Önkormányzati feladatellátás költségvetési szerv által

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság egyik szervezeti egysége által végzett feladat (járdaépítés) január 1-jétől átkerül egy, az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv feladatellátásának körébe. Az önkormányzati költségvetési szerv a feladatellátást a gazdasági társaság e munkacsoportjában dolgozó munkavállalóival kívánja a jövőben ellátni.
1. Jelen esetben beszélhetünk-e átadó-átvevő munkáltatóról, alkalmazhatóak-e az Mt. 36-40. §-ai, vagy fenti esetben az Mt. 63. §-ának (3)–(4) bekezdése az irányadó? A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek átszállhatnak-e a gazdasági társaságról az önkormányzati intézményre?
2. Az önkormányzati intézmény a közalkalmazotti jogviszony helyett foglalkoztatja-e a fenti munkavállalókat munkaviszonyban? Az intézmény alapító okirata szerint az intézménynél alkalmazásban álló személyek lehetséges foglalkoztatási jogviszonyaként szerepel az Mt. szerinti munkaviszony.
3. Az önkormányzati intézménynek van-e lehetősége arra, hogy a gazdasági társaságnál, az adott munkacsoportban jelenleg alkalmazásban álló munkavállalóknak csak egy részét foglalkoztassa január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt esetben nem lehetséges alkalmazni az Mt. 36-40. §-ait, ugyanis a feladatot átvevő önkormányzat költségvetési szerv nem az Mt., hanem a Kjt. hatálya alá tartozik. Ezen túlmenően az Mt. 63. §-ának (3) és (4) bekezdése sem irányadó az esetre, mivel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Túlvett szabadság az előző évből

Kérdés: Az előző évben túlvett szabadság levonható-e a tárgyévi szabadságból, illetve a jogviszony megszűnése esetén visszavehető-e?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a munkavállalót megillető fizetett szabadság mértékét egy teljes évre határozza meg. Például, a 20 munkanap alapszabadság akkor jár, ha a munkavállaló munkaviszonya a teljes tárgyévben fennáll, és a munkavállaló azt munkában is tölti. Ha a munkaviszony év közben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Munkaruhával kapcsolatos munkaadói szabályozás

Kérdés: Mi a megfelelő eljárási rend a munkaruha kiosztására vonatkozóan? Belső szabályzatban vagy kollektív szerződésben érdemes a részleteket rögzíteni? Szükséges-e átvételi elismervényt aláíratni minden egyes munkavállalóval az átvett munkaruha kapcsán, abban részletezve, hogy miből, mennyit, milyen értékben, mikor vett át, mennyi a kihordási idő, illetve nyilatkoztatni arról, hogy munkaviszonya megszűnésekor a munkaruhát tisztán leadja, vagy tudomásul veszi, hogy ellenkező esetben a munkaruha értékének időarányos részével tartozik a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A munkaruha kiadására, kezelésére, elszámolására vonatkozóan nincsenek jogszabályi előírások, azt teljes egészében a munkáltató határozhatja meg, vagy ha van kollektív szerződés, akkor tipikusan abban szokták az ezzel kapcsolatos szabályokat rögzíteni. A kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Munkavállaló halála és a munkaviszony-megszűnés eljárási részletei

Kérdés: Egyik munkavállalónk elhalálozott. A halál napjával munkaviszonyát megszüntettük, járandóságát bankszámlaszámára elutaltuk. A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos iratait ilyen esetben hogyan kell kezelni? Tudomásunk szerint élettársa van, gyermeke nincs, testvérei vannak. Meg kell várni a hagyatéki eljárást, vagy lakcímére elpostázhatjuk (nevére szólóan?) a kilépőpapírokat? Ilyen esetben mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, hogy amennyiben a munkavállaló elhunyt, nincs szükség a munkáltató részéről a munkaviszony megszüntetésére, mivel ilyenkor a munkaviszony automatikusan – külön jognyilatkozat vagy egyéb jogcselekmény nélkül – megszűnik [Mt. 63. § (1) bek. a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Munkaviszonyok jogfolytonossága és az esetleges hátrányok

