Közös megegyezés megtámadása várandósság miatt

Kérdés: Sikeresen megtámadhatja-e a munkavállalónk a közös megegyezést arra hivatkozva, hogy amennyiben tudja, hogy várandós, azt nem írta volna alá? A közös megegyezés aláírása a szokott módon történt, a munkáltató részéről nem tudhattuk, hogy várandós, erre semmilyen utalás nem történt. A közös megegyezés aláírása a hagyományos módon, nyugodt körülmények között zajlott, értelemszerűen igazgatónk nem presszionálta a munkavállalót, jogellenes fenyegetésről pedig szó sem lehetett.
Részlet a válaszából: […] ...megállapodás - többek között abban az esetben támadható meg, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette. A megállapodást bármelyik fél akkor is megtámadhatja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Tévesen kifizetett munkabér visszakövetelése munkaviszony hiányában

Kérdés: Egyik munkavállalónk leadta az új bankszámlaszámát, azonban az nem került rögzítésre a rendszerbe, és mivel közös bankszámlaszáma volt egy korábbi munkavállalónkkal, aki már nem dolgozik nálunk pár éve, ezért tévedésből oda ment el az utalás. Hogyan tudjuk ezt a jogalap nélküli munkabér-kifizetést visszakövetelni?
Részlet a válaszából: […] A munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni [Mt. 158. § (1) bek.]. A kifizetés akkor minősül teljesítettnek, amikor a munkavállaló számláján azt jóváírják. Ha a munkavállaló a megváltozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Munkaszerződés-módosítás ráutaló magatartással

Kérdés: A felek szerződéskötéskor 500 000 Ft havi munkabérben állapodtak meg azzal, hogy egy év elteltével ezt módosítják, miszerint a havi munkabér 300 000 Ft-ra csökken, és mellette a munkavállaló teljesítményarányosan jogosult lesz legfeljebb 300 000 Ft teljesítménybérre. Egy év elteltével a munkáltató e-mailen és szóban jelezte a munkavállaló számára, hogy a teljesítménybérezés bevezetését későbbi időpontra tolná, tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérésének feltételrendszere még nem került véglegesítésre, egyúttal a munkavállalót év végén egy alkalommal jutalomban részesíti (13. havi fizetés), mely egyébként a teljesítménybérben (is) részesülő munkavállalóknak nem kerül a munkáltatónál kifizetésre. A munkavállaló a fentieket tudomásul vette, a vonatkozó bérjegyzéket minden hónapban kézhez vette. A felek "megállapodását" soha nem kifogásolta. A pozíciójához kapcsolódó (új pozíció volt a munkavállaló belépésekor) teljesítményelvárások kidolgozásában maga is részt vett. Írásbeli szerződésmódosítás nem készült.
1. Létrejött-e a felek között a munkaszerződés szóbeli vagy ráutaló magatartással történő módosítása? A felek munkajogviszonya a belépéstől számított 30 hónap elteltével (egy év + 18 hónap) közös megegyezéssel megszűnt, amelyben a felek abban is megállapodtak, hogy elszámoltak egymással; igényt/követelést a jövőben sem érvényesítenek.
2. Jogszerűen támadja-e meg a munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozással, hogy tévedésben volt (a tévedését a munkáltató okozta), és követelheti-e visszamenőleg a 18 hónapra eső teljesítménybért (18 × 300 000 Ft)?
3. Ha igen, a két alapbér közötti, a munkavállalónak megfizetett különbség (havi 200 000 Ft) milyen jogcímen érvényesíthető (számítható be) a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szükséges rögzíteni, hogy a kérdések megválaszolása során nyilvánvalóan a rendelkezésünkre álló tényállásból indulunk ki. Így e körben különös a jelentősége, hogy a munkaszerződésben rögzített kezdeti 500 000 Ft havi "munkabért" (vélhetőleg ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Közös megegyezés - korlátok a tévedés miatti megtámadáshoz

Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésre került közös megegyezéssel. A megállapodás értelmében csak kilenc hónap elteltével szűnik meg. Ez aránytalanul sok idő, amit kizárólag azért írtam alá, mert a munkáltatóm azt mondta, hogy ennyi ideig szüksége van még rám. Három hónap telt el azóta. Már az első hetek óta gyakorlatilag világossá vált számomra, hogy csak a munkaköröm egy részét használja ki (főleg a munkakörnek - eddig is egy jelentős részét képező - adminisztratív feladatokat kell elvégeznem). Ha ezt tudom, nem írtam volna alá. Mit tehetnék, megtámadhatom a megállapodást erre hivatkozva?
Részlet a válaszából: […] ...lehetősége. A megállapodás többek között akkor támadható meg, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. A megtévesztés hatására kötött megállapodást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Bérprogram tévedése - "elszámolták" a szabadságot

