2499 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: A telepen a vezetők kötetlen munkarendben dolgoznak, havi díjas besorolással. A munkaidő-beosztásuk szintén három nap 11 órás munkaidő után három nap pihenőnap következik. Így ők is 15 napot és 165 órát dolgoztak áprilisban. Az április havi kötelező munkaórák száma 160 óra, és két munkaszüneti nap 16 óra, összesen 176 óra. Munkabére 300 000 Ft/hó alapbér esetén: Két munkaszüneti napra: 2 × 300 000/22 = 2 × 13 636 Ft. Ledolgozott 165 óra munkaidőre: 300 000/17 × 165 = 281 250 Ft. Munkaszüneti napon végzett munkára a kötetlen munkarend miatt nem jár pótlék. Munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munka 100%-os pótléka 300 000/174 × 5 óra = 8621 Ft. A szabadságot és a betegszabadságot náluk is órában kell nyilvántartani, és 11 órával kiadni a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra?

Kérdés: Cégünk telephelye Pest megyében, székhelye a fővárosban van. Néhány fővárosi munkatársunknál előfordul, hogy gépbeállítások, ellenőrzések stb. céljából a vidéki telephelyünkön is meg kell jelenniük. Ez sokszor nem tervezhető előre, a munkanapon belül utaznak le, majd jönnek vissza. Munkaidőnek minősül-e az utazás ideje? Kötelező-e a munkavállalók részére költségtérítést fizetni, ha a saját autójukkal mennek?

Kérdés: Egy munkavállalónk munkahelyi balesetet szenvedett, kártérítést kér. A gép, amin dolgozott, nemrég lett ellátva külön vészleállító rendszerrel (épp egy korábbi baleset miatt), amit manuálisan kell működtetni. Ennek a használatára a munkavállalót a munkavédelmi oktatás keretein belül be is tanították. A munkavédelmi oktatása és a vizsgája is nagyon friss, néhány hete kezdett nálunk, vagyis még csak el sem felejthette, hogyan kell biztonságosan használni a berendezést. Ilyen esetben a munkáltató tud alappal hivatkozni a károsult kizárólagos és elháríthatatlan magatartására?

Kérdés: Irodai alkalmazott munkavállalónk számára a járványügyi helyzetre tekintettel otthoni munkavégzést engedélyeztünk (home office), de felmerült, hogy néhány hétig most szükség lenne a munkájára az irodánkban, vagyis az eredeti munkavégzési helyén. Ez a munkakörétől eltérő, könnyű fizikai munka lenne, a munkavállaló nem lenne kitéve különös veszélynek, ügyfelekkel nem érintkezne. Megtehetjük-e, hogy erre kötelezzük őt?

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben, 12 órás napi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a kötelező munkában töltött órák száma az adott hónap munkanapjai számának szorzata 12-vel. Így április hónapban 20 munkanap esetén 240 órát kell munkában töltenie, ezenfelül munkaszüneti napra járó távolléti díj jár neki nagypéntekre és húsvéthétfőre akkor is, ha nem dolgozott ezeken a napokon. 12 órára mennyit kell kötelezően fizetnünk a szakképzettséget nem igénylő munkakörben, 12 óra szorozva 926 Ft-tal, vagy 8 óra szorozva 926 Ft-tal? Ebben az esetben hány órára kell számolni az este 10 és reggel 6 óra közötti munkaidőre az éjszakai pótlékot, és mekkora óradíjra? A munkaszerződésben 12 órás napi teljes munkaidő esetén mennyi alapbért kell minimálisan meghatározni óradíjként, mely a bérpótlékok alapja is lesz?

Kérdés: Hallottunk olyan hírekről, hogy a veszélyhelyzet alatt a cégeknek nem kötelező a minimálbért sem megfizetni a munkavállalóknak. Van ennek alapja, ha egyébként teljes munkaidőre szerződtünk velük? Elbocsátható-e egy munkavállaló, mert nem vállalja a minimálbér alatti összegért a munkavégzést?

