205 cikk rendezése:
121. cikk / 205 Egyenlő értékű munkáért járó bér – védett tulajdonsággal
Kérdés: Ha van több, azonos munkakörben, nagyjából azonos feltételek mellett dolgozó munkavállalónk, akkor részükre azonos bért is kell fizetnünk? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállalók az állásinterjúkon eltérő jövedelmi igényt jelölnek meg, és így eltérő összegekben is állapodunk meg velük? Ez ilyenkor sérti az egyenlő bér elvét?
122. cikk / 205 Munkaviszony létesítése volt szakmunkástanulóval
Kérdés: Szakmai gyakorlatát nálunk töltő szakmunkás-iskolai tanulót az iskola befejezése után határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatjuk. A határozott idejű munkaviszonynál az 5 évbe bele kell számítani a szakmunkástanulóként nálunk töltött időt, vagy csak azt, amit munkaviszonyban tölt nálunk?
123. cikk / 205 Munkaidő-beosztás közlése új belépőnél
Kérdés: A törvény előírja, hogy a munkavállalóval mikor kell előzetesen közölni a munkaidő-beosztását. Hogyan kell ezt a kötelezettséget teljesíteni új belépő esetén?
124. cikk / 205 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a munkaidőkeret
Kérdés: Élelmiszerboltot üzemeltetünk, amely a hét minden napján nyitva tart, de eltérő az egyes napok nyitvatartási ideje: hétköznap 13 óra, szombaton 10 óra, vasárnap pedig 7 óra. Dolgozóink kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak. A napi munkaidejük az 5 órától a 12 óráig változóan alakul. Hetente 6 napnál többet nem dolgoznak, havonta egy vasárnap szabad. Mire kell még odafigyelnünk a beosztás kialakításánál? Hogyan kell ezt közölnünk a dolgozóval, mi kerüljön a munkaszerződésbe, illetve a tájékoztatásba? Előfordul, hogy a munkaidőkeret órái nem elegendőek a nyitva tartási idő lefedésére. Ilyenkor beosztható-e a dolgozó munkára, előre tudván, hogy a kéthavi munkaidőkeret óráinak számát majd biztosan meghaladja az általa ledolgozott órák száma? Ha igen, akkor azt egyszerűen túlóraként kell elszámolni?
125. cikk / 205 Munkáltatói jogkörgyakorló lehetséges személye
Kérdés: Cégünk leányvállalatként működik, szoros együttműködésben az anyacéggel. A kifejezett szakmai feladatokat az anyacég látja el, a mi munkavállalóink kiegészítő tevékenységet végeznek. Azonban sok esetben a mi munkavállalóink szakmai vezetését az anyacég valamely alkalmazottja látja el, így közvetlenül utasításokat ad nekik, dönt a szabadság kiadásáról stb. Ezek azonban, tudomásunk szerint, munkáltatói jogkörök. Hogyan lehet jogszerűen megoldani azt, hogy bizonyos munkáltatói jogköröket "külsős" személyek láthassanak el a mi munkavállalóink felett?
126. cikk / 205 Közalkalmazott további munkavégzésre irányuló jogviszonya
Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy kórházban. Nemrég felajánlottak nekem egy szakfordítói állást munkaviszony keretében. Szeretném elfogadni, de nem tudom, hogy megtehetem-e a munkáltatóm engedélye nélkül, illetve hogy egyáltalán létesíthetek-e másik munkaviszonyt?
127. cikk / 205 Azonnali hatályú felmondást követő próbaidő
Kérdés: Megteheti-e a munkáltatóm, hogy ha itthon vagyok egy hetet (nem az én hibámból), és ők ezt nem akarják kifizetni, akkor leszámoltat azonnali hatállyal, és aznap visszavesz próbaidőre megint?
128. cikk / 205 Munkáltató személyében történő változás – a tevékenység "visszaszervezése"
Kérdés: Újonnan alakult köztulajdonban lévő gazdasági társaság vagyunk. Az alapítónk szándéka szerint a mi társaságunk által foglalkoztatott munkavállalókkal fogja ellátni azokat a feladatokat, melyeket eddig alvállalkozók útján látott el. A folytonosság érdekében felvettük azokat az embereket, akik eddig az alvállalkozóknál látták el a feladatokat. Új munkaszerződést kötöttünk velük, próbaidőt is meghatároztunk. Az egyik munkavállaló szerint azonban mi a korábbi munkáltatója jogutódai vagyunk, és szerinte jogellenesen kötöttük ki a próbaidőt. Jogszerűen jártunk el, vagy tényleg jogutódnak minősülünk?
129. cikk / 205 Munkaközi szünet kiadása
Kérdés: Cégünknél 20 perc munkaközi szünet van. 8 órától 9 óráig három csoportban 20 percenként tartják meg a dolgozók a szünetet. Azért három csoportban, mert így biztosítható a kényelmes étkezés, és hogy sorra kerüljenek a mosdónál és a kávéautomatánál. Ezzel két probléma is van. Az egyik: a munkáltatói tájékoztatóban az szerepel, hogy a szünet 8 órától 8.20-ig tart, de amikor új telephelyre költöztünk, kivitelezhetetlenné vált, hogy a dolgozóknak egyszerre legyen szünetük. Ez a 20 perces szünet nem része a munkaidőnek, bér sem jár rá. Milyen formában kell a munkavállalókat tájékoztatni arról, hogy a gyakorlat eltér a munkáltatói tájékoztatótól? A másik probléma, hogy 6 órakor kezdünk, ezzel megszegjük az Mt. 103. §-ának (5) bekezdését. Mivel a dolgozók nagyon korán kelnek, nem is lehetne elhúzni a reggelit 9 óráig. Ezenkívül van napközben két 5 perces szünet, ami része a munkaidőnek.
130. cikk / 205 Költségtérítés tartalmának rögzítése
Kérdés: Nemzetközi fuvarozócégünknél a tehergépkocsi-vezetőknek 40 EUR/nap külföldi napidíjat fizetünk, melyet munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésként számolunk el. A munkaszerződéshez kapcsolódó tájékoztatóban azonban nincs részletezve, hogy milyen költségek térítésére jár ez a juttatás. Egyik munkavállalónk azonnali hatályú felmondással felmondott, arra hivatkozva, hogy nem lett részére útiköltség-térítés fizetve. Per is lett belőle. A fentiekből okulva azt szeretném megtudni, hogy a jövőre nézve lehetne-e nevesíteni, hogy milyen költségek fedezetére szolgál a napi 40 eurós összeg (pl. útiköltség, szállás, étkezés)?
