2870 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy a munkáltató a csoportos létszámcsökkentés tárgyalási szakaszában, illetve a döntést követően, de a végrehajtás első ütemét megelőzően, párhuzamosan, oly módon, hogy az elbocsátott munkavállalók száma nem éri el a jogszabályi limitet, a munkáltató működésével összefüggő okból nem csoportos létszámcsökkentést is végrehajt? Például az Mt. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben 40 fő munkavállalót kell elbocsátani. 9 fővel közli a felmondást, majd kiküldi az Mt. 72. §-ának (2) bekezdése szerinti tájékoztatót az üzemi tanács részére. Az Mt. 72. §-ának (3) bekezdése szerinti tárgyalási határidő betartását követően meghozza a döntést. A korábbi 9 fő leépítését követően, a 31. napon további 9 főt bocsát el. A döntése keretében az első ütemet úgy határozza meg, hogy a második 9 fő elbocsátását követően elteljen legalább 30 nap. Majd pedig a csoportos létszámcsökkentéssel érintett fennmaradó munkavállalói létszámot (40–9–9 = 22 fő) elküldi egy ütemben a csoportos létszámleépítés keretében.

Kérdés: A reprodukciós eljáráshoz kapcsolódó felmondási védelem időtartamának kezdő időpontjával kapcsolatos a kérdésünk. A munkavállaló 2026 februárjában kezdte meg a reprodukciós eljárást IVF-protokoll keretében. A petesejtleszívásra 2026 májusának végén került sor, amelynek eredményeként embriófagyasztás történt. Egészségügyi okok miatt jelenleg egy hosszabb előkészítő kezelés zajlik, ezért a fagyasztott embrió beültetésére várhatóan csak 2026 szeptemberében kerülhet sor. A munkáltatónál ugyanakkor éppen ebben az időszakban várható létszámcsökkentés, amely a munkavállalót is érintheti. A reprodukciós eljáráshoz kapcsolódó, legfeljebb hat hónapig fennálló felmondási védelem kezdő időpontját mi alapján kell meghatározni: a reprodukciós eljárás (IVF-protokoll) megkezdésének időpontjától, a petesejtleszívás napjától, a fagyasztott embrió beültetésére történő felkészítés megkezdésétől vagy más időponttól? A reprodukciós intézet által kiállított igazolásnak mely időpontot kell tartalmaznia ahhoz, hogy a munkavállalót az Mt. szerinti felmondási védelem megillesse? Fagyasztott embrió beültetése esetén a felmondási védelem szempontjából a reprodukciós eljárás folyamatosnak tekintendő a petesejtleszívás és a későbbi embriótranszfer közötti időszakban is, vagy a védelem kezdő időpontját kizárólag a jogszabályban meghatározott konkrét orvosi eseményhez kell kötni?

Kérdés: Építésvezető munkaviszonyát a munkáltató azonnali hatályú felmondással szüntette meg, mert a felügyelete alatt, a területen az alvállalkozó megsértett egy fontos vezetéket a földben. Utólag kiderült, hogy azon a területen csak kézi ásás volt engedélyezett, erről azonban senki nem tudott. Előzetesen már végeztek azon a nyomvonalon munkát, és akkor sem kézzel történt az ásás. A munkáltató állítása szerint erről pár hónapja kapott a munkavállaló levelet, azonban ez nem igaz, sem korábban, sem aznap nem volt erről információja, a területért nem ő volt a felelős, csak helyettesített, azonban a munkát nem adta át neki senki. A közműtérképet megkapta ugyan aznap reggel, de azon sem volt semmilyen tiltás jelölve, sem a vezeték mélysége. Megállja-e a helyét az azonnali hatályú felmondás súlyos gondatlanságra hivatkozva? A munkavállalót az eset után nem hallgatták meg, miután a munkáltató tudomást szerzett a történtekről, e-mailben kiküldte az azonnali hatályú felmondást.

