Közalkalmazotti összeférhetetlenség

Kérdés: Egy közalkalmazott napi négyórás munkaviszonyban áll munkáltatójánál. Vállalhat-e munkát egy másik munkaadónál? Az utóbbi munka­adónál nem közalkalmazott lenne, hanem munkaviszonyban állna, napi 4 órában (mellékállásban).
Részlet a válaszából: […] A más munkáltatónál jogszerűen történő munkaviszony-létesítés a következőktől függ: a közalkalmazott munkakörétől, a munkáltató ágazati besorolásától, az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató tevékenységétől és a munkaidőtől. A legfontosabb előírások (Kjt. 41-44...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Idényjellegű tevékenység – nyári táboroztatás

Kérdés: Az Mt. 90. §-ának c) pontja értelmében a munkáltató tevékenysége idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Az Mt. idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében lehetővé teszi hathavi vagy huszonhat heti munkaidőkeret alkalmazását, illetve vasárnapra is beosztható rendes munkaidő az idényjelleggel foglalkoztatott munkavállaló esetében. Tárgyi esetben a munkáltató alaptevékenysége nem idényjellegű, azonban nyújt olyan szolgáltatást is, amely álláspontunk szerint kifejezetten az, mégpedig akkor, ha a munkáltató székhelyétől elkülönült helyen szervez nyári táborokat. A táborok értelemszerűen a nyári időszakhoz köthetők, a táborok lebonyolításában foglalkoztatott dolgozókat kifejezetten erre a munkára alkalmazza a munkáltató, ők a foglalkoztató más tevékenységében nem vesznek részt, azonban a jogviszonyuk folyamatos, határozatlan idejű. A táborozási tevékenység jellegéből adódóan nyáron rengeteg munka van, azonban az őszi, a téli és a tavaszi időszakban lényegében csak gondnoki, karbantartási feladatok vannak. A munkáltató fentiek szerinti résztevékenysége idényjellegűnek minősül-e, ezen tevékenység, illetve az ezen feladatellátásra alkalmazott dolgozók vonatkozásában alkalmazhatók-e az Mt.-nek az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó eltérő szabályai? Amennyiben igen, akkor hol és hogyan kell szabályoznia a munkáltatónak a kérdést ahhoz, hogy szabályszerűen járjon el?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elején idézett törvényi definícióból következik, hogy a leírt táboroztatási tevékenység idényjellegűnek minősül. Nem munkaszervezési okokból sok ugyanis a táboroztatással kapcsolatos feladat nyáron, hanem azért, mert ezt a tevékenységet természetéből eredően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Tájékoztatási kötelezettség fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Hét hónapos a kisbabám, GYES-en vagyok vele. Valószínűleg ismét gyermeket várok. Mivel egyébként is úgy terveztem, hogy legalább két évig otthon maradok, a munkáltatóm még nem fog hiányolni egy darabig. Köteles vagyok bejelenteni neki, hogy megint gyermeket várok? Ha igen, mikor?
Részlet a válaszából: […] Általános munkajogi elv, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Keresőképtelenség okának közlése a munkáltatóval

Kérdés: Köteles-e a munkavállaló a munkáltatójával közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt keresőképtelen beteg?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 6. §-ának (4) bekezdése szerint a hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Néhány munkavállalónk vidékről jár be a munkahelyére, többnyire tömegközlekedéssel. Kötelező-e megtérítenünk utazási költségeiket, illetve felhívni arra a figyelmüket, hogy ilyet igényelhetnek? Mi a helyzet akkor, ha visszamenőlegesen bejelentik az igényüket a költségtérítésre, egyáltalán megtehetik-e?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel; az ilyen költségek megtérítésének szabályait a 39/2010. Korm. rendelet szabályozza [Mt. 51. § (2), (6) bek.]. A költségtérítés a 39/2010....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Adatok mentésének megtagadása céges laptopról

