4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Sikeresen megtámadhatja-e a munkavállalónk a közös megegyezést arra hivatkozva, hogy amennyiben tudja, hogy várandós, azt nem írta volna alá? A közös megegyezés aláírása a szokott módon történt, a munkáltató részéről nem tudhattuk, hogy várandós, erre semmilyen utalás nem történt. A közös megegyezés aláírása a hagyományos módon, nyugodt körülmények között zajlott, értelemszerűen igazgatónk nem presszionálta a munkavállalót, jogellenes fenyegetésről pedig szó sem lehetett.

Kérdés: Munkavállalónkkal kötött versenytilalmi megállapodásban kikötöttük, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén írásban mentesítheti a munkavállalót a tilalom alól. Mivel a megállapodásunk nem tartalmazott erre vonatkozóan határidőt, jogszerű lehet-e ez alapján, ha a mentesítésre a munkaviszony megszűnését követően kerül sor?

Kérdés: Van-e a munkaerő-kölcsönzés során valamilyen bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé a kölcsönvevőnek? Mi eddig úgy tudtuk, hogy az adminisztrációs kötelezettségek a kölcsönbe adót terhelik.

Kérdés: Fizetési osztály, fokozat besorolásához kérnék segítséget. Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi intézmény vagyunk. A dolgozónak egészségügyi szakiskolai végzettsége van (1993), illetve érettségi bizonyítványa, melyet 2018-ban szerzett. "C" vagy "D" fizetési osztályba kell besorolni?

Kérdés: Állattartó telepen éjszakai munkás – éjjeliőrként készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott – munkaideje munkanapokon este 18 órától reggel 06 óráig tart. Besorolási alapbére a garantált bérminimum, azaz 1495 Ft/óra. Hogyan számoljuk ki a munkabérét, illetve pótlékjait? A készenléti jellegű munkát át kell számítani általános 8 órásra, vagy 12 órával kell számolni? Azaz az 1 napra eső bére 12×1495 = 20930 Ft, és este 10-től az éjszakai pótlék 15% 8 órára: 1794 Ft, összesen 22 724 Ft. Vagy 8×1495 = 11 960 Ft és 15% éjszakai pótlék: 8/12×8 éjszakai óra, azaz 5,3×0,15×1495 Ft = 1189 Ft, összesen 13 149 Ft.

Kérdés: Ügyfelem általános laboratóriumi asszisztensként végzett és szerzett szakképesítést 1988-ban. Ezt megelőzően egészségügyi szakközépiskolában érettségizett. 34 éve dolgozik laboratóriumi asszisztens munkakörben (FEOR: 3321), az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál. Végzettsége, képzettsége alapján "D" fizetési osztályba sorolta be a munkáltató, munkaköre, kompetenciája, feladatai megegyeznek azon munkavállalókéval, akik gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztensi végzettséget (OKJ 54-725-04) szereztek, és kerülnek ugyanazon munkáltatónál foglalkoztatásra. Ezen OKJ-s végzettség ugyanakkor "E" fizetési osztályba tartozik. Ügyfelem többször kérte a munkáltatóját, hogy azonos bérben részesítse, mint az OKJ-s képzésben részt vetteket, de elutasítást kapott. Megfelelő-e a "D" fizetési osztályba besorolás és a FEOR: 3321 (Általános egészségügyi asszisztens) meghatározása, figyelemmel a hatályos jogszabályi környezetre? Az egyenlő bér elve szempontjából a sajátos szempontokat az Mt. 12. §-a részletezi: a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület (EBTT) 384/2/2008. TT. sz. állásfoglalása szerint még akkor is megállapítható két munka egyenlő értéke, ha eltérő a munkakör, illetve a munkaköri leírás, de a két munka a törvényben felsorolt szempontok alapján egyenlő értékűnek tekinthető. Az EBTT az egyenlőértékűség vizsgálatánál tehát a ténylegesen végzett munkatevékenységet tekinti elsődlegesnek, álláspontja szerint, ha ebben a tekintetben az összehasonlíthatóság megáll, akkor olyan szempontok, mint például a munkavállalók közötti szakképzettség, tapasztalat szempontjából fennálló különbségek, másodlagosak – kivéve, ha ezeknek tényleges kihatása van az elvégzett munka minőségére, mennyiségére. Mint azt a fentiekben említettem, ügyfelem tevékenysége, felelőssége, a munka természete, a munkakörülmények teljesen megegyeznek az OKJ-s képzésben részt vett dolgozókéval, de míg ők "E" osztályba kerültek besorolásra, addig az ügyfelem átsorolási, illetve béremelési kérelme elutasításra került.

