4885 talált állásfoglalás a munkáltató kifejezésre

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződése a munkáltató telephelyét tartalmazza a munkavégzés helyéül. Az ettől elkülönülő, távmunkavégzésre irányuló munkaszerződés-módosítás pedig konkrétan tartalmazza, hogy távmunkavégzés keretében a telephelytől eltérő milyen címen végezhet távmunkát a munkavállaló. Ebben az esetben lehetséges-e az, hogy a munkavállaló munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a telephelytől és a távmunkavégzési helytől eltérő helyen végezzen munkát?

Kérdés: Bölcsődében egy próbaidejét töltő közalkalmazottat a munkahelyén baleset ért. Jelenleg táppénzen van. Meg lehet szüntetni neki ebben az esetben a próbaidő alatt a jogviszonyát? Lehet-e jogkövetkezménye a megszüntetésnek az üzemi baleset miatt? A baleset a közalkalmazott figyelmetlensége és nem a munkáltató hibája miatt történt.

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál dolgozó köztisztviselő jogviszonya év közben megszűnt. Cafeteriajuttatásként a SZÉP-kártyájára utalt összegből visszatérítés-hátraléka van. Amennyiben díjhátralékát fizetési felszólítás ellenére sem rendezi, milyen mód áll rendelkezésre a tartozás behajtására?

Kérdés: A köznevelésben dietetikusként foglalkoztatott dolgozók munkaköre nem szerepel azon felsorolt munkakörök között, amelyekben foglalkoztatott dolgozók 2024. január 1-jével az Mt. hatálya alá kerülnek. Ezen dolgozók milyen jogviszonyba kerülnek, vagy jogviszonyuk nem változik, és maradnak közalkalmazottak?

Kérdés: A kizárólag magyar nyelvű munkaszerződést egy magyar munkavállaló és egy külföldi, magyar nyelven nem értő munkáltatói jogkört gyakorló személy kívánná aláírni. A munkaszerződésnek az előbbiek okán az Mt. 22. §-ának (6) bekezdése alapján teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell minősülnie. Az előbbi feltételnek megfelel-e az, ha a munkaszerződést a munkavállaló egy meghatározott időpontban két tanú előtt írja alá, majd a következő napon a külföldi, munkáltatói jogkört gyakorló személy két, teljesen más tanú előtt írja alá?

Kérdés: A több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóinkra vonatkozó munkaidő-beosztást a hirdetőtáblára kifüggesztve tesszük közé, munkavállalói csoportonként, egy hónapra előre, legalább 168 órával korábban (pl. gyártósziget A, B, C szak, előkészítő terület A, B, C szak). A névre szóló jelenléti ívek vezetése a munkavállalók feladata. Az Mt. 134. §-ának (3) bekezdése alapján a munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Megfelelhet-e ennek a szabálynak az a megoldás, ha a névre szóló jelenléti ívekre, melyeket a hónap végén teszünk ki, előre rányomtatjuk a dolgozóra vonatkozó munkaidő-beosztás szerinti adatokat (munkaidő kezdete, vége, ledolgozott óra) mint tervadatokat, és mellette feltüntetjük ugyanezen oszlopokat tényadatok fejléccel, amelyekbe csak változás esetén teszünk bejegyzést (pl. szabadság, keresőképtelenség, munkaidő-beosztás módosítása miatti eltérő munkaidő miatt)? Hónap végén pedig a vezetésért felelős területvezető és a munkavállaló is aláírásával igazolja, hogy az adatok megfelelnek a valóságnak. Ha a munkáltató hó közben módosítja a munkaidő-beosztást, és ezt szintén közzéteszi a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel, akkor ezt a tényadat oszlopokba mint változást felvezetheti a jelenléti ívekre? Vagy csak a munkavállalók oldalán felmerült okokból (pl. műszakcserét kérelmez) eredő változások tüntethetők fel?

Kérdés: 168 órával vagy 96 órával előtte tudjuk változtatni a beosztást, hogy még ne minősüljön túlórának? Illetve, ha már a 96 órán belül változtatunk, akkor csak a beosztás első napja minősül túlórának, vagy az egész hét, amíg dolgozik?

Kérdés: 2018-tól fennálló munkaviszonya a nyugdíjas munkavállalónak 2023. 11. 17. napjával közös megegyezéssel megszűnik. A megállapodásba a munkáltató beleírta, hogy a 2023. évi ki nem adott szabadságot kifizeti. A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodást mindkét fél aláírta. Köteles a munkáltató az előző évről áthúzódó szabadságot kifizetni a munkavállalónak, vagy a megállapodásban aláírtak szerint járhat el a szabadság megváltásával?

Kérdés: A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése alapján a munkáltató által megállapított szabadság mértékéről való tájékoztatás elfogadható-e úgy is, ha a munkáltatónál bevezetésre került távollét-nyilvántartó rendszerben a köztisztviselők személyre szabottan tájékozódhatnak az éves szabadság mértékéről, amely tartalmazza az alap- és pótszabadságokat? A szabadságról szóló tájékoztatás egyoldalú jognyilatkozatnak minősül a Kttv. 14. §-a, vagy tájékoztatásnak a Kttv. 15. §-a alapján?

Kérdés: A munkaidőkeret lejárta előtt felmondott a munkáltató a munkavállalónak az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján. Az Mt. 95. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján levonásra került 72 óra, olyan időszakra (2020. júniusban 9 nap), amikor a munkáltató a bérjegyzék szerint állásidőt fizetett ki a munkavállalónak. A veszélyhelyzet végén a fizetés nélküli szabadságából tért vissza a munkavállaló, így nem tudta, hogy mi a rá irányadó munkaidő-beosztás. Az állásidős napok 3. napján közölte a munkáltató a munkaidő-beosztást (utólag), amely szerint ezeket pihenőnapnak tekinti. A levonás így a munkáltató szerint jogszabályszerű. Amennyiben nem a bérjegyzéket fogadjuk el a valós elszámolásnak, hanem az e-mailes munkaidő-beosztást, akkor a visszafizetési kötelezettség terheli-e a munkavállalót, ha több pihenőnapot kapott, mint amennyi járt volna neki? Egyebekben a bérjegyzék az "erősebb", vagy az e-mailes munkaidő-beosztás?