4885 talált állásfoglalás a munkáltató kifejezésre

Kérdés: 2023. március 31-én a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. Korm. rendelet alapján a munkavállalónk részére adtunk utazási utalványt, amely a menetjegy árából 12 alkalommal biztosít számára 50%-os kedvezményt. A dolgozó azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy elhagyta az utalványát, ezért szeretne másikat kérni. Ezen kérését elutasítottuk arra hivatkozva, hogy évente kizárólag 12 alkalomra jár, és nincs lehetőség többször kiadni az utalványt. Kérem szíves segítségét, hogy jogszerűen jártam-e el?

Kérdés: A 2023. december 1. napjától hatályos 508/2023. Korm. rendelet szerinti minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelkedés hogyan érinti abban az esetben a köztisztviselőt, ha önkormányzati keresetkiegészítést is kap? A köztisztviselő illetménye nem csökkenhet, viszont, ha "beletöltődik" az önkormányzati kiegészítésbe, akkor pont annyi marad, és nem emelkedik az illetménye. Hogyan emelhető úgy az illetmény, hogy a munkavállaló az 508/2023. Korm. rendelet szerinti illetményemelést is megkapja?

Kérdés: Polgármesteri hivatalba 2023. november 15. napjától, közszolgálati jogviszonyban köztisztviselő kinevezésére került sor. A köztisztviselő kinevezését megelőzően múzeumban dolgozott. 2018. augusztus 1. napjától 2020. október 31. napjáig közalkalmazotti jogviszonyban, majd a Módtv. rendelkezései alapján közalkalmazotti jogviszonya 2020. november 1. napjától munkaviszonnyá alakult. A Módtv. 3. §-ának (5) bekezdése rendelkezik továbbá arról is, hogy "A közalkalmazotti jogviszony 1. § (2) bekezdése szerinti átalakulásával létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell." A köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének számításakor hogyan járunk el helyesen? A múzeumnál töltött idejét teljes egészében beszámíthatjuk-e, függetlenül a jogviszonyok fajtájától, vagy kizárólag csak a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időszakot vehetjük figyelembe?

Kérdés: Önkormányzatunk településüzemeltetési feladatokat ellátó intézménye vezetésére magasabb vezetői állás betöltésére írt ki pályázatot a Kjt. 20/B. §-a szerint, melyet a közszolgálati állásportálon (Közszolgállás) meghirdetett. A pályázat benyújtásának módjára a postai és a személyes beküldést jelölte meg a munkáltató, a pályázó azonban a Közszolgállás felületén nyújtotta be a pályázatát. Elfogadható-e a pályázat ebben a formában? A pályázó nem nyújtott be vezetői programot, valamint az erkölcsi bizonyítványa sem megfelelő. Lehet-e hiánypótlást kérni a pályázótól?

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselőjének megszűnik a fizetés nélküli szabadsága. A köztisztviselő kérte az aktív állományba helyezését és a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságának kiadását. Ezt követően azonban szeretné megszüntetni a jogviszonyát, nem kíván visszajönni dolgozni. Ha a Kttv. 61. §-ának (2) bekezdésében foglalt két hónap lemondási időnél rövidebb időben állapodnak meg a felek, akkor erről különmegállapodásban kell rendelkezni, vagy elegendő azt a megszüntető okiratban rögzíteni?

Kérdés: Kötetlen munkarendű munkavállalónk munkaköre a munkáltató ügyfeleivel való személyes kapcsolattartás ("területi képviselő"), és ebből kifolyólag állandó munkavégzési hellyel nem rendelkeznek. Ha külföldre kell utaznia, hogy tárgyaljon a külföldi ügyféllel, és ez az utazás vasárnap történik, viszont a tényleges munkavégzésre csak hétfőn kerül sor, akkor ez a vasárnapi utazás munkaidőnek minősül-e? Ha igen, milyen díjazás jár arra?

Kérdés: Előírhatja a munkáltató, hogy a munkavállalók a – gyári, de akár irodai – munkaterületre nem vihetik be magukkal a mobiltelefonjaikat? Ha igen, akkor milyen okból és milyen formában kerülhet sor erre a tilalomra?

Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy személy ugyanazon társaság vonatkozásában egyszerre lásson el egy bizonyos munkakört munkaviszony keretében, és a társaság ügyvezetését megbízási jogviszony keretében? Ha lehetséges, ebben az esetben – mivel az ügyvezetés nem munkaviszonyban, hanem megbízási jogviszonyban kerül ellátásra – ezen személy vezető állású munkavállalónak minősül-e? Továbbá, ha ez a személy nem minősül vezető állású munkavállalónak – tekintettel arra, hogy megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést –, a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészében – helyettesítésére jogosított más munkavállalók vezető állású munkavállalónak minősülnek?

Kérdés: A kérdés olyan női munkavállalóra vonatkozik, akinek a gyermeke még nem töltötte be a harmadik életévét, és a fizetés nélküli szabadságról kíván visszatérni, viszont a munkakörének sajátossága, hogy éjszaka végez munkát. A munkavállaló mindenképpen szeretne visszatérni, erre figyelemmel a felek módosíthatják-e a munkaszerződést az Mt. 43. §-ára hivatkozással úgy, hogy a munkavállaló beosztható éjszakai munkavégzésre? Ezért "cserébe" a munkáltató az Mt.-ben foglaltakon túli, további szabadságot biztosítana a munkavállalónak, illetve a "munka világába" való visszatéréssel nagyobb bevétele lenne a munkavállalónak.

Kérdés: 2022. július 1-jétől módosultak az Mt. távmunkavégzésre vonatkozó szabályai; álláspontunk szerint ezzel a gyakorlatban ismert home office fogalom és az Mt.-ben szabályozott távmunkavégzés fogalma összemosódott. Fentiekről függetlenül azonban jól gondoljuk, hogy továbbra is van arra lehetősége a munkáltatónak, hogy home office szabályzat keretében szabályozza a home office-ban történő munkavégzést, amely nem minősülne távmunkának? Ez egyfajta "jutalom" lenne a munkáltató részéről, erről a felek külön munkaszerződésben nem állapodnának meg. A home office-t a munkáltató heti egy alkalommal engedélyezné.