Munkavállaló autójának biztosítása

Kérdés: Ha a cég saját céges autóval szállítja dolgozóit lakóhelyükről a munkahelyükre, akkor a kilométerenkénti 9 Ft-ot már nem kell fizetni a dolgozó részére. Ha viszont a munkavállaló saját autóval jár, előírható-e neki, hogy kössön az autójára cascót? Ha a munkáltatói utasítás ellenére nem köt biztosítást, akkor is köteles neki a munkáltató a kilométerenként 9 Ft-ot megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...39/2010. Korm. rendelet 4. §-a értelmében az Szja-tv.-ben meghatározott, kilométerenként 9 Ft-os térítés akkor jár a munkavállaló részére, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.
Kapcsolódó címke:

Egészségügyi dolgozó rendkívüli munkája

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónkat asszisztens munkakörben foglalkoztatjuk az izotópdiagnosztikai szakambulancián (egészségkárosító kockázatok között, kapja erre tekintettel a pótlékot is), emellett havi 60 órában rendkívüli munkát szeretne vállalni az idegsebészeti osztályon ápoló munkakörben. Az új Mt. 113. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a dolgozó rendkívüli munkára nem vehető igénybe, mert foglalkoztatására egészségkárosító kockázat között kerül sor. Az Eütev-tv. 12./E. §-ának (3) bekezdése szerint ugyanakkor az alkalmazott egészségügyi dolgozó részére készenlét elrendelhető, de rendkívüli munkavégzés nem. Viszont a rendkívüli munkavégzésre azonos munkáltatónál, de másik osztályon és másik munkakörben kerülne sor. Kérdésem az lenne, hogy a rendkívüli munkavégzés számára elrendelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor tiltja a rendkívüli munkaidő és ügyelet elrendelését. Ha ilyen kockázat a munkavállaló (közalkalmazott) munkavégzése során bármikor – akár a teljes munkaidejében, akár annak csak egy részében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Kölcsönszerződésből eredő tartozás levonása a bank javára

Kérdés: Több alkalommal kaptunk értesítőlevelet a bankoktól, hogy munkavállalónk hiteltartozás-elmaradásban van, ezért a bank a tartozás közvetlen levonását kéri a munkavállaló munkabéréből. A bank ilyen esetben levele mellé csatolja a kölcsönszerződésnek azt a részét, amelynek értelmében a munkavállaló akként nyilatkozik, hogy amennyiben a bankkal kötött kölcsönszerződés alapján fizetési késedelembe esik, hozzájárul ahhoz, hogy a bank által írásban megjelölt összeget munkabérének legfeljebb 33%-a erejéig munkáltatója a munkabéréből levonja, és közvetlenül a bank által megjelölt bankszámlára utalja. Vajon elegendő-e a bank értesítése és a kölcsönszerződés részét képező munkavállalói nyilatkozat ahhoz, hogy a munkavállaló munkabérét letiltsuk, és a tartozását levonjuk, avagy ezen túlmenően a letiltás elindításához szükség van további nyilatkozatok beszerzésére, esetleg egyéb lépésekre is?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről nem mondhat le, és a levonásmentes munkabérrész nem engedményezhető [új Mt. 163. § (1)–(2) bek.]. A munkabérből való levonásnak pedig jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidőről való rendelkezés a munkaszerződésben

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaszerződésben elegendő-e a teljes napi munka­időben történő foglalkoztatásról rendelkezni, és "csak" a tájékoztatóban szerepeltetni azt, hogy kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztással történik a foglalkoztatás?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. rendelkezései alapján a munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében [új Mt. 45. § (1) bek.]. Így a munkaszerződés abban az esetben is érvényes, ha abban nem rögzítik a felek a munkaidőben történő megállapodást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:      

Szabadság mértéke részmunkaidőben

Kérdés: Hány nap szabadság jár a heti 20 (30) órában foglalkoztatott alkalmazottnak?
Részlet a válaszából: […] ...Legfelsőbb Bíróság MK 19. számú állásfoglalása szerint a munkavállalónak akkor is az Mt.-ben meghatározott mérték szerint jár a rendes szabadság, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazza. A törvény ugyanis nem tartalmaz olyan korlátozó rendelkezést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:      

Szabadságra járó távolléti díj

Kérdés: A munkáltató a GYES leteltét követő naptól, 2012. július 2-től az egyik dolgozó munkaviszonyát 90 napos felmondási idővel megszünteti. A dolgozót havi bruttó 400 000 Ft-tal alkalmazta; a munkáltató júliusra kifizetett 22 nap szabadságot, augusztusban 11 napot, a felmentési idejét szeptember 30-ig, valamint megváltja a fennmaradó 72 nap szabadságot. Milyen összegű átlagbérrel kell számolni a szabadságmegváltást, 21, 22 vagy 23 nappal; vagy milyen óraszámmal? Helyes, ha 176 órával (22 nap) osztottuk a bért és szoroztuk 72-vel? A bérprogramunk, mivel augusztus hónapban teljesül a kifizetés, tárgyhónapra 23 nap átlagát vette, és szorozta 72-vel. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...a távolléti díj számítására. Ezek értelmében a távolléti díj egy napra járó összegét az alapján kell megállapítani, hogy a munkavállaló milyen díjazásban részesül. Havi időbér esetén– az egy napra jutó távolléti díj: az egy hónapra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Felmondást kizáró megállapodás

Kérdés: Az új Mt. 65. §-ának (2) bekezdése szerint a felek megállapodása esetén legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig a munkaviszony nem szüntethető meg. Ebben az esetben, ha megállapodást kötünk, akkor nem lehet alkalmazni a 90 napos próbaidőt? A megállapodás megszegése esetén mivel büntethető a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen a korlátozás nem terjed ki a munkaviszony próbaidő alatt azonnali hatállyal történő megszüntetésére.Abban az esetben, ha a munkavállaló megszegi a megállapodást, és az egyéves időtartam alatt felmondást közöl a munkáltatóval, akkor a munkavállalóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Munkaközi szünet beszámítása a munkaidőbe

Kérdés: Az új Mt., illetve Kjt. 2012. július 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a szociális intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak esetében a munkaközi szünet 20 perces időtartama beletartozhat-e a 8 órás munkaidőbe?
Részlet a válaszából: […] ...kell kiadni, így a kérdésben említett 8 órás munkaidőn felül kell számítani a 20 perces szünetet. Az egyetlen kivétel ez alól az, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakörben dolgozik. E szabálytól a felek a kinevezésben nem térhetnek el, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Műszakpótlék 12 órás beosztás szerinti napi munkaidőben

Kérdés: A 12-24 órában dolgozó vagyonvédők műszakpótléka hogy alakul? A heti 80 órát meghaladja a tevékenység, így jár a műszakpótlék, de arra lennék kíváncsi, hogy a 30% jár-e 18 órától reggel 6 óráig, vagy éjszakára adható-e a 15%-os pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár [Mt. 141. § (1) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Felmondási idő kezdete betegség miatti keresőképtelenség esetén

Kérdés: Cégünk egyik munkavállalója 2012. június 20. napjától betegállományban van, a munkaköre azonban időközben megszűnt. A 2012. július 1-jén hatályba lépett új Mt. alapján felmondható-e a munkaviszonya a keresőképtelenségének ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] ...a jognyilatkozat közlésekor hatályos rendelkezések az irányadók [Mth. 7. § (2) bek.]. Erre figyelemmel, annak ellenére, hogy a munkavállaló betegség miatti keresőképtelensége még az új Mt. hatálybalépését megelőzően kezdődött, amennyiben a munkaviszonyt 2012...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.
1
314
315
316
427