Kérdés: "A" cég és "B" cég tulajdonosa ugyanaz. Az "A" cég egyes munkatársait át szeretné tenni a "B" céghez. Minden dolgozónak maradna ugyanaz a munkaköre, beosztása, bére, csak a munkáltató változna. Az "A" cégnél megszűnne a munkaviszony, a "B" cégnél pedig létrejönne az új munkaviszony. A dolgozók "A" cégnél töltött idejét elismernénk, "jogfolytonos" lenne az új munkaviszony. Milyen hátrányaik keletkezhetnének ennek ellenére a munkahelyváltás miatt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a felmondási idő hossza, a végkielégítés mértéke és az üzemi tanács tagjává választhatóság szempontjából ad jelentőséget a munkaviszony időtartamának [Mt. 69. §, 77. §, 238. § (1) bek.]. Amennyiben a felek úgy állapodnak meg, hogy az új munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Munkaszerződésbe foglalt versenytilalmi megállapodás megszűnése

Kérdés: A munkavállalókkal a munkaszerződésben, annak megkötésekor, versenytilalmi megállapodást is megkötünk, ami alapján a munkaviszony megszűnését követő 2 évig nem mehetnek a konkurenciához dolgozni. Erre az alapbéren felül külön díjat is fizetünk. Felmerült a kérdés, hogy mi történik ezzel a megállapodással, ha a határozott időre kötött munkaszerződés letelik, és emiatt megszűnik a hatálya?
Részlet a válaszából: […] A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné; e kötelezettség teljesítéséért a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Vezető állású munkavállaló szabadságának megválthatósága

Kérdés: Vezető állású munkavállalónknak felmondunk. A felmondás előkészítése során kiderült, hogy a szabadság-nyilvántartás szerint jelentős mennyiségű szabadsága halmozódott fel. Meg kell neki ezt váltanunk annak ellenére, hogy kötetlen volt a munkaideje?
Részlet a válaszából: […] A vezető állású munkavállaló munkarendje a törvény erejénél fogva kötetlen [Mt. 209. § (4) bek.]. Kötetlen munkarend esetén az Mt. 96. §-ának (3) bekezdése értelmében ugyan nem kell alkalmazni az Mt. munka­időre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Munkáltató megőrzési kötelezettsége a letiltás dokumentumaira

Kérdés: A munkavállaló munkabérét jogerős végrehajtói határozat alapján letiltás terhelte. Munkaviszonya megszűnésekor a tartozásigazolás kiállításra került, letiltási rendelvény csatolva lett hozzá, majd a végrehajtó is tájékoztatva lett a munkaviszony megszűnéséről. A munkaviszony megszűnését követően hat év elteltével most a végrehajtó iroda tájékoztatást kér a levont összegekről. Mennyi ideig kell őrizni a letiltással kapcsolatos adatokat a munkaviszony megszűnése után (letiltási rendelvény, végrehajtóval történő levelezés, utalási adatok)? Köteles-e a munkáltató hat évvel a munkaviszony megszűnését követően adatot szolgáltatni a volt munkavállalóról? Természetesen nem ellenállni szeretnénk a végrehajtó felé történő tájékoztatásnak, csak az adatvédelmi szempontoknak is szeretnénk megfelelni.
Részlet a válaszából: […] A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek [Vht. 79. § (1) bek.].A jogszabályon alapuló kezességre a kezességi szerződés szabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Munkabért terhelő tartozás – az igazolás hiánya

Kérdés: Mi a teendő, ha a munkavállaló az előző munkahelyéről nem hoz igazolást, hogy van-e tartozása, letiltása?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Elhelyezkedés korlátozása – megegyezés után, munkaviszony megszűnése előtt

Kérdés: Munkavállalónkkal a kezdeményezésünkre a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről állapodtunk meg oly módon, hogy a tényleges megszűnés időpontja hat hónap múlva következik be. A megszűnés időpontjáig a munkavállalót mentesítettük a munkavégzési kötelezettsége alól. Ha a munkavállaló időközben talál másutt állást, köteles-e minket erről tájékoztatni, vagy a munkavégzés alóli mentesítés egyben azt is jelentette, hogy szabadon vállalhat munkát? Az igazat megvallva, azt nem szeretnénk, hogy valamelyik konkurens céghez menjen el, mialatt még hozzánk fűzi a munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése történhet oly módon is, hogy a munkaviszony nem azonnali hatállyal, hanem egy jövőbeli időpontban szűnik meg, elképzelhető, hogy ez idő alatt a munkavállaló másik munkahelyet talál. Önmagában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.
1
10
11
12
35