Munkavégzési hely megszűnése

Kérdés: Társaságunk tevékenysége az egyik településen megszűnik. Az ott alkalmazott dolgozók 13 éve állnak munkaviszonyban társaságunkkal, szerződésük változó munkahelyre szólt. Valamennyi ott alkalmazott munkavállalónak a megyén belül, 60 km távolságra lévő településen, változatlan munkafeltételekkel (munkabér, munkakör) tudunk munkát biztosítani. Munkába járásukat a társaság biztosítja, a dolgozókat csoportosan busszal szállítja. A másik településre áthelyezés módja munkaszerződés-módosítás vagy munkáltatói utasítás? Továbbá, mi a teendő, ha a munkavállaló nem írja alá a szerződésmódosítást, azaz nem fogadja el a másik településen felajánlott munkalehetőséget, vagy megtagadja a munkáltatói utasítást?
Részlet a válaszából: […] ...végzett munkát a munkavállaló 2012. július 1-jét megelőzően. Amennyiben ez a kérdés szerinti településen volt – ahol a munkáltató tevékenysége megszűnt –, a munkavállalók munkaszerződés szerinti munkavégzési helyének ezt a telephelyet kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Várandós munkavállaló munkaköre

Kérdés: Háziorvosi ügyeletben dolgozó asszisztens készenléti jellegű munkakörben dolgozik. Amikor be van osztva, akkor délután 16 órától másnap reggel 8 óráig tart a munkaideje. Munkabére bérátalányban lett megállapítva. Nevezett munkavállaló bejelentette várandósságát. Az Mt. szerint éjszaka nem dolgozhat, asszisztensi munkakört reggel 8-tól nem tud biztosítani a munkáltató, mert ügyeletet lát el. Ha a munkáltató csak takarítói állást tudna felajánlani a munkavállalónak részmunka­időben, akkor az asszisztensi bérének arányos részével kell áthelyezni az új munkakörbe? Ha a munkavállaló nem fogadja el az új munkakört, akkor milyen bért kell részére fizetni? A felmentés idejére járó alapbér az ő esetében a megállapított bérátalánnyal fog megegyezni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkavállaló foglalkoztatásának korlátja jelen esetben nem a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény, hanem az, hogy a munkáltató nem tud jogszabálynak megfelelő munkaidő-beosztást kialakítani a munkavállaló részére. Ez az eset nem esik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Munkaidőkeret készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Vagyonvédelmi vállalkozás 24/48 órás rendszerben, írásban foglalt megállapodás alapján foglalkoztat készenléti jellegűvé minősített munkakörben, 3 havi munkaidőkeretben dolgozókat. A dolgozók bére órabéralapú elszámoláson alapul. A háromhavi munkaidőkeretet mi alapján kell megállapítani? A 3 hónapra eső munkanapok számának 8-cal történő szorzata adja? Avagy az ilyen jellegű munkakörnél a készenléti jelleg miatt emelkedik a normál munkaidő mértéke? Konkrétan pl. egy 20 munkanapos hónapban a ledolgozott 240-264 órás intervallum alapdíjazású, avagy a 160 órán felüli rész már túlórának minősül?
Részlet a válaszából: […] ...azt, hogy magasabb teljes munka­időre jönne létre a munkaviszonya, ebben a feleknek kifejezetten meg kell állapodniuk a munkaszerződésben.A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Szabadságra járó távolléti díj részmunkaidőben

Kérdés: Az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése alapján "a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani". Ha a munkáltató a munkavállaló ez irányú kérésének eleget téve módosította a munkaszerződést, a részmunkaidős munkavállaló ugyanannyi szabadságnapra jogosult, mint amikor teljes munkaidőben foglalkoztatták. Abban a tekintetben viszont különbség áll fenn, hogy számára a részmunkaidővel arányosan csökkentett távolléti díj jár a szabadság napjaira. Hogyan kezeljük a munkavállalónak azt a szabadságát, amit még a szülési szabadsága előtt, teljes munkaidőben foglalkoztatva szerzett?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállalót távolléti díj illeti meg a szabadság tartamára. Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.
Kapcsolódó címkék:      

