4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: A nálunk működő szakszervezet – 18 munkavállaló felhatalmazásával – levelet intézett hozzánk, hogy adjuk ki nekik a munkaviszonyukkal kapcsolatos valamennyi adatot (munkaszerződést, munkaidő-beosztásokat, jelenléti íveket, bérfizetési papírokat). Feltételezhető, hogy az adatok alapján a tényleges munkabér-kifizetések megfelelőségét kívánják ellenőrizni. Ezt nem szeretnénk megtenni, arra hivatkoznánk, hogy semmi célhoz kötöttséget nem jelöltek meg, továbbá hogy ezek az adatok – legalábbis részben – a rendelkezésükre állnak. Kötelesek vagyunk-e az adatok kiadására?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cégként egyik partnerünkhöz nagy létszámú munkavállalót kölcsönöztünk ki, közöttük több szakszervezeti tisztviselő is volt. A kölcsönzési projekt megszűnt, a foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonya is megszüntetésre került, kivéve az övéket. A tisztségviselők már hónapok óta otthon vannak, nem tudjuk őket foglalkoztatni. Hogyan tudunk eljárni, ha a szakszervezet nem járul hozzá a munkaviszonyuk felmondásához?

Kérdés: 2014. december 19-én munkaszerződést kötöttünk egy új munkavállalóval 2015. január 5-i munkaviszonykezdettel. A munkaszerződésben minimálbért határoztunk meg, a 2014-es szabályok szerint havi 101 500 Ft-ot. 2015-re azonban az év végén, de már a munkaszerződés megkötése után magasabb minimálbért határoztak meg. Ennek megfelelően módosítanunk kell a munkaszerződést, vagy mivel 2014-ben kötöttük, maradhat a korábbi díjazás?

Kérdés: A munkavállaló havi munkanapjainak száma 22. Beosztás szerinti munkaidejének kezdete egyszer reggel 7, négyszer reggel 8, tizenötször délelőtt 10, és kétszer délután 14 óra. Jogosult-e műszakpótlékra? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló hosszas betegsége miatt a fenti beosztás mellett a tárgyhónapban összesen 5 munkanapot dolgozott?

Kérdés: Dolgozóinkkal a munkaszerződésben bruttó havi alapbér vagy órabér fizetésében állapodtunk meg. Vezetőink mozgó bért szeretnének bevezetni a bérezés kiegészítésére, melynek összegéről havonta a munkáltató lenne jogosult dönteni a munkavállalók teljesítménye alapján. Úgy gondolják, hogy ez a dolgozókra is ösztönző hatással lenne. Milyen feltételei vannak a mozgó bér bevezetésének? Kell-e a munkaszerződéseket módosítani, amelyek most csak időbérről rendelkeznek?

Kérdés: Három éve áll fenn a munkaviszonyom egy kereskedelmi kft.-nél, de a telephelyünket a jövő hónapban bezárják. A főnököm közös megegyezéssel akarja megszüntetni a munkaviszonyt, de én nem akarok belemenni. A bérezésem eddig ugyanis úgy történt, hogy mindig kaptam a garantált bérminimumnak megfelelő alapbért és emellett teljesítményemtől függő mozgó bért is. A közös megegyezésben a főnököm 122 000 Ft összegű végkielégítést akar fizetni, azt mondja, hogy ennyit kapnék akkor is, ha felmondana, ezért fogadjam el, mert a közös megegyezés nekem is jó. Szerintem nem tisztességes, hogy csak az alapbért számítja be a végkielégítésembe. Ha felmondana, valóban akkor is csak ekkora végkielégítésre lennék jogosult?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál két műszakban (heti 40 óra) kéthavi munkaidőkeretben foglalkoztatott közalkalmazottaink (gondozónők) fizetett ünnepnapon (2015. január 1-jén) munkát végeztek, eddig átlagkeresetként került számfejtésre, mely tudomásunk szerint nem megfelelő. A munkavállalókat ezen a napon milyen díjazás illeti meg, hogyan tudunk számukra elszámolni havi bérezés esetén?

Kérdés: A munkavállaló háromhavi munkaidőkeretben dolgozik, amely alatt decemberben 20, januárban 8, februárban 16 túlórája keletkezett. Decemberben a nyolc pihenőnap helyett csak hat volt, ezért a munkaidőkeret végére van 44 túlórája és mínusz két pihenőnapja. Ha a két pihenőnapon végzett munkát kifizetjük 100%-os pótlékkal, akkor azt a 44 túlórából levonhatjuk? Azaz szabályos-e, ha fizetünk 16 órát 100%-osan és 28 órát 50%-osan? Vagy a 44 kereten felüli órát is ki kell fizetnünk 50%-osan és mellette a 16 órát 100%-osan?

Kérdés: Az Mt. nem tartalmaz arra vonatkozóan szabályt, hogy a járadékigény 6 hónapnál régebbi időre csak korlátozásokkal érvényesíthető. A Ptk.-ból pedig kikerült a régi Ptk. 280. §-ának (3) bekezdésében foglalt, a tartásdíj, az életjáradék és a baleseti járadék teljesítési idejére vonatkozó általános szabály. A 6 hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékra vonatkozó korlátozó rendelkezés jelenleg csak az életjáradéki szerződésnél van [Ptk. 6:497. § (3) bek.]. Az Mt. 177. §-a által is alkalmazni rendelt Ptk.-szabályok (6:518-534. §) sem rendelkeznek a visszamenőleges igényérvényesítés korlátozásáról. Fentiek értelmében tehát mindez azt jelenti, hogy elmaradt járadékot (jövedelempótló, illetve tartást pótló járadékot) visszamenőlegesen 3 évre lehet érvényesíteni?

Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Nincs kollektív szerződésünk, jelenleg hathavi munkaidőkeretet alkalmazunk, több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk a munkavállalókat. A kölcsönvevő cégnél viszont van kollektív szerződés, amely a kölcsönbe vett munkavállalókra nem érvényes, és ők éves munkaidőkeretet határoznak meg. Eddig a kölcsönzött munkavállalóknál fél­évente történt a munkaidő elszámolása, a kölcsönvevő cég saját állományánál pedig évente. De a kölcsönvevő cég ragaszkodik ahhoz, hogy a kölcsönzött munkavállalóknál is évente történjen a munkaidő-elszámolás, vagyis a mi cégünk is éves munkaidőkeretet alkalmazzon. Meghatározhatunk-e mi is éves munkaidőkeretet, hiszen a munkaidő-beosztás a kölcsönvevő cég feladata? Hogyan tudunk eleget tenni a megbízó cég igényeinek, ha nem kívánunk kollektív szerződést kötni a jövőben sem?