4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal leltárfelelősségi megállapodást kötöttünk. A leltárfelvétel során megállapítottuk, hogy az árucikkekből jelentős mennyiség hiányzik. A leltári készletet más munkavállaló is kezelte, ezért a leltári készletért felelős munkavállalóval szemben nem a teljes kárt, csak hathavi átlagkeresetének megfelelő összeget kívántunk érvényesíteni, ő azonban azt állítja, hogy nem felelős a kárért. A pereskedést megelőzendő kérdezném, hogy mi alapján mondhatja ezt?

Kérdés: Cégünknél a kollektív szerződés szabályozza a kárfelelősség megállapítására vonatkozó szabályokat és a közvetlen kártérítésre kötelezés feltételeit, egyben akár hathavi átlagkereset mértékéig is lehetővé teszi a gondatlanul okozott károk megtérítését. A tulajdonos nemrég szervezeti átalakítást határozott el, amely keretében a középvezetői szintet az Mt. szerinti vezetőnek minősülő munkavállalóknak kívánja minősíteni, a nagyobb felelősségvállalás tudatosítása érdekében. Ha elfogadják a szerződésmódosítást, akkor hat- vagy tizenkét havi átlagkeresetig lehet majd kötelezni őket közvetlenül a kártérítésre?

Kérdés: Egyik munkavállalónk kérte, hogy részére – mivel hosszabb szabadságra megy, és nem lesz lehetősége bankkártyával felvenni a fizetését – a szabadság előtt fizessük ki a szabadságra járó munkabérét. Ez komoly zavart okoz a bérszámfejtés menetében, különösen ha valakinek ilyen kérését teljesítjük, mivel akkor a többi munkavállalónk is kérhetné ugyanezt. Van arra lehetőségünk, hogy csak a szokásos bérfizetési időpontban (hónap 10-én) fizessünk neki bért?

Kérdés: Van-e lehetősége az ügyvezetőnek arra, hogy a munkáltató (kft.) nevében eljárva az Mt. 188/A. § szerinti vezetőnek minősülő munkavállalók foglalkoztatásáról döntsön bizonyos munkakörökben? Mi a helyzet akkor, ha a tulajdonosi döntés hiányában kötnek ilyen munkaszerződést a felek?

Kérdés: Munkavállalóink kötetlen munkaidőben dolgoznak, maguk határozzák meg, hogy mikor és mennyit töltenek munkával. Egyetlen elvárás feléjük, hogy minden hónapban a munkanapoknak megfelelő 8 órás munkamennyiséget teljesítsék. Többen jelezték, hogy szeptemberben a 22 munkanapra eső rendes óraszámon felül kellett munkát végezniük, mivel sok volt a feladat. Ilyen esetben kell-e a havi munkabéren felül fizetnünk valamit? Hogyan állapítsuk meg, hogy mennyit, hiszen jelenléti ívet nem vezettek?

Kérdés: Kollektív szerződésünk tartalmazza az ún. munkáltatói hűségjutalmat. Ennek az a lényege, hogy a munkáltatónál eltöltött 10, 15 és 20 év után a munkavállaló egyszeri jutalomban részesül, amelynek összege az éves átlagkeresete bizonyos százalékában van megállapítva. Cégünk 2003-ban átfogó átszervezésen esett át, amely során a korábban külön jogi személyként működő leányvállalataink és egyéb érdekeltségeink beolvadtak az anyacégbe. A kollektív szerződést ugyanebben az évben módosítottuk, amely szerint a leányvállalatoknál töltött idő nem számít bele a hűségjutalomnál figyelembe vehető időbe. Jogszerűen járunk-e el, ha a 2003 előtt az anyacégen kívüli társaságoknál dolgozó kollégák esetében a hűségjutalom idejét 2003-tól számítjuk?

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal 2009-ben tanulmányi szerződést kötöttünk, amely értelmében négy tanulmányi féléven keresztül fedeztük a képzési költségeit, és fizetett távollétet biztosítottunk a konzultációk és a vizsgák idejére. A szerződés alapján a munkavállaló az oklevél megszerzése után 3 évig köteles a cégnél maradni. Azonban sajnos közbejött egy leépítés, és a szóban forgó kolléga munkaköre is megszűnt. Csak egy határozott időre szóló munkakört tudtunk felajánlani neki, egy távol lévő munkatárs helyettesítésére. Mivel ez a munkatárs idén visszatér, a határozott idejű munkaviszony meg fog szűnni, még mielőtt a tanulmányi szerződés alapján ledolgozandó három év letelt volna. Akadálya-e a határozott idejű munkaviszony megszűnésének, hogy a felek között tanulmányi szerződés van hatályban? Illetve ilyenkor a munkavállaló tartozik-e valamit visszafizetni a kapott támogatásból a munkáltatónak?

Kérdés: Az év vége közeledtével ki kell adnunk a felhalmozódott szabadságokat. Ugyanakkor cégünknek van munkája, ami miatt egyes, szabadságon lévő munkavállalókat előreláthatóan be kell majd hívnunk egy-egy napra. Kötelezhetők-e arra, hogy tartsák bekapcsolva a mobiltelefonjukat, illetve meghatározhatjuk-e, hogy hol töltsék el a szabadságukat (a munkáltatótól olyan távolságra, hogy akár néhány óra alatt beérjenek, ha szükséges)?

Kérdés: Egyik munkavállalónk jelenleg GYES-en van. Helyettesítésére – az ő javaslatára – a testvérét vettük fel üzletünkbe. Néhány napja azonban a testvér nem jött be a munkahelyére, nem végez munkát. Próbáltuk telefonon elérni és személyesen is felkeresni, de sikertelenül. A telefont volt munkavállalónk sem veszi fel, akit helyettesít. Mit tehetünk ebben a helyzetben, felmondhatunk a munkavállalónak jogszerűen? Sajnos nehezíti helyzetünket, hogy nem írtunk alá munkaszerződést.

Kérdés: Cégünknél felmerült annak szükségessége, hogy a munkaviszonyból származó igények elévülését bizonyos esetekben a törvényben meghatározott hároméves elévülési időnél rövidebben határozzuk meg. Mivel ezt a törvény kifejezetten nem tiltja meg, álláspontunk szerint ennek nincs akadálya. Helyesen gondoljuk, hogy a felek egyező akaratával a munkaszerződésben ez a kérdés szabályozható?