Garantált bérminimum alkalmazása a pedagógusok esetében

Kérdés: Változik-e a pedagógusok bére a 2023. december 1-jei garantált bérminimum emelése miatt? Például: Pedagógus I/2: 2023. 07. 01.: alapbér 219.240 Ft + garantált bérminimumra emelés 77.160 Ft-tal = garantált bérminimum 296.400 Ft + ágazati szakmai pótlék 32%, azaz 94.848 Ft = összesen 391.248 Ft, minimális illetményre emelés + 18.752 Ft = minimális illetmény = 410.000 Ft/hó. 2023. 12. 01-től az alapbér 219.240 Ft + garantált bérminimumra emelés 106.760 Ft = garantált bérminimum 326.000 Ft + ágazati szakmai pótlék 32%, azaz 104.320 Ft = összesen 430.320 Ft/hó. Vagy mivel a Pedagógus I. kategória illetménye összességében 2023. november 1-jétől nem lehet kevesebb mint 410.000 Ft/hó, és ez az összeg már magasabb, mint a garantált bérminimum (326.000 Ft/hó), ezért nem kell figyelembe a 2023. decemberi garantált bérminimumra vonatkozó emelést?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bérminimum havi összege az 508/2023. Korm. rendelet alapján 296.400 Ft-ról 326.000 Ft-ra emelkedik. E rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra, beleértve a magánmunkáltatókat, valamint a költségvetési szerveket, tehát vonatkozik a nevelési-oktatási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címkék:    

Apasági szabadságra való jogosultság "bővítése" munkáltatói szabályzatban

Kérdés: A munkáltató (amely kollektív szerződéssel rendelkezik) az apasági szabadságot úgy kívánná biztosítani, hogy egyrészt azt a törvényben előírt 10 munkanapnál hosszabb időre biztosítaná, másrészt annak teljes idejére 100%-os távolléti díj illetné meg a munkavállalókat. Elegendő-e ezt egyoldalú kötelezettségvállalásként munkáltatói szabályzatban szabályozni, vagy azt mindenképpen kollektív szerződésben kell szabályozni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...eltérhetnek. Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni [Mt. 43. § (1)–(3) bek.]. A munkáltatói szabályzatban a munkáltató tehet egyoldalú kötelezettségvállalásra irányuló jognyilatkozatot [Mt. 16-17. §], amelyre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. január 16.

Szabadság – nem adható ki pihenőnapra

Kérdés: Cégünk kiskereskedelemben működik, a munkavállalók munkaidőkeretben dolgoznak. Megtehetem-e, hogy az egymást követő három pihenőnapra szabadságot adok nekik? Mint a munkáltató képviselője, eldönthetem-e ezt a munkavállaló megkérdezése nélkül?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...fizetett szabadság rendeltetése, hogy a munkavállaló eltávolodhasson a munkájától, regenerálódhasson, kipihenhesse magát, mindezt a munkáltató költségén. Ez a funkció csak akkor tud megvalósulni, ha a szabadság olyan időszakra esik, amikor a munkavállalót...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címkék:  

Intézményvezető szabadságának megváltása a megbízatás megújítása előtt

Kérdés: A kulturális intézmények vezetőinek közalkalmazotti jogviszonya a 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1-jétől munkaviszonnyá alakult. Esetünkben az intézményvezető vezetői megbízásának időtartama alatt történt az átalakulás, azaz közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakult a törvényi szabályoknak megfelelően (a már meglévő vezetői megbízatása ez év végéig szól). Az intézményvezetői pályázat lefolytatására a 39/2020. EMMI rendelet szabályai az irányadóak. Az önkormányzati fenntartású intézményben az intézményvezetői munkakör betöltésére kiírt pályázatot sikeresen megpályázó "addigi" intézményvezető munkaszerződés módosításával újabb 5 évre határozott idejű munkaszerződéssel lesz továbbfoglalkoztatva. Lehetőség van-e szabadságmegváltásra a korábbi vezetői időszakának lezárására tekintettel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szűnne meg, hanem maga a munkaviszony is. A kérdés nem utal arra, hogy az intézményvezető határozott idejű munkaviszonyban állna a munkáltatóval. Igaz ugyan, hogy a 39/2020. EMMI rendelet szabályai alapján az intézményvezetői munkakör betöltésére a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. január 16.