Kérdés: 2020. május 4. napjától a 169/2020. Korm. rendelet értelmében a személyek szabad mozgását korlátozó 95/2020. Korm. rendelet és a 71/2020. Korm. rendelet hatálya Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki. A járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt azonban a legtöbb kereskedelmi üzlet nyitvatartása Budapesten sem tilos. A tapasztalatunk az, hogy mivel az emberek csak a 71/2020. Korm. rendeletben meghatározott alapos indokkal hagyhatják el a lakásukat, az ilyen típusú üzletekbe csak nagyon ritkán látogatnak. Lehet-e úgy értelmezni ezt a helyzetet, hogy a szabályozás ezeknek az üzleteknek a működését lényegében ellehetetlenítette, és ebből következően meg lehet-e szüntetni a határozott időre alkalmazott munkavállalók munkaviszonyát az Mt. 66. §-ának (8) bekezdése alapján, arra hivatkozva, hogy a munkaviszony fenntartása a munkáltató számára elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik?

Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonnyal alkalmazott futár munkavállalónkat a jelenlegi járványhelyzet miatt megnövekedett megrendelések következtében arra utasítottuk, hogy a megye egy másik, szomszédos településén is lássa el a munkakörét. A munkavállaló munkaszerződése alapján a munkavégzés helye a megye egész területére kiterjed, ennek ellenére az utasítást megtagadta, észszerű indoklást nem közölt. Megítélésünk szerint az utasításunk jogszerű, különös méltánylást érdemlő körülmény nem áll fenn a munkavállaló oldalán, a feladatai aránytalanul nem válnának terhesebbé, gépkocsit, védőfelszerelést – ahogyan eddig is – biztosítunk számára, a másik településen tudomásunk szerint nincs igazolt fertőzött, így a veszélyhelyzet sem komolyabb, mint azon a településen, ahol a munkakörét ellátja. A jelenlegi helyzetben nem tehetjük meg, hogy még egy munkavállalót vegyünk fel, de a munkát el kell látni. Megszüntethetjük-e a munkaviszonyát jogszerűen?

Kérdés: A járványhelyzetre tekintettel munkavállalóink jelentős részével határozatlan időre fizetés nélküli szabadságban állapodtunk meg. Sajnos a helyzet egyre inkább úgy alakul, hogy a közeljövőben létszámcsökkentést kell végrehajtanunk. Megszüntethetjük-e az érintett munkavállalók munkaviszonyát ilyen esetben? Ha igen, a felmondási idő alatt kell-e bármilyen juttatást – különösen felmentési időre járó távolléti díjat – fizetnünk?

Kérdés: Tudjuk, hogy a hatályos szabályozások értelmében a munkáltató felelőssége, hogy a biztonságos munkakörülményeket biztosítsa a munkavállaló számára. Ennek értelmében a munkát úgy kell szervezni, hogy a képernyős munkakörök esetében a képernyő előtt töltött napi munkaidő ne haladja meg a 6 órát, illetve, hogy óránként 10 percre megszakítsa a munkavállaló a képernyős munkavégzést. Átadhatja-e a munkaszervezés feladatát/felelősségét a munkáltató a munkavállalónak részben vagy egészében, abban az esetben, ha nem kötetlen a munkarend? Ha igen, akkor kötelessége/felelőssége-e, hogy ellenőrizze, hogy a munkavállaló hogyan szervezi meg a munkáját? Ilyenkor hogyan oszlik meg a felelősség abban az esetben, ha a munkavállaló több időt tölt egy nap a képernyő előtt, mint 6 órát, és/vagy nem tartja be az óránként 10 perces monitorszünetet? Amikor ezt a szabályt hozták, még a jelenleginél jóval korszerűtlenebb monitorokat használtak, és az eszközök fejlődését nem követte le a szabályozás. A tipikus irodai munkakörökben 100 esetből 99-ben nem tudják/akarják betartani sem a 6 órás szabályt, sem a 10 perces monitorszünetet, értem itt a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt.