4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Egy munkavállaló összesen hány napot dolgozhat egy évben egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül? Lehetséges, hogy több munkáltatónál is ledolgozzon 90-90 napot, és ezáltal akár 200-300 napja is összegyűljön egy évben?

Kérdés: Egy kft. tulajdonosa eladta az üzletrészét, új tulajdonos vette át a céget. Az egyik munkavállaló, aki egyben az egyik korábbi tulajdonos is, jelenleg GYES-en van. A tulajdonosváltással meg lehet-e szüntetni a GYES-en lévő munkavállaló munkaviszonyát? Ha igen, milyen módon?

Kérdés: Folyamatban lévő munkaügyi peremben a bíróság az elmaradt bérem megállapítása helyett a jövedelempótló kártérítés kidolgozására kötelezett. Sajnos nem tudtam róla, hogy ilyen van, ezért kérdezem: mi a különbség az elmaradt munkabér és a jövedelempótló kártérítés között? Mi alapján tudom kiszámítani a jövedelempótló kár összegét? Ez esetben is visszamenőleges hatállyal, egy összegben lehet igényelni, mint a vagyoni kártérítési perben az elmaradt munkabért? Kérem, válaszukat egy példa ismertetésével is egészítsék ki!

Kérdés: A munkavállalóinkat két műszakos munkarendben foglalkoztatjuk. Milyen szabályok vonatkoznak a kéthavi munkaidőkeretben foglalkoztatottak beosztására a törvény szerint, ha délelőtti és délutáni munkarendben dolgoznak? Hány nap után jár a kötelező heti pihenőidő? Hétvégén milyen módon lehet munkát végezni? Mennyi időnek kell eltelni a két műszak között?

Kérdés: A Ktv. 17/B. § (2) bekezdése alapján a tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a felmentéssel érintett köztisztviselők létszáma 30 napon belül 20 főnél kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 5 fő, 20-nál több és 100-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén pedig legalább 10 fő legyen. Kereken 20 fő (közszolgálati jogviszonyban álló + munkaviszonyban álló) foglalkoztatásánál hogyan kell eljárni?

Kérdés: Társaságunk felszámolás alá került. A cégvezető azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy mikor kapja meg azt a munkabérét, melyet még a felszámolás elrendelése előtt nem fizettünk ki a részére. Jogos-e a cégvezető követelése, kifizethető-e részére a felszámolás alatt a korábban elmaradt munkabére?

Kérdés: Társaságunkkal szemben munkaügyi per van folyamatban, melyben a munkavállaló kereseti követelésként nem vagyoni kár iránt is igényt nyújtott be. Véleményük szerint a munkaügyi bíróság hogyan foglalna állást az ügyben, ha a nem vagyoni kárt járadékként igényelnék a több tízmilliós vagyoni kárigény mellett?

Kérdés: Korábbi munkáltatómmal szemben pert nyertem, melyben kéthavi munkabért követeltem, és a munkaviszony megszüntetésekor ki­adandó papírjaim és igazolásaim kiadását, amit nem kaptam meg a munkaviszony megszüntetésekor. Munkáltatóm azonban az ítélet ellenére sem fizetett ki, és az igazolásokat sem kaptam meg. Végrehajtást indítottam a cég ellen. A végrehajtó ráterhelte a cég ingatlanjaira a munkabér-követelést, de mivel hatodik vagyok a sorban, és látom, hogy az adóhatóság és egy bank is előttem van több százmilliós követeléssel, véleményem szerint kicsi az esélyem arra, hogy követelésemhez hozzájussak. Ráadásul minden földhivatali bejegyzés után fizetnem kéne 6000 Ft eljárási díjat, ami megterhelő lenne, mivel munkanélküli vagyok. Van egy ingatlanom, amiben lakom és van egy, ami még nem lakható, mert még nincs befejezve. A földhivatal arra hivatkozik, hogy rendelkezem más ingatlannal is, és ezért nem tekint el az eljárási díjtól. Mit tehetek, hogyan juthatnék a pénzemhez, papírjaimhoz, és hogyan kérhetem a földhivatali költségmentességet?

Kérdés: A volt munkáltatóm 11 éve súlyos egészségkárosítást okozott a lejáratásaival, büntetőfeljelentéseivel (a büntetőeljárások bizonyítottság hiánya miatt megszűntek). Sajnos a jogszerűtlen eljárások miatt pszichés személyiségzavar, magas vérnyomás betegség alakult ki nálam, ami miatt 10 éve rokkantnyugdíjas lettem. Munkaviszonyt a fenti betegségeim miatt nem tudok létesíteni. A munkaügyi bíróság már két alkalommal kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót, jelenleg folyik egy nem vagyoni kártérítési per, amit ki kell egészítenem jövedelempótló kártérítésre is, viszont már folyamatban van a személyiségi jogsértés miatti per is, szintén nem vagyoni kártérítés miatt. Az egészségem károsítása személyiségi jogsértésnek vehető? Hogyan kell értelmezni, hogy a jövedelempótló kártérítés három évnél hosszabb időre visszamenőleg nem érvényesíthető? Ez a három év honnét kezdődik? A kereset benyújtásától? A munkáltató a súlyos egészségkárosodásomról tudomást szerzett a bíróság által elrendelt orvosszakértői véleményből, valamint két éve a jogerős ítéletből is. Ez esetben a munkáltató hivatkozhat arra, hogy nem jelentettem be neki az egészségem károsodását? Hiszen a perben erről tudomást szerzett, s mégsem szólított fel a kárigényem előterjesztésére, noha ez a per akkor egy nem vagyoni kárigény miatt folyt.

Kérdés: Főiskolai hallgatót lehet-e főmunkaviszonyban foglalkoztatni? A bérét milyen levonások terhelik, illetve milyen munkaadói terheket kell fizetni utána?