Munkabérből levonás a kölcsönvevő részére

Kérdés: Az egyik kölcsönzött munkavállalónk a targoncával közlekedve elvétette a kaput, és megrongálta az üzem falát, valamint a kapuemelő automatikáját. A kölcsönbeadóval kötött megállapodásunk alapján a munkavállaló által okozott károk tekintetében mi minősülünk munkáltatónak. A munkavállaló el is ismerte a felelősséget és a kár összegét, és meghatalmazást kívánt adni a kölcsönbeadónak, hogy a munkabéréből a megállapított ütemezés szerint közvetlenül vonja le, és utalja át részünkre a kártérítési részleteket. Ezt azonban a kölcsönbeadó megtagadta, arra hivatkozással, hogy a kölcsönvevő követelését még a munkavállaló hozzájárulása esetén sem vonhatja le a munkabérből. Ez valóban így van?
Részlet a válaszából: […] ...való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. Ezen túl a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja– a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy– ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Szabadság kiadására vonatkozó megállapodás időtartama

Kérdés: Cégünknél az Mt. hatálybalépését követően valamennyi munkavállalónkkal megállapodást kötöttünk, hogy a ki nem vett szabadságuk egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig kiadhatjuk nekik. A megállapodást mindenkivel határozatlan időre kötöttük meg. Úgy hallottuk azonban, hogy ez a szabály megváltozott 2014. január 1-jével. A törvényi változás mennyiben érinti a munkavállalóinkkal kötött megállapodást?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szabadság kiadására vonatkozó rendelkezései 2014. január 1-jével módosultak. 2013-ban a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodást köthettek arról, hogy az esedékesség évében ki nem adott alap- és életkor szerinti pótszabadság egyharmada az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Új Ptk. a közszolgálatban

Kérdés: Kérjük, foglalják össze számunkra, hogy az új Ptk. március 15-étől mennyiben érinti a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatókat!
Részlet a válaszából: […] ...§ (3) bek.] jogintézménye. A közszolgálati tisztviselő elleni, sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindítása alapvető munkáltatói jog [Kttv. 6. § 1. pont], a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat csak hagyományos írásbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkáltatói követelések beszámíthatósága a munkabérrel szemben

Kérdés: Az Mt. 162. §-a szerint a levonásmentes munkabérrel szemben beszámításnak helye nincs. Ezt hogyan kell érteni? A munkáltató általános jelleggel élhet beszámítással a munkavállaló munkabérével szemben, csak a levonásmentes munkabérrészt kell legalább kifizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek [Ptk. 296. § (1)–(2) bek.]. Mivel a munkabér pénzkövetelés, ezért a munkáltató is csak pénzkövetelést számíthat be a munkavállalóval szemben, amennyiben ez a követelése már lejárt – azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.
Kapcsolódó címkék:    

Közalkalmazotti vezetői megbízás visszavonása

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató vagyunk; az SzMSz módosítására a közeljövőben kerül sor. Ugyanakkor az egyik érintett főosztályunk vezetőjének munkájával a fenntartó önkormányzat nincs megelégedve. A belső ellenőrzés ugyanis megállapította, hogy közvetve több feltárt működési jogsértés létrejötte visszavezethető a vezető mulasztásaira. Ezt a személyt nem kívánjuk az új SzMSz szerinti szakmai egység vezetőjévé kinevezni. Hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...határozott időre szól, a vezetői megbízás azonban a határozott idő lejárta előtt is írásban, indokolás nélkül visszavonható a munkáltatói jogkör gyakorlója által. Ha azonban a közalkalmazott a visszavonás kézbesítését követő 3 munkanapon belül (ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkaidő-nyilvántartás és a munkavállaló aláírása

Kérdés: A gyakorlatban rendkívül nagy hibaforrás, ha a munkavállalók vezetik a munkaidő-nyilvántartást. Ezt kiküszöