2499 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Háromhavi munkaidőkeretben (176 + 160 + 168 = 504 óra) a teljesítés a következő volt. Az 1. hónap: rendes beosztási óra 106, állásidő 0, betegszabadság órái 28, szabadság órái 20, összesen 154 óra. A 2. hónap: 168, 8, 0 és 16, összesen 192 óra, a 3. hónap: 166, 0, 12 és 0, összesen 178 óra. Beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés is volt 12, 2 és 16, összesen 30 óra (ezt a munkaidőkeretben teljesített óraszámoktól függetlenül, időarányos alapbérrel és pótlékkal az adott hó végén mindig kifizettük, és nem terheltük vele a munkaidőkeret óraszámát). A keret zárásakor hány óra lesz a munkavállalót megillető munkaidőkereten felüli munkavégzés óraszáma? 504-524 (154 + 192 + 178) = 20 óra (időarányos alapbérrel és bérpótlékkal elszámolandó) kereten felüli munkavégzés lesz záráskor, vagyis a 8 óra alapbérrel kifizetett állásidőt a munkaidőkeret teljesített részének kell tekinteni, vagy 504-516 (154 + 184 + 178) = 12 óra, vagyis a 8 óra állásidőt nem kell figyelembe venni? Melyik álláspont a jogszerű?

Kérdés: 2018. május hónapban 21 munkanap és két fizetett ünnep volt. Miután a benzinkúton dolgozó munkavállalók folyamatosan, éjjel-nappal dolgoznak, az osztószámuk és a "kötelező" óraszámuk 23 nap, 184 óra. Eddig így számoltuk el. Ám az egyik munkavállaló szerint 21 nap alapján kell náluk is a "kötelező" órát megállapítani (168 óra). Ami a fölött van, az a túlóra. Fizetett ünnepi munkavégzésre megkapják a bérüket, plusz még 100% pótlékot. Egy példa: ledolgozott 192 órát, amelyre megkapja a bérét, és a kötelező és a ledolgozott óra különbözetére megkapja a túlórát, 50%-os mértékben. Ezenfelül 100%-os pótlékot az ünnepekre. Hogyan járunk el helyesen?

Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésével összefüggő perben szembesültem azzal a ténnyel, hogy a munkáltatóm a túlmunkadíj, a különféle pótlékok és a teljesítménybér egy részét jutalomként tüntette fel bérlapon, és ezen a jogcímen fizette ki részemre. Követelhetem-e ezen összegek munkabérként történő megfizetését a perben?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 167-es számában a 3324. számú kérdésemben nem a szabadidőt, hanem a rendes évi szabadságot kérdeztem. ("A Kjt. szerint lehet-e a munkáltatónak túlóra terhére szabadságot kiírni?") Nem vagyok jogász, de véleményem szerint a rendes évi szabadság a dolgozó pihenését, regenerálódását szolgálja. A havi munkaidő (folyamatos munkarend) ledolgozása mellett a szabadság kiadását, még ha túlórában fizetik is, igazságtalannak érzem. Például, a munkaidő mértéke napi nyolc óra. Ezt folyamatos műszakban 24 vagy 12 órában teljesítjük. Március hónapban ledolgoztam a havi munkaidőmet, és kiírtak két munkanap szabadságot, amit előre tervezett túlórában kifizettek. Azaz ledolgoztam 176 munkaórát, ezenfelül két munkanap szabadságot kiírtak, amit 2x8 óra túlórában elszámoltak.

Kérdés: Munkaszerződésem megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre szól, napi nyolc órára. Nemrég kezdtünk el a munkáltatónál dolgozni. Az első napon közölték, hogy kéthetente van fizetés, és hogy kapunk munkabérelőleget. Másnap reggel tesztírás volt, amelyen megfeleltünk. Következő naptól 16 napot dolgoztunk folyamatosan, megszakítás nélkül. Jeleztük, hogy szeretnénk pihenőnapot, de vagy az volt a válasz, hogy a nagyfőnök nem engedi a pihenőt, vagy az, hogy 10-20 ezer levonás mellett lehetséges csak. Szeretném tudni, hogy jogosultak vagyunk-e a pihenőnapok kifizettetésére? Még a munkabérünket is csak többszöri telefonálgatásra és háromszori nekifutásra utalták el.

Kérdés: Amennyiben a munkáltató éveken keresztül elmulasztja az üzemorvosi vizsgálat elvégeztetését, és a munkavállaló a képernyő előtti munkavégzés miatt a látásának romlását állítja, akkor felelhet ezért a munkáltató?

Kérdés: Társaságunk "8+4-es konstrukcióban" (8 hónap támogatás, 4 hónap tovább foglalkoztatás) foglalkoztatási támogatással alkalmaz egy munkavállalót oly módon, hogy a jelzett időtartam alatt a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással és közös megegyezéssel a munkaviszonyt. A munkavállaló a foglalkoztatási kötelezettség négy hónapos időszaka alatt azonban szeretné felmondani a munkaviszonyát, lehetőleg úgy, hogy azonnal el tudjon menni. Mivel közös megegyezéssel nem lehetséges megszüntetni a munkaviszonyt, elegendő indok-e számára a "külföldi munkavállalás" és a "jobb fizetés" a felmondáshoz? Ha igen, akkor elfogadható-e a felmondás, illetve elengedhető-e a munkavállaló felmondási idő nélkül? Esetleg, ha az indok elfogadható, akkor mennyi a felmondási idő (30 nap, vagy a határozott időből még hátralévő idő)?

Kérdés: Társaságunknál nemrégen alakult szakszervezet, és az elnöke (aki maga is munkavállalónk) azzal fordult az ügyvezetéshez, hogy a tagok utáni munkaidő-kedvezményt egyedül fogja igénybe venni. Ennek viszont az az eredménye, hogy a munkavállaló teljes mértékben mentesül a munkavégzés alól, és többet nem fog dolgozni (legalábbis ilyen taglétszám mellett). Ez lehetséges?

Kérdés: Versenytilalmi juttatást a munkáltatói és a munkavállalói felmondás esetén is szükséges-e kifizetni, amennyiben nem versenytárshoz vagy nem hasonló területre megy a munkavállaló?

Kérdés: Cégünk – mint ma sok más munkáltató – munkaerőhiánnyal küzd. Terveink szerint pályakezdőket alkalmaznánk, akikkel már tanulmányaik folytatása alatt szerződnénk, hogy támogatásért cserébe végzésük után nálunk kezdjék el a szakmai életútjukat. Megfelelő eszköz-e erre a tanulószerződés, illetve a tanulmányi szerződés?