4332 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Munkavállalási engedély alapján foglalkoztatnak egy áruházban. Álláspontom szerint a jogviszonyom többszöri, ismételten határozott időre történő meghosszabbítása a felmondási járandóságok körében csorbítja a jogos érdekeimet. Kérem szíves állásfoglalásukat!

Kérdés: GYES mellett fizetés nélküli szabadságon vagyok, és vissza szeretnék menni egy év után dolgozni. Munkáltatóm szerint módosítani kell a szerződésemet, mert ez új munkaviszonynak minősül. Valóban így van?

Kérdés: Cégünknél rendszeresen ügyeletet rendelnek el, melynek időtartamát egy idén január 1-jétől életbe lépett Mt.-módosítás alapján munkaidőnek kell tekinteni. Kérdésünk: minden vonatkozásban munkaidővé változott-e az ügyelet, és amikor munkaidőnek minősül, úgy kell-e díjazni, mintha a munkavállaló beosztása szerinti munkaideje alatt állna rendelkezésre munkahelyén?

Kérdés: A munkáltatómmal változó munkahelyre kötöttünk munkaszerződést. Erre hivatkozva elrendelte, hogy az ország másik felében levő telephelyén dolgozzak, de szállást nem biztosított, és tömegközlekedéssel a kijelölt munkaidő kezdetére nem tudok odajutni. Mit tehetek?

Kérdés: Az Mt.-ben nem olvastuk, de tudomásunk szerint mégis létezik a minőségi csere, amelyre alapozva felmondhatjuk a munkaviszonyt. Úgy véljük, egyik informatikusunk ismeretei némileg elavultak, nem is képzi magát. Ha találunk helyette egy jobban felkészült szakembert, mire ügyeljünk, hogy egy esetleges pert ne veszítsünk el?

Kérdés: Üzletkötőink díjazását a munkaszerződés részét képező jutalékszabályzat határozza meg. E szabályzat alapján az említett munkakörben dolgozókat szerződéskötési és szerződésgondozási jutalék illeti meg. Megítélésünk alapján a jutalékot előlegként folyósítjuk azzal, hogy amennyiben a szerződés a kötéstől számított egy éven belül megszűnik, akkor az előlegként folyósított jutalékot az üzletkötőnek vissza kell fizetnie. Egyik volt munkavállalónkkal vitában állunk. Arra hivatkozva nem fizeti vissza felszólításunkra a jutalékelőleget, hogy a kérdéses összeghez tartozó szerződések már az ő munkaviszonyának megszűnése után szűntek meg, és nem volt módja, hogy a kapcsolatot a biztosítást kötőkkel fenntartsa. Alapos-e az érvelése?

Kérdés: Munkavállalónk elcsúszott az üzem udvarán, miközben az egyik szerelőcsarnokból a másikba haladt át munkaidőben. A csúszás következtében olyan szerencsétlenül esett, hogy agyrázkódást szenvedett, és eltörte a karját, felgyógyulása több hónap is lehet. Az udvar vizes volt, de azt bizonyítani nem tudjuk, hogy ezt a munkavállaló nem vette figyelembe. Terheli-e kártérítési felelősség cégünket, szóba jöhet-e a kármegosztás?

Kérdés: Még tavaly rendes felmondással megszüntettük egyik alkalmazottunk munkaviszonyát, és a felmondási idő teljes tartamára felmentettük a munkavégzés alól. A munkavállaló annak a megállapítását kéri, hogy munkaviszonya végéig legyen jogosult a munkáltató által kifizetett mindenfajta juttatásra, így kéri 708 525 forint jutalom megfizetését. Cégünk a – gazdálkodás eredményessége alapján utólag, az adott évet követően fizetett – jutalmazásból kizárta azokat, akiknek a munkaviszonya bármilyen jogcímen a tárgyévben megszűnt vagy megszűnik. Miután érintett munkavállalónk felmondás alatt állt, nem fizettük ki a jutalmat. Állítása szerint diszkriminatívak a jutalomból való kizárási okok. Helyes-e az eljárásunk, figyelemmel arra, hogy az illető pert indított?

Kérdés: Cégünk megszakítás nélküli munkarendben üzemel, a munkavállalók 12 órás műszakokban dolgoznak. A 12 órára esik a munkaközi szünet egyórás időtartama is. Minden műszak előtt és után a különböző átadási-átvételi feladatok még kb. fél-fél órát vesznek igénybe. Az erre fordított idő ugyanúgy munkaidőnek minősül? Ha igen, a munkavállalók munkaidő-beosztás szerinti napi munkaideje 13 óra lenne, amely az Mt. 119. § (3) bekezdésében meghatározott 12 órás felső limitbe ütközne. Ebben az esetben hogyan tudnánk megoldani a munkavállalók jogszerű foglalkoztatását?

Kérdés: Elrendelheti-e cégünk egyoldalúan, hogy a bérkifizetés bankszámlára történjen? A gyakorlatban ugyanis munkavállalóink bérét számlájukra utaljuk. Igaz-e, hogy ekkor meg kellene térítenünk számukra mindazt a költséget, amely a számlanyitással, a számlavezetéssel, illetőleg a bér bankszámláról történő felvételével kapcsolatban felmerül?