Közös megegyezés – a munkavállalói megtámadás

Kérdés: A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás munkavállaló általi megtámadásával kapcsolatban kérdezzük.
1. Amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó megállapodás írásbeli megtámadását május 23. napján adta postára, melyet a munkáltató május 25. napján vett kézhez, míg a keresetlevél munkavállaló általi benyújtása május 26. napján postai úton megtörtént (melyről a munkáltatónak ekkor még nincs tudomása), indokolt lehet-e munkáltatói oldalról az Mt. 287. §-a (3) bekezdésének értelmében a keresetlevél visszautasítását, illetve az eljárás hivatalból történő megszüntetését kérni a bíróságtól időelőttiségre hivatkozva? Az indok: a munkavállaló a tizenöt nap kivárása nélkül, azelőtt nyújtotta be a keresetét, hogy bármiféle visszajelzést kapott volna a munkáltatójától, és érdemben megállapíthatta volna, hogy a megtámadása eredménytelen. Hivatkozunk az Mt. 287. §-ának (3) bekezdésére, mely kimondja, hogy a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodás megtámadása esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.
2. Ha a felek május 29. napján, azaz már a kereset előterjesztését követően, de még a megtámadásra vonatkozó válaszadási határidőn belül telefonon értekeznek a megtámadásról, egy ilyen – rövid úton történő – megkeresés a beszélgetés tartalmától függően értékelhető-e a munkáltató részéről a megtámadás el nem fogadásának, vagy kötelező az indokolt írásbeli válasz, mint az Mt. 28. §-ának (8) bekezdése alapján a munkavállaló általi megtámadásnál? Igenlő válasz esetén, a rövid úton történő egyeztetés ellenére, továbbra is kérhető-e a keresetlevél visszautasítása, illetve az eljárás megszüntetése, figyelemmel arra, hogy a peres eljárás megindítására nyitva álló harmincnapos anyagi-jogi határidő szabályszerű – azaz az Mt. 28. §-ának (7) és 287. §-ának (3) bekezdései szerinti – megtámadás hiányában nem indul el?
3. Szabályszerűnek tekinti-e a joggyakorlat a megtámadási nyilatkozatot, amennyiben az érintett kizárólag a tévedés fennállására hivatkozik, annak okát pedig egyáltalán nem jelöli meg?
Részlet a válaszából: […] ...benyújthatja szabályszerűen a megadott határidőben.3. Azt, hogy szabályszerű-e a megtámadási nyilatkozat, ha az érintett kizárólag a tévedés fennállására hivatkozik, és annak okát pedig egyáltalán nem jelöli meg, csak az eset összes körülménye alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Bérpótlékátalány meghatározása – a megállapodás megtámadhatósága

Kérdés:

A munkaszerződések új mintáinak készítése során felmerült ötletként, hogy a bérpótlékok tételes elszámolása helyett átalányt állapítsunk meg. Hogyan kell annak mértékét meghatározni? Van minimális összeg, amelyet ki kell kötni? Mi történik, ha a tételes elszámolás (lényegesen) magasabb összeget adna egy adott időszakban, mint a havi átalány?

Részlet a válaszából: […] ...több bérpótlékot kellene majd kifizetnie a jövőben, mint a megállapított átalány), felmerülhet a munkavállaló megtévesztése, illetve tévedésben tartása [Mt. 28. § (1) bek.]. Ebben az esetben a megállapodást a munkavállaló megtámadhatja; a megtámadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Közös megegyezés és utólagos igényérvényesítés

Kérdés:

A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyt. A megállapodás tartalmazza, hogy nincs a továbbiakban követelésük egymással szemben. A munkaviszony megszüntetése után pár nappal a volt munkavállaló visszamenőlegesen több hónapra érvényes, a munkáltató nevére szóló számlát és jegyet adott le a munkába járás költségének elszámolása céljából. Köteles-e a munkáltató ebben a helyzetben megtéríteni a munkába járás költségét?

Részlet a válaszából: […] ...megegyezésben foglalt megállapodást, ám azt alappal csak akkor teheti meg, ha annak megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, hogy e tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. A közös megegyezést akkor is megtámadhatja, ha ő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Közös megegyezés – megtámadhatóság vagy semmisség

Kérdés:

Sikeresen megtámadhatja-e az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő és egyébként felmondási védelem alatt álló munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozva, hogy amikor közölték vele a munkaviszony megszüntetésének tervét, ő rosszul lett? Állítása szerint azt sem tudta, mi történik vele. Ekkor közölte a védettség tényét, ennek ellenére a jelen levő férfi vezetők erről tudomást sem vettek, csak mutatták, hol kell aláírni, a dokumentum tartalmát nem ismertették. A munkavállaló, hogy minél előbb megszabaduljon ebből a közegből, aláírta a közös megegyezést, olvasatlanul. Pár órával később sürgősségi osztályon részesült egészségügyi ellátásban, a munkahelyen kialakult helyzettel összefüggésben létrejött pszichés és kardiológiai panaszok miatt.