Kérdés: A bérprogram hibája miatt mintegy 50 nap (400 óra) szabadsággal többet számoltunk el a munkavállalóknak, mivel a távolléti díjat a beosztás szerinti munkaidőre számolta el ugyan a program, de a szabadságot - valószínűleg - napokban tartotta nyilván, és így arányosan kevesebb nap "fogyott", mint kellett volna. Ilyen esetben a túlvett szabadságórákat vissza lehet követelni a munkavállalóktól?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A szabadságot a tárgyévben, a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 123. § (1) bek., 124. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Közös megegyezés megtámadása várandósság miatt

Kérdés: A munkavállalónkról kiderült, hogy egy ideje van egy másik állása is. Az ezt követő időszakban többször került keresőképtelen állományba, mi pedig kezdeményeztük a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. A közös megegyezésbe belement, de azt követően egy héttel levélben jelentkezett, és tévedésre hivatkozva megtámadta a közös megegyezést, mivel időközben kiderült, hogy várandós, és ha ezt tudta volna, akkor nem ment volna bele a közös megegyezésbe. Valóban sikeresen megtámadhatja a közös megegyezést?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodás megtámadható többek között akkor, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés, ha annak ismeretében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Tévedésből kiküldött e-mail jogkövetkezményei

Kérdés: Munkavállalónk tévedésből egy ügyfélnek címzett elektronikus levelében olyan levelezést továbbított, amelyben más kollégákkal folytatott beszélgetése volt olvasható. E beszélgetésben sajnos nemegyszer gúnyosan, helyenként vulgáris kifejezésekkel illettek egy harmadik személyt (egy másik ügyfelet). Ez nyilvánvaló módon számos hátránnyal járt számunkra, ezért a munkavállaló magatartásának a szankcionálásán gondolkodunk, noha elbocsátani nem akarjuk. Milyen lehetőségek állnak a rendelkezésünkre?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell jegyezni, hogy a levél tévedésből történt elküldése is kötelezettségszegésnek minősül. Az már más kérdés, hogy az valószínűleg nem szándékos magatartással történt, legfeljebb a munkavállaló súlyosan gondatlan magatartása mutatható ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Levonási sorrend a munkabérből több tartozásnál

Kérdés: Egyik munkatársunknak az elmúlt hónapban tévedésből prémiumelőleget fizettünk. A munkavállalót tájékoztattuk a téves kifizetésről, és felhívtuk a visszafizetésre. Ugyanakkor a bérét már így is terheli levonás: gyermektartást fizet, és egy korábbi munkabérelőleget is törleszt. Sajnos a következő havi fizetéséből biztosan nem lehet mindegyik követelést kifizetni. Lehetséges, hogy a munkáltatói levonások miatt nem lesz fedezet a tartásdíj kifizetésére?
Részlet a válaszából: […] Ha több levonás is terheli a munkabért, akkor annak kielégítési sorrendjét a Vht. határozza meg. E szerint, ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, első helyen a gyermektartásdíjat kell kifizetni. A munkáltatónak járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése - a tavalyi bónuszok

Kérdés: A bérszámfejtés ellenőrzésekor derült ki, hogy egyes kollégáinknak a 2017-es évre járó teljesítmény bónuszát tévesen, magasabb összegben fizettük ki a januári munkabérrel együtt. A bónuszelszámolásról a munkavállalók nem kaptak részletes értesítést, csak a januári bérlapjukon jelent meg külön sorban a kiutalt összeg. Mivel már hatvan napon túli a kifizetés, visszakövetelhetjük-e ezt az összeget akkor, ha a munkavállalók írásban elismerik, hogy valóban nem jogosultak a bónuszra?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetés alaptalanságát, vagy azt fel kellett volna ismernie. A kérdés alapján nincs szó arról, hogy a munkavállaló okozta volna a tévedést. Ha viszont a munkavállaló a teljesítménybónuszról nem kapott olyan elszámolást, amelyből a kifizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Közös megegyezés - a foglalkoztató nyomására

Kérdés: A foglalkoztató nyomására közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonyom. A kifizetés csak a havi fix bérrel, nem a jövedelem alapján történt, noha a jövedelmem kétszerese volt az alapbéremnek. Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...minden valószínűség szerint nem érvényesíthető. A közös megegyezést csak legfeljebb 30 napon belül, és kizárólag ún. akarathibára (tévedésre, a munkáltató általi megtévesztésére vagy jogellenes fenyegetésére) hivatkozással lehet bíróság előtt megtámadni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.
1
2
3
5