Jutalék – nem járhat részteljesítés esetén

Kérdés: Ha az értékesítői jutalékszabályzat akként rendelkezik, hogy a megkötött üzletet követően csak a teljes adminisztráció elvégzése esetén jár a jutalék, annak a munkavállalónak ki kell-e fizetni a jutalékot, aki az üzletet megkötötte, de a munkaviszonya megszűnése okán nem tudja már az adminisztrációt elvégezni?
Részlet a válaszából: […] A jutalék az Mt. által tételesen nem szabályozott bérforma, amely a teljesítménybér egyik típusaként értelmezendő. Jellemzője, hogy a munkavállaló az általa közvetített vagy megkötött ügyletek alapján keletkezett bevételből részesedik. A Kúria Mfv.II.10.072/2019/3. számon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Elszámolás munkaidőkeretben közös megegyezés esetén

Kérdés: Ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg a munkaidőkeret lejárta előtt, akkor a munkavállalótól vissza lehet követelni azt a munkabért, amelyet a ténylegesen beosztott és teljesített munkaidején felül kapott?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni [Mt. 95. § (1) bek.]. Például, ha a munkavállaló általános munkarendben 240 óra munkaidőt teljesíthetett volna, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Álláskeresési járadék – a jogosultság "feléledése"

Kérdés: Abban az esetben, ha megszűnik a munkaviszonyom, és bejelentkezem "munkanélkülire", de két hétre rá találok munkát, és emiatt kijelentkezem, később azonban az új munkahely nem válik be, akkor ugyanúgy vissza tudok menni "munkanélkülire", vagy ki kell várni az egy évet, illetve időarányosan igénybe lehet venni?
Részlet a válaszából: […] Az álláskeresési járadék azt illeti meg, akia) álláskereső [Flt. 58. § (5) bek. d) pont],b) az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik,c) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Írásbeli figyelmeztetés közlése harmadik személlyel

Kérdés: Írásbeli fegyelmi figyelmeztetésben részesítettek a munkahelyemen ittasság miatt. Kétszer fordult elő, aláírtam. Szeretnék kilépni, elmenni egy másik helyre dolgozni, nem emiatt, hanem tanulni, fejlődni szeretnék, illetve mozgáskorlátozottságom miatt ezt a fizikai igénybevételt nem bírom. A munkáltató továbbadhatja-e ezt az információt a leendő főnökömnek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. – 2019. április 25-ig hatályos – 10. §-ának (2) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezett, hogy a munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben, vagy a munkavállaló hozzájárulásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Vezetői versenytilalmi megállapodás – nem mellőzhető az ellenérték

Kérdés: Lehet-e vezető állású munkavállalók esetében eltérni a versenytilalmi megállapodás ellenértékére vonatkozó szabályoktól, adott esetben ellenérték nélküli megállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. E kötelezettség teljesítéséért a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Veszélyeztetett terhes – kölcsönzött munkavállalóként

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk, egyik kölcsönzött munkavállalónk veszélyeztetett terhes lett. A kölcsönzésre vonatkozó ötéves időszakba beletartozik-e a veszélyeztetett terhesség miatti táppénz, a CSED, illetve a GYED, GYES időszaka? Amennyiben igen, és a kölcsönzött kismama eléri a kölcsönzésre vonatkozó ötéves korlátot, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát? A munkaviszony-megszüntetés módja ebben az esetben mi lesz? Van-e felmondási idő, illetve kell-e végkielégítést fizetni? A kölcsönbe adót vagy a kölcsönvevőt terhelik ezek a költségek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzést, függetlenül attól, hogy a kikölcsönzés ugyanazzal vagy más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Szabadság iránti igény érvényesítése a munkáltató személyében bekövetkező változást követően

Kérdés: Jogutódlás esetén a munkáltató által nyilvántartott háromévi szabadságból igénybe nem vett szabadság teljes mértéke fennáll-e az új jogutód munkáltatónál is a munkavállalók tekintetében, avagy csak a jogutódlás időpontjának évében a szabadság időarányos része illeti meg a munkavállalókat? Melyik munkáltató, a jogelőd vagy a jogutód köteles a három évre járó, nyilvántartott szabadságot megváltani a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 39. §-a alapján azon munkavállalói követelésekért, amelyek már a munkáltató személyében bekövetkező változást – a korábbi fogalmak szerinti jogutódlást – megelőzően esedékessé váltak, az átadó (jogelőd) és az átvevő (jogutód) munkáltató egyetemlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Versenytilalmi megállapodás – kölcsönzött munkavállalóval

Kérdés: Az egyik kölcsönvevőnk versenytilalmi megállapodást kötött a munkavállalónkkal (a tudtunk nélkül), melynek ellenértékét velünk számfejtetné. Jól gondoljuk, hogy ő nem köthet megállapodást a munkavállalónkkal, mivel velünk van jogviszonya, mi pedig szintén nem tudunk kötni megállapodást a kölcsönvevő tevékenységére vonatkozóan? Szóba jöhet-e esetleg háromoldalú versenytilalmi megállapodás?
Részlet a válaszából: […] A versenytilalmi megállapodás általános szabálya (Mt. 228. §) szerint a felek megállapodása szükséges ahhoz, hogy a munkavállalót – ellenérték fejében – a volt munkáltatója jogos gazdasági érdeke sérelmével vagy veszélyeztetésével járó magatartástól való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Munkabér elszámolása hóközi kilépő esetén

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén a kiegyenlítő napokat, vagyis a munkamentes munkanapokat (szabadnap) hóközi kilépők esetén, havibéres besorolással rendelkező munkavállalóknál ledolgozott munkaidőnek kell-e tekinteni a kifizetést illetően? Például egy munkavállaló munkaviszonya május 22-én szűnt meg. A május 1-22. közötti időszakra esik jó néhány szabadnapja. Kilépésekor a szabadnapra járó díjazás is olyan kellene legyen, mintha dolgozott volna?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 95. §-a szabályozza, hogyan kell a hó közben, illetve a munkaidőkeret lejárta előtt megszűnő munkaviszonyok esetén a munkabért elszámolni. Az elszámolás során először azt kell vizsgálni, hogy a munkavállaló a munkaviszonya megszűnésének időpontjáig az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Munkakör átadása a munkavállaló keresőképtelensége esetén

Kérdés: A munkavállaló a munkáltatóval fennálló munkaviszonyát az Mt. 65. §-ának (1) bekezdése alapján felmondással megszüntette. A munkavállaló felmondási ideje alatt, a munkakörátadást megelőzően keresőképtelenné válik. A keresőképtelenség a munkaviszony megszűnéséig fennáll. Köteles-e a munkavállaló munkakörátadási kötelezettségének a keresőképtelenség fennállása alatt eleget tenni? Felel-e a munkavállaló azért a kárért, amely a munkáltatót azzal összefüggésben éri, hogy a munkavállaló munkakörátadási kötelezettségének a munkaviszony fennállása alatt nem tett eleget? Van-e jelentősége a keresőképtelenség mértékének (pl. annak, hogy a munkavállaló járó- vagy fekvőbeteg-e)?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonya megszüntetésekor, illetve megszűnésekor köteles a munkakörét az előírt rendben átadni, és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani [Mt. 80. § (1) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.
1
11
12
13
34