Kérdés: Vezető beosztásban voltam egy kisvállalkozásnál. A munkaviszonyom ellátásához a cégtől kaptam egy laptopot, amit szóbeli megegyezés alapján magáncélra is használhattam munkaidőn kívül. A munkáltatóm teljesen váratlanul felmondott nekem, és azonnal visszavette a laptopot is, nem maradt időm a személyes dokumentumaim mentésére és törlésére. Azóta nem is engedett a géphez hozzáférést, holott többször kértem, hogy a jelenlétében hadd mentsem le a saját dokumentumaimat. Megteheti, hogy megtagadja a személyes dokumentumaim, képeim lementését?
Részlet a válaszából: […] A laptop és egyéb adathordozó használatához célszerű, ha a munkáltató adatvédelmi szabályzatot készít, melyet megismertet a munkavállalókkal. Ebben rögzítésre kerülhet, hogy a munkaeszközöket lehet-e magáncélra használni, amennyiben igen, meddig és milyen keretek között....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Telephelyeket érintő átszervezés mint felmondási ok

Kérdés: A munkáltató elhatározta, hogy a különböző telephelyein és a székhelyén is működő, jól körülhatárolt feladatokat ellátó egységeket, azaz az ügyfélszolgálatot központosítja. Ezen egységeket a telephelyein megszünteti, és a székhelyén alakít ki egy egységesített központot. Ez az átszervezés azzal jár, hogy a telephelyeken az ügyfélszolgálati munkakört végző munkavállalók munkaviszonya a munkakörük telephelyeken való megszűnése miatt megszüntetésre kerül, míg a munkáltató székhelyén – a központosítás miatt – további munkavállalókat kell felvennie. Jól gondoljuk, hogy az átszervezésre mint munkáltató működésével összefüggő okra alapított felmondás jogszerű, és a munkáltató szabadon dönthet a működéséről, a szervezeti egységek átszervezéséről, azok racionalizálásáról?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói felmondás indoka – többek között – a munkáltató működésével összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. Az átszervezés tipikusan a munkáltató működésével összefüggő indok. Ilyen esetben tehát meg kell vizsgálni, hogy a munkáltató által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:      

Nyugdíjas munkavállaló ismételt foglalkoztatása

Kérdés: Cégünknél két fő vezető állású munkavállaló munkaviszonya öregségi nyugdíjba menetelük miatt 2015. április 30. napjával, közös megegyezéssel megszűnt. Melyik nappal köthetek velük, mint nyugdíjas munkavállalókkal, új munkaszerződést ugyancsak vezető állású munkakörre? Kötelezően hány nap megszakításnak kell eltelni a két munkaviszony között? Melyik jogszabály szabályozza ezt? Cégünk 100%-ban önkormányzati tulajdonban áll, de nem tartozik a közszférába.
Részlet a válaszából: […] A Tny. rögzíti, hogy öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki egyrészről a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, másrészről legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Munkaviszony-létesítés a fizetés nélküli szabadság tartama alatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaszerződésében kikötésre került, hogy nem veszélyeztetheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, és a munkaviszony megszűnése esetére versenytilalmi megállapodást is kötöttünk vele. Az sajnos nem szerepel a munkaszerződésben, hogy egyébként a munkaviszony alatt megtiltjuk, hogy más munkaviszonyt is létesítsen. Jelenleg ez a munkavállalónk gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságát tölti, most azonban bejelentette, hogy míg nálunk továbbra is fizetés nélküli szabadságon marad, létesít egy másik munkaviszony is, ahol viszont munkába is áll. Mi ilyen körülmények között nem akarjuk állományban tartani. Ebben az esetben megszűnik a védettsége nálunk is, és közölhetünk vele munkáltatói felmondást?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés erre irányuló kikötése hiányában is általánosságban előírja az Mt., hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Bontó feltétel vezetői munkaszerződésben

Kérdés: Eddig az ügyvezetőket megbízási szerződéssel alkalmaztuk a cégünknél, de az új ügyvezetővel munkaviszonyt szeretnénk létesíteni. A munkaszerződésben ki szeretnénk kötni, hogy a munkaviszony automatikusan megszűnik, ha a cég árbevétele az adott évben nem éri el tárgyév márciusáig a taggyűlés által meghatározott mértéket. Úgy tudjuk, hogy vezető esetén szabadon megállapodhatunk ilyen kérdésekben is. Jogszerű ez a kikötés az ügyvezető munkaszerződésében?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvezetőre, mint a munkáltató vezetőjére az Mt. vezetőkre vonatkozó rendelkezései irányadók. Valóban helytálló az a megállapítás, hogy vezető állású munkavállaló esetén az Mt. széles teret ad a felek megállapodásának és a törvénytől való eltérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.
1
12
13
14
22