1468 talált cikk a munkaszerződés kifejezésre

Kérdés: A 2013. augusztus 1-jétől hatályba lépett Mt.-módosítás után is köthet-e megállapodást a munkáltató a munkavállalóval arra vonatkozóan, hogy az egybefüggő 14 napos "munkaszünetet" (szabadságnapokat, pihenőnapokat, esetleges munkaszüneti napokat is beleértve) nem kéri a dolgozó, és ezért a munkáltató nem is kényszeríti ennek egyben való igénybevételére? Nálunk ugyanis az a helyzet, hogy gyakorlatilag a dolgozók döntik el, mikor és mennyi időre mennek szabadságra, a szabadságengedélyen általuk feltüntetett napokat a munkáltató nem szokta felülbírálni. Elégséges-e a szabadságengedély-tömb kitöltése, mint kétoldalú megállapodás, vagy emellett külön írásba foglalás is szükséges?

Kérdés: A Sütőipari Ágazati Kollektív Szerződés felmondása 2013. július 15-én jelent meg a Magyar Közlönyben azzal, hogy a megjelenéstől számított 30 nap elteltével lép hatályba a felmondás, azaz augusztus 15-én. Ha hónap közben tér vissza a munkáltató az Mt. hatálya alá, az hogyan befolyásolja az ágazatban előírt bérekre, pótlékokra vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát? Például: hogyan alakul a túlóra számítása, hiszen eredetileg a kollektív szerződés szerint 2013. január 1-jétől éves szinten 300 túlórával lehetett tervezni, ám az év közben bekövetkezett változásnak köszönhetően 2013. 08. 15-től újra az éves 250 órás túlórára vonatkozó szabály lép életbe? Hogyan jár el helyesen a munkáltató az éves túlóra számításával kapcsolatban?

Kérdés: Van egy munkavállalónk, akinek az előző velünk létesített munkaviszonya tizenöt évig tartott. Tudomásunk szerint ezen munkaviszony megszűnését követően egy napot ki kell hagynia, ha nyugdíjat szeretne igényelni. Ezt követően öregségi nyugdíjasként, szintén munkaviszonyban szeretnénk tovább foglalkoztatni. Ilyenkor az újabb nálunk létesített munkaviszonyában a felmondási idő megállapítását melyik dátumtól számítjuk? Ezzel megszakad a folyamatos munkaviszonyban töltött ideje?

Kérdés: Havibéres, általános munkarend szerint dolgozó munkavállaló részére hogyan kell a bérét számolni? Van-e "fizetett ünnep"? Ha például 2013. augusztus 26-tól keresőképtelen, táppénzre jogosult, akkor a hónap többi részére hogyan kell számfejteni a bérét? 22 az osztószám, és 16 munkanapot + 1 fizetett ünnepet kell számfejteni, vagy 21 az osztószám, és csak 16 munkanap van? Munkaszüneti nap miatt betegszabadság vagy fizetett ünnep, vagy egyik sem jár? Ha augusztus 7-től keresőképtelen, és még 15 nap betegszabadságra jogosult, mikortól lesz táppénzre jogosult (28 vagy 29)? Kell-e augusztus 20-ra valamit fizetni?