Kérdés: Pedagógusok eseti helyettesítési korlátai (napi 2 óra, heti 6 óra, 30 tanítási nap/tanév) vonatkoznak-e a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn belüli, az Nkt. 62. §-ának (6) bekezdése alapján elrendelt helyettesítésre? 26 óráig korlátlanul elrendelhető az eseti helyettesítés, többlettanításióradíj-jogosultság nélkül még abban az esetben is, ha pl. meghaladja a napi 2 órát? Abban az esetben, ha a pedagógus eseti helyettesítései meghaladják a 30 tanítási napot, ki kell fizetni valamennyi, 30 tanítási napon túli helyettesítési órát, vagy csak a heti 26 óra feletti helyettesítési órákat?

Kérdés: Az 598/2021. Korm. rendelet 3. §-a jogszabályi felhatalmazást ad az oltottsággal kapcsolatos munkavállalói személyes adatok kezelésére. Ez minden esetben hivatkozható jogalap az adatkezelésre a megfelelő cél megjelölése mellett (pl. egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, vagy a munkahelyi átoltottság felmérése), vagy csak abban az esetben, ha a munkáltató él a kötelező oltás elrendelésének lehetőségével?

Kérdés: Egyéni vállalkozó által gazdasági tevékenységéhez használt telephelyet (üzlethelyiséget) felvásárol egy gazdasági társaság, és ott a saját szervezeti keretei között ugyanazon gazdasági tevékenységet folytatja tovább, amelyet az egyéni vállalkozó korábban végzett. Az egyéni vállalkozó erre figyelemmel a tevékenységét nem folytatja tovább, azt megszünteti, ő a többi munkavállalóval egyezően az üzlethelyiség vevőjénél, a megvásárolt üzlethelyiségben végezne a továbbiakban munkát, ugyanazt, amit egyéni vállalkozói minőségében is végzett. Az egyéni vállalkozónál korábban foglalkoztatott munkavállalók esetében változás következik be a munkáltató személyében, de hogyan kell megítélni a "továbbfoglalkoztatott" egyéni vállalkozó mint természetes személy helyzetét az átszállással összefüggésben? Az egyéni vállalkozó ugyanis az átszálláskor nem munkavállaló, de csak azért nem, mert saját magával nem állhat munkaviszonyban, valójában azonban ténylegesen ugyanazt a munkát végzi majd az átvevő munkáltatónál, amit egyéni vállalkozói minőségében évekig ellátott. Át kell-e vennie a munkavállalókhoz hasonlóan az átvevő munkáltatónak az egyéni vállalkozót, figyelembe kell-e vennie – többek között – a végkielégítés szempontjából a korábbi egyéni vállalkozói jogviszonya idejét?

Kérdés: Korábban boltvezető munkaidejéről és felelősségéről kértünk szakvéleményt Önöktől a Munkaügyi Levelek 2022. évi 225. lapjának 4368. számú kérdésében. Sajnos a téma komplexitásából adódóan kimaradt egy lényegi kérdés a problémát illetően. A fenti hivatkozási szám alatti tényállásban foglalt gyakorlat szerint jogos-e, ha a felek a munkaszerződésben kötetlen munkarendben állapodtak meg? Lehet-e a szóban forgó multinacionális cég boltvezetőinek a munkarendje kötetlen a leírt feladatok és az ezzel járó nagy mennyiségű és kimutatható rendkívüli munkavégzés tükrében?