Négynapos munkahét és a napi munkaidő meghatározása

Kérdés: A munkáltató a munkavállalót úgy kívánja alkalmazni, hogy a munkavállaló heti négy napon, mindennap nyolc órában, azaz összesen 32 órában (részmunkaidőben) végezzen munkát. Ehhez milyen beosztási szabályra kell figyelnünk? Jól értjük, hogy ez mindenképpen egyenlőtlen munkaidő-beosztást jelent, és ebben az esetben mindenképpen szükséges munkaidőkeret alkalmazása? Továbbá ebben az esetben a heti 32 órát mint heti munkaidőt kell öt nappal elosztani, hogy az Mt. szerinti napi munkaidőt mint "mértékegységet" megkapjuk, amely így 6,4 óra lenne? (Jól gondoljuk, hogy a 32 órát az öt nappal kell elosztani, és nem a néggyel, mivel a napi munkaidőt az Mt. az általános munkarendben "modellezi"?)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kérdés szerinti álláspont helyes. Ebben az esetben a munkavállalónak heti két pihenőnapja mellett öt munkanapja van, amelyekre a munkáltató egyenlőtlenül osztja be a munkaidőt. Négy munkanapon 8-8 órát teljesít, az ötödik napon pedig 0 órára van beosztva. Ez...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. január 16.

Szabadság tartamára eső betegszabadság

Kérdés: Ha a szabadságát töltő dolgozó megbetegszik, a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató köteles megszakítani a szabadságát, és munkajogi keresőképtelenként betegszabadságra járó bért, illetve táppénzt számfejteni számára?
Részlet az állásfoglalásából: […] A fizetett szabadság és a betegszabadság funkciója eltérő. Az előbbi célja a munkavállaló regenerálódásának, pihenésének biztosítása, míg az utóbbi a betegségből való felépülést szolgálja. Ebből az eltérő funkcióból fakad, hogy nem valósulna meg a fizetett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaközi szünet – mint a munkaidő része

Kérdés: Nem állami vállalat esetében van arra lehetőség, hogy a munkaközi szünet egy része a munkaidő része legyen, egy része (10 perc) pedig nem, tehát ez utóbbi 10 percre nem járna juttatás (munkakör átadás-átvétele miatt van rá szükség)? A munkaközi szünet kiadásának idejét kell dokumentálni valahogy? Van erre valami tiltás, vagy ez munkáltatói jogkör? Nem rendelkezünk kollektív szerződéssel, de belső szabályzatba beépítenénk.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...és kollektív szerződés is eltérhet a munkavállaló javára [Mt. 135. §], illetve a munkavállalóra kedvezőbb eltérés alapulhat a munkáltató egyoldalú döntésén (szabályzatán) is. Így nincs akadálya, hogy a munkáltató a munkaközi szünetből 10 percet a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címkék:  

Eltulajdonított mobiltelefon árának megtérítése – a szabadság beszámíthatósága

Kérdés: A munkáltató egyik munkavállalója a cég által a munkavégzéséhez biztosított mobiltelefont engedély nélkül a családi piknikre vitte az egyik hétvégén. Ott a felügyelet nélkül hagyott nagy értékű telefont eltulajdonították. A munkáltató által a teljes kár megfizetésére kiadott felszólításra a kárt okozó munkavállaló egyezségi ajánlatot tett. Ennek lényege, hogy lemond a neki járó 25 munkanap szabadságról a kártérítéstől való eltekintés fejében. Lehetséges-e ilyen megállapodást kötni akkor, amikor az Mt. 122. §-ának (5) bekezdése szerint a szabadságot megváltani nem lehet?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani [Mt. 125. §]. Ezt meghaladóan azonban a szabadságot megváltani nem lehet [Mt. 122. § (5) bek.]. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. január 16.

December 24-i nyitvatartás

Kérdés: Egy élelmiszerbolt vasárnap nem szokott nyitva lenni, de 2023. 12. 24-én lehet-e nyitva? Társadalmi igény lehet, hogy karácsony előtti napon még lehessen vásárolni. Ha nyitva van, akkor a vasárnapi pótlékon kívül más pótlék felmerül-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a vasárnap is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a vasárnaphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor [Mt. 101...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. január 16.

Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállalók kiválasztásának kérdései

Kérdés: Amennyiben a munkáltató gazdasági okokból úgy dönt, hogy jelentősebb mennyiségű munkavállalót kíván elküldeni, és ezzel a döntéssel egyértelműen beleesik a csoportos létszámcsökkentésbe, akkor az érintett munkavállalók kiválasztásánál mire kell figyelni? Arra gondolunk, hogy általános követelményeken (pl. felmondási védelmek figyelembevétele, egyenlő bánásmód követelménye) túl érdemes-e kidolgozni egyéb szempontrendszert, és ha igen, milyen logika mentén? A felmondásokba bele kell fogalmazni, hogy milyen elvek mentén jutott arra a munkáltató, hogy megszünteti a jogviszonyt? Sajnos nem arról van szó, hogy bizonyos tevékenységeket leállít a cég, egyszerűen minden szektorból el kell küldeni kollégákat, az általános létszámot kell csökkenteni, ezért vagyunk bajban az érintettek kiválasztásával.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...csoportos létszámcsökkentésre kényszerül a munkáltató, értelemszerűen általában meg kell tartania az Mt. 71–76. §-ának rendelkezéseit. Az Mt. szerint csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző fél évre számított...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. január 16.
1
…
93
94
95
…
489