Kérdés: A munkáltató költségtakarékosság miatt úgy döntött, hogy az üzem területén elhullott madártetemek, illetve a guanó összegyűjtésével és eltakarításával kapcsolatos feladatokat a jövőben nem külső vállalkozóval végezteti el, hanem a munkavállalók igénybevételével oldja meg. Ezt a lehetőséget a biológiai kockázatok értékelésével, illetve az egészségvédelemmel foglalkozó munkáltatói szabályzat is rögzíti. A szabályzatban az is olvasható, hogy H5N1 madárinfluenza elleni védőoltás minden érintett munkavállalónak a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat során fel lett kínálva, amelyet a munkavállalók aláírásukkal igazoltak. A munkavállalók munkaköri leírásában található záradék értelmében a munkavállaló a felettese utasítása alapján köteles további olyan feladatokat is teljesíteni, mely ismeretei és felkészültsége alapján tőle elvárható. Álláspontunk szerint e rendelkezés több ponton kifogásolható, ugyanis abból nem derül ki, hogy milyen beosztású vezetők, milyen jogalapon rendelhetik el a fenti feladatot, illetve a munkavállalók mely munkakörökből "csoportosíthatók át" ilyen munkavégzésre. A munkáltató szerint, mivel a záradék korlátlan felhatalmazást ad a munkahelyi vezetőnek, a fent idézett munkavégzés jogszerűen nem kifogásolható. Jogszerű-e a munkáltató eljárása, különös tekintettel a munkaköri leírásra? Elvileg bármely munkavállaló kötelezhető-e ezen feladatokra, ha a szükséges védőfelszerelést megkapja? Köteles-e a munkavállaló az ilyen munkáltatói utasítást a munkaköri leírás záradékára történő hivatkozás alapján korlátlanul teljesíteni? A munkavállalók nagy többsége egy vagy több szakmával rendelkező kvalifikált szakmunkás. Fizikai munkakörökben nem ritka a középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló. A hatályos Mt. már nem tartalmaz olyan korlátozó intézkedéseket, mint a hatályon kívül helyezett korábbi Mt. 83/A. §-ának (2) bekezdése, ennek ellenére azonban meggyőződésünk, hogy a munkáltató eljárása aggályos.

Kérdés: Főiskolai, egyetemi hallgatók nálunk, mint külső gyakorlóhelynek minősülő munkáltatónál végzik hathetes szakmai gyakorlatukat. Az Nft. 44. §-ának (2) bekezdése alapján foglalkoztatásukra az Mt. minden rendelkezését alkalmazni kell-e, pl. a pihenőidő, hat órát meghaladó munkavégzés esetén a munkaközi szünet, szabadság, betegszabadság (táppénz), valamint a kollektív szerződésben biztosított jogok tekintetében? A díjazás kapcsán pedig az Nft. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti, hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén hetente a minimálbér 15%-ában meghatározott díjazás szabálya felülírja-e a minimálbér-rendeletet, miszerint a hetibér 22 560 forint?

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés esetében a pótlékátalány milyen díjazást fed le? Csak a pótlékot, vagy a rendkívüli munkavégzés esetén a pótlék mellett járó rendes munkabért (alapbért) is?

Kérdés: Az egyik vezetőnk értelmezése szerint az értékesítésben dolgozó kollégáinknak csak 30 óra a heti munkaideje, a fennmaradó 10 órára nem adhat ki neki a főnöke munkát, és nem is kérheti számon. Az érintett munkavállalók rugalmas munkarendben dolgoznak, hetente 30 órát kötelesek az irodában tölteni, hétfőtől péntekig 8 és 14 óra között. A munkaszerződés szerint egyébként teljes munkaidős munkavállalókról van szó. Adhat-e a rugalmas munkarendben dolgozó kolléga felettese utasítást, feladatot a nem kötött heti 10 órára? Ezeket a feladatokat számon is kérheti? A dolgozók által leadott jelenléti ívben kell-e jelezni a nem kötött 10 óra munkaidőt?

Kérdés: A nyári szünet alatt egy gimnazista fiú pár hétig dolgozna egy utazási irodában. A szünidőben foglalkoztatott tanulónak kell-e munkaköri orvosi alkalmassági igazolás?

Kérdés: Társaságunk minden vezető munkatársat kötetlen munkarendben foglalkoztat. Eltekintve heti néhány értekezlettől, konferenciahívástól és évente 2-3 rendezvénytől, a vezetők valóban teljesen szabad belátásuk alapján osztják be a munkaidejüket. Fenntartható-e a kötetlen munkarendjük a most változó szabályok alapján is, vagy a jövőben nekik is kötelező lesz jelenléti ívet vezetniük? A kötetlen munkarendet kötelező a munkaszerződésben kikötni?