Munkavállaló utasítása valóságtól eltérő nyilatkozattételre hatósági eljárásban

Kérdés: A munkavállalóink számára lehetséges-e jogszerűen olyan utasítást adni, hogy amennyiben a munkáltatónál hatósági eljárás (például munkaügyi ellenőrzés) indul, egyes tényekről a valóságtól eltérően, mindenkor a munkáltatóra kedvezőbb módon nyilatkozzanak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkavállaló és a munkáltató kölcsönösen köteles együttműködni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. Az Mt. 8. §-ának (1) bekezdése ezen túlmenően azt is kimondja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Munkaközi szünet nyilvántartása

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaközi szünetet, mely nem része a munkaidőnek? Legyen kimutatható, hogy mettől meddig vette igénybe (óra-perc, aláírás a jelenléti ív részeként), vagy más módon is igazolható a kiadása?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. szerint a munkáltató úgy köteles nyilvántartani – egyebek mellett – a rendes és a rendkívüli munkaidő tartamát, hogy abból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Munkáltató jogellenes utasításának megtagadása

Kérdés: Mit tudok tenni, ha a főnököm megszüntette a munkaviszonyom, mert megtagadtam a munkába állást? Ugyanis 13 óra munka után még arra utasított, hogy dolgozzak tovább, pedig az utolsó másfél órában a szakadó esőben bőrig áztam. Én az utasítás ellenére nem folytattam a munkát, hanem hazamentem. Ezt követően felhívott, hogy másnaptól nem kell munkába állnom.
Részlet a válaszából: […] A munkaidőre vonatkozó rendelkezések alapján az általános teljes napi munkaidő napi nyolc óra [Mt. 92. § (1) bek.] Ettől eltérően a teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Kormánytisztviselő képzési kötelezése

Kérdés: Egy II. besorolású kormánytisztviselőnk a felvételekor megfelelt a munkaköréhez kapcsolódó képesítési követelményeknek. Két év múlva, idén felvételt nyert egy főiskolára. Felettesei beírták munkaköri leírásába képesítési követelményként a főiskolai végzettség megszerzését. Milyen jogszabály alkalmazásával lehet ezt a döntést alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] A kormánytisztviselő munkaköréhez szükséges képesítési előírásokat a 29/2012. Korm. rendelet tartalmazza. A kormánytisztviselő számára nem határozható meg a munkakör betöltésének feltételeként csak olyan képzettség, végzettség, amely a rendelet alapján kötelezőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Munkavállaló autójának biztosítása

Kérdés: Ha a cég saját céges autóval szállítja dolgozóit lakóhelyükről a munkahelyükre, akkor a kilométerenkénti 9 Ft-ot már nem kell fizetni a dolgozó részére. Ha viszont a munkavállaló saját autóval jár, előírható-e neki, hogy kössön az autójára cascót? Ha a munkáltatói utasítás ellenére nem köt biztosítást, akkor is köteles neki a munkáltató a kilométerenként 9 Ft-ot megfizetni?
Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet 4. §-a értelmében az Szja-tv.-ben meghatározott, kilométerenként 9 Ft-os térítés akkor jár a munkavállaló részére, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Változó munkahely és a más munkahelyre történő beosztás megtagadhatósága

Kérdés: 2008. március 10. napjától dolgozom munkáltatómnál eladói munkakörben. Változó munkahelyre vettek fel, de telephelyként a jelenlegi munkavégzési helyem van megjelölve. A munkáltatóm azonban aláíratott velem egy papírt arról, hogy 2012. június 1-jétől átirányítanak egy másik városba. Kérdésem, hogy ezt megtehetik-e, ha igen, akkor mennyi időre, végleg, vagy csak 44 munkanapra? Költségeimet meg kell-e téríteniük, ha igen, mit? Köteles vagyok-e elfogadni? Ha nem fogadom el, akkor rám nézve milyen következménnyel jár?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben a munkaszerződésben változó munkavégzési helykerült kikötésre, akkor a munkáltató a munkavállalót – ellenkező megállapodáshiányában – egész működési területén foglalkoztathatja. Azzal, hogy amunkavállaló aláírta a munkaszerződést, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Munkavállalói biztosíték kikötésének feltétele

Kérdés: Munkavállalói biztosítékot milyen esetekben lehet megkövetelni a dolgozóktól? Elrendelhetem, hogy minden munkavállaló köteles legyen ilyen biztosítékot elhelyezni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalói biztosíték egy sajátos óvadék a munkaviszonyban.Alkalmazása szigorúan célhoz kötött, és csak a törvényben meghatározottfeltételek (Mt. 189. §) esetén kerülhet rá sor. A biztosíték adásáról mindenesetben írásban kell megállapodni, egyoldalú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Munkáltatói szabályzat

Kérdés: Milyen foglalkoztatással kapcsolatos feltételeket szabályozhatunk munkáltatói szabályzatban?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. 13. §-a a munkaviszonyra vonatkozó szabályok között ajogszabályokat (elsősorban magát az Mt.-t, illetve az ágazati jogszabályokat),a kollektív szerződést (ha nincs, azt pótló szerepben az üzemi megállapodást),valamint az egyeztetőbizottság határozatát sorolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Munkáltatói utasítás megtagadása

Kérdés: Mi változik a munkáltatói utasítás megtagadása terén július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló az új Mt. szerint is – csakúgy, mint korábban– köteles a munkáltató utasításait teljesíteni. A munkáltatónak a munkafeladatokra,azok végzésének módjára, idejére vonatkozóan, például utasításadási jogköréretekintettel köteles munkát végezni a dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

Rugalmas munkaidő-beosztás vagy túlóra?

Kérdés: Logisztikai tevékenységet folytató cég vagyunk. Hogy raktárainkban mikor kerül sor árufogadásra, illetve mikor kell az árut átrakodni, legfeljebb 1-2 nappal előbb tudható meg. Ez viszont azt eredményezi, hogy nem tudjuk előre, egy héttel korábban beosztani a munkaidőt, így rendszeresen túlóráztatni kényszerülünk a dolgozóinkat, ami nem túl gazdaságos megoldás. Van-e valamilyen alternatív jogi lehetőségünk? Bevezethetünk-e például rugalmas munkaidőt?
Részlet a válaszából: […]  A rendkívüli munkavégzés rendszerszerű elrendelése az Mt.alapján önellentmondás. A rendkívüli munkavégzés nem szolgálhat rendszeresmunkaidő-beosztási eszközül, ez ellentmond a fogalmának. Az Mt. 127. § (1)bekezdése ugyanis kategorikusan rögzíti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.
1
3
4
5