Kérdés: 2026. július 1. napján hatályba lépett a Mötv. módosítása, mely eltörölte a polgármesterek költségtérítését. Hivatalunknál a polgármester saját gépkocsival és telefonnal teljesíti a belföldi kiküldetést, egyéb városon túli munkaköréhez tartozó feladatait (pl. Budapest – konferenciák, Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének gyűlései, környező városok, települések rendezvényein való hivatalos megjelenés), valamint – mint társulási tagönkormányzat – a társulás székhelyén megtartott üléseken való részvételt, melyre eddig a jogszabályban foglalt költségtérítés adott fedezetet. A Kttv. 54. §-a rendelkezik a kiküldetés szabályairól, illetve a 225/L. § (1) bekezdése határozza meg a polgármesterre vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát. A hivatkozott rendelkezésben azonban a Kttv. 54. §-a nem szerepel. A polgármester fent hivatkozott feladatai ellátásához kapcsolódóan jogosult-e bármilyen egyéb számlával igazolt költségeinek megtérítésére? A képviselő-testület mint munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult-e megállapítani egy költségkeretet a fenti feladatok ellátása érdekében?

Kérdés: Óvodánkban az egyik dajka (NOKS – egyéb köznevelési foglalkoztatott) 2026. május hónapban 5 0188 25 02 azonosító számú Óvodai nevelő szakképesítést szerzett. Intézményünknél dajkaként több mint hét éve dolgozik, és a továbbiakban is ugyanazt a munkakört fogja betölteni. Szakképesítésére (munkaviszonyára, szakmai gyakorlatára) tekintettel besorolható a Pedagógus I. fokozatba, vagy csak Gyakornok lehet? Amennyiben Gyakornok fokozatba kell sorolni, mikor kerülhet át a Pedagógus I. fokozatba?

Kérdés: Bölcsődében foglalkoztatott dajka a tanfolyam elvégzésével nem szerez magasabb iskolai végzettséget, így fizetési osztálya megszerzett végzettsége alapján kerül megállapításra. A fizetési fokozat megállapításánál figyelembe vehető-e a korábbi munkaviszony az iskolai végzettsége szerint, vagy csak a tanfolyam elvégzésétől?

Kérdés: Intézményünkben (bölcsőde) kisgyermeknevelő munkakörben dolgozik egy munkavállaló, aki eddig középfokú OKJ-s (kisgyermekgondozó, -nevelő) végzettséggel rendelkezett, és 4 éve áll bölcsődei munkaviszonyban (6 év alatti összesített jogviszonnyal). A nevezett munkavállaló 2026. június 29-én óvodapedagógus diplomát/oklevelet szerzett. A diploma megszerzését követően – amennyiben továbbra is a bölcsődében, kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatjuk – kötelező-e a dolgozót átsorolnunk a pedagógus-előmeneteli rendszerbe az óvodapedagógusi végzettsége alapján? A korábban, középfokú végzettséggel megszerzett 4 éves bölcsődei munkaviszony beszámítható-e a pedagógus szakmai gyakorlatba, vagy a munkavállalót kötelezően a pedagógus életpályatörvény szerinti Gyakornok fokozatba kell besorolnunk?

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógiai asszisztens megszerezte az óvodai nevelő képesítést. A munkáltató őt továbbra is pedagógiai asszisztens munkakörben kívánja foglalkoztatni Gyakornok fokozatban. A munkáltató szerint, mivel nem pedagógus-munkakörben van foglalkoztatva, számára nem jár a pályakezdési illetményrész, csak a Gyakornok fokozathoz tartozó illetmény. Mely illetményelemekre jogosult?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodába 2026. augusztus 1. napjától óvodapedagógus-munkakörbe került felvételre a dolgozó. 2026. június 1. napján keltezett Pedagógus I. fokozatra szóló tanúsítványt csatolt belépési anyagához. A kolléga a kinevezésekor, azaz 2026. augusztus 1. napjától már besorolható-e Pedagógus I. fokozatba, vagy csak Gyakornoknak, és a nevelési év kezdetével, azaz 2026. szeptember 1. napi hatállyal lehet őt Pedagógus I. fokozatba átsorolni a többi minősítésen átesett dolgozóval együtt?

Kérdés: Egy házaspár ugyanazzal az autóval jár dolgozni. Együtt jönnek és mennek; ebben az esetben mind a két félnek kell fizetni munkába járást (18 Ft/km-t adunk), vagy csak annak, akié az autó?