4300 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: A kölcsönzött munkavállalónak ugyanannyit kell keresnie, mint a kölcsönvevő azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalójának?

Kérdés: Egy állásfoglalás szerint, ha a munkáltató eleve kevesebb rendes munkaidőt osztott be, mint a munkaidőkeret időtartama, vagy egyáltalán nem osztott be munkaidőt a munkavállaló részére, akkor egy esetleges munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén az azért jogszerűen járó időarányos alapbért is bele lehet számítani a havibérbe, és csak a bérpótlékot kell kifizetni a munkavállalónak. Munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés esetén az időarányos alapbér kifizetésére csak a munkaidőkeret óraszámának túllépése esetén van törvényes lehetőség. "A havibérrel díjazott munkavállaló rendkívüli munkaidőben történő munkavégzése esetén – a »túlórapótlékon« felül – külön díjazásra csak akkor jogosult, ha ezzel egyidejűleg a szerződésben kikötött munkaidejét meghaladóan teljesített munkaidőt [Mt. 143. § (1)–(5) bek.]. Havibérezés esetén ugyanis a havibér – feltéve, hogy a teljesített munkaidő tartama a szerződéses munkaidőt még nem haladta meg – tartalmazza a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó alapbért is, mert mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló által teljesített munkaidőként kell számításba venni, hiszen az Mt. 86. §-a semmi különbséget nem tesz a munkaidő rendes vagy rendkívüli jellege tekintetében." Álláspontom szerint a rendkívüli munkavégzésért megillető időarányos alapbér minden esetben – a munkaidőkeret tényleges teljesítésétől függetlenül – megilleti a munkavállalót, a havi alapbéren felül. Jól gondolom? Az Mt. melyik paragrafusa alapozhatná meg az én álláspontomat?

Kérdés: Termékmenedzser vagyok, értékesítéssel foglalkozom. Az alapbérem mellett minden hónapban a teljesítményemtől függően bónuszt is kapok, ami az alapbérem 50-70%-a is lehet. A bónuszhoz teljesítendő feltételeket a vezetőm határozza meg, amit két okból is igazságtalannak tartok. Egyrészt, nem mindenkinek azonosak a mutatószámai, vannak kollégák, akik jóval könnyebben teljesíthető elvárásokat kapnak (könnyebben eladható termékekkel dolgoznak). Másrészt, akit "termékszakértői" munkakörbe soroltak be, annak alapból magasabb bónusz jár, pedig ugyanazokkal a termékekkel dolgoznak, mint én is. Hova fordulhatok segítségért, hogy ezt a méltatlan rendszert meg lehessen változtatni?

Kérdés: Hogyan tudjuk ellenőrizni, hogy a kötetlen munkarendben dolgozó kollégák is legalább 40 órát dolgoznak hetente? Nekik ugyanis nincs munkaidő-nyilvántartásuk. Megbüntethető-e a munkavállaló, ha egyértelmű, hogy jóval kevesebbet dolgozik a kötelező óraszámánál, vagy ez kötetlen munkarendnél a munkáltató felelőssége, és állásidőt kell fizetnünk neki?

Kérdés: Egy munkavállaló határozott idejű munkaszerződéssel áll munkaviszonyban. El kell-e számolni a munkavállalóval (kilépés stb.), ha a határozott idejű munkaszerződés lejárta előtt azt nem határozatlan idejűvé módosítják, hanem egy új, határozatlan idejű munkaszerződést kötnek a felek?

Kérdés: Az egyik munkavállalónk felmondott, megjelölve felmondásában a munkaviszony megszüntetésének dátumát. A felmondási ideje 33 nap, így az hosszabb az Mt.-ben meghatározott felmondási időnél. Munkáltatóként ezt elfogadjuk, de megfelelünk-e így az Mt. előírásainak?

Kérdés: Segítséget szeretnénk kérni a megváltozott munkaképességűek pótszabadságával és a rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatban. Munkavállalónk eddig rokkantsági ellátásban részesült, de kérelmezte az öregségi nyugdíj megállapítását. Továbbra is jogosult a pótszabadságra, illetve a megállapított egészségkárosodás továbbra is fennáll? Figyelembe vehető-e a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?

Kérdés: Mit tehetünk akkor, ha a több éve már nálunk dolgozó munkavállalónk ittasan jelent meg a munkavégzés kezdetekor, és amikor közöltük vele, hogy ennek következményei lesznek, ő vállat vont, és közölte, úgysem szüntethetjük meg a munkaviszonyát, mivel várandós?

Kérdés: Egy munkavállalónk védett szakszervezeti tisztviselő, fel akarjuk mondani a munkaviszonyát. A szakszervezetet megkerestük a hozzájárulás megadása érdekében, de azt a választ kaptuk, hogy nem ők az illetékes szerv, hanem a szakszervezeti szövetség, akihez tartoznak, egyébként pedig jelezték, hogy a maguk részéről nem járulnak hozzá a felmondáshoz. Ebben az esetben végül is kitől kell kérni a hozzájárulás megadását, illetve kit kell perelni?

Kérdés: Cégünk nyugdíjas-szövetkezeten keresztül foglalkoztatja több korábbi munkavállalóját. Egyikük szakszervezeti védett tisztségviselő volt, és ez a státusza fennmaradt. "Bizalmiként" továbbra is eljárhat?