Részlet a válaszából: […] ...értelmében a megállapodás akkor támadható meg egyebek mellett, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Közös megegyezés megtámadása várandósság miatt

Kérdés: Sikeresen megtámadhatja-e a munkavállalónk a közös megegyezést arra hivatkozva, hogy amennyiben tudja, hogy várandós, azt nem írta volna alá? A közös megegyezés aláírása a szokott módon történt, a munkáltató részéről nem tudhattuk, hogy várandós, erre semmilyen utalás nem történt. A közös megegyezés aláírása a hagyományos módon, nyugodt körülmények között zajlott, értelemszerűen igazgatónk nem presszionálta a munkavállalót, jogellenes fenyegetésről pedig szó sem lehetett.
Részlet a válaszából: […] ...megállapodás – többek között abban az esetben támadható meg, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette. A megállapodást bármelyik fél akkor is megtámadhatja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Tévesen kifizetett munkabér visszakövetelése munkaviszony hiányában

Kérdés: Egyik munkavállalónk leadta az új bankszámlaszámát, azonban az nem került rögzítésre a rendszerbe, és mivel közös bankszámlaszáma volt egy korábbi munkavállalónkkal, aki már nem dolgozik nálunk pár éve, ezért tévedésből oda ment el az utalás. Hogyan tudjuk ezt a jogalap nélküli munkabér-kifizetést visszakövetelni?
Részlet a válaszából: […] A munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni [Mt. 158. § (1) bek.]. A kifizetés akkor minősül teljesítettnek, amikor a munkavállaló számláján azt jóváírják. Ha a munkavállaló a megváltozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Munkaszerződés-módosítás ráutaló magatartással

Kérdés: A felek szerződéskötéskor 500 000 Ft havi munkabérben állapodtak meg azzal, hogy egy év elteltével ezt módosítják, miszerint a havi munkabér 300 000 Ft-ra csökken, és mellette a munkavállaló teljesítményarányosan jogosult lesz legfeljebb 300 000 Ft teljesítménybérre. Egy év elteltével a munkáltató e-mailen és szóban jelezte a munkavállaló számára, hogy a teljesítménybérezés bevezetését későbbi időpontra tolná, tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérésének feltételrendszere még nem került véglegesítésre, egyúttal a munkavállalót év végén egy alkalommal jutalomban részesíti (13. havi fizetés), mely egyébként a teljesítménybérben (is) részesülő munkavállalóknak nem kerül a munkáltatónál kifizetésre. A munkavállaló a fentieket tudomásul vette, a vonatkozó bérjegyzéket minden hónapban kézhez vette. A felek "megállapodását" soha nem kifogásolta. A pozíciójához kapcsolódó (új pozíció volt a munkavállaló belépésekor) teljesítményelvárások kidolgozásában maga is részt vett. Írásbeli szerződésmódosítás nem készült.
1. Létrejött-e a felek között a munkaszerződés szóbeli vagy ráutaló magatartással történő módosítása? A felek munkajogviszonya a belépéstől számított 30 hónap elteltével (egy év + 18 hónap) közös megegyezéssel megszűnt, amelyben a felek abban is megállapodtak, hogy elszámoltak egymással; igényt/követelést a jövőben sem érvényesítenek.
2. Jogszerűen támadja-e meg a munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozással, hogy tévedésben volt (a tévedését a munkáltató okozta), és követelheti-e visszamenőleg a 18 hónapra eső teljesítménybért (18 × 300 000 Ft)?
3. Ha igen, a két alapbér közötti, a munkavállalónak megfizetett különbség (havi 200 000 Ft) milyen jogcímen érvényesíthető (számítható be) a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szükséges rögzíteni, hogy a kérdések megválaszolása során nyilvánvalóan a rendelkezésünkre álló tényállásból indulunk ki. Így e körben különös a jelentősége, hogy a munkaszerződésben rögzített kezdeti 500 000 Ft havi "munkabért" (vélhetőleg ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Közös megegyezés – korlátok a tévedés miatti megtámadáshoz

Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésre került közös megegyezéssel. A megállapodás értelmében csak kilenc hónap elteltével szűnik meg. Ez aránytalanul sok idő, amit kizárólag azért írtam alá, mert a munkáltatóm azt mondta, hogy ennyi ideig szüksége van még rám. Három hónap telt el azóta. Már az első hetek óta gyakorlatilag világossá vált számomra, hogy csak a munkaköröm egy részét használja ki (főleg a munkakörnek – eddig is egy jelentős részét képező – adminisztratív feladatokat kell elvégeznem). Ha ezt tudom, nem írtam volna alá. Mit tehetnék, megtámadhatom a megállapodást erre hivatkozva?
Részlet a válaszából: […] ...lehetősége. A megállapodás többek között akkor támadható meg, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. A megtévesztés hatására kötött megállapodást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Bérprogram tévedése – "elszámolták" a szabadságot

Kérdés: A bérprogram hibája miatt mintegy 50 nap (400 óra) szabadsággal többet számoltunk el a munkavállalóknak, mivel a távolléti díjat a beosztás szerinti munkaidőre számolta el ugyan a program, de a szabadságot – valószínűleg – napokban tartotta nyilván, és így arányosan kevesebb nap "fogyott", mint kellett volna. Ilyen esetben a túlvett szabadságórákat vissza lehet követelni a munkavállalóktól?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A szabadságot a tárgyévben, a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 123. § (1) bek., 124. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Közös megegyezés megtámadása várandósság miatt

Kérdés: A munkavállalónkról kiderült, hogy egy ideje van egy másik állása is. Az ezt követő időszakban többször került keresőképtelen állományba, mi pedig kezdeményeztük a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. A közös megegyezésbe belement, de azt követően egy héttel levélben jelentkezett, és tévedésre hivatkozva megtámadta a közös megegyezést, mivel időközben kiderült, hogy várandós, és ha ezt tudta volna, akkor nem ment volna bele a közös megegyezésbe. Valóban sikeresen megtámadhatja a közös megegyezést?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodás megtámadható többek között akkor, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés, ha annak ismeretében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.
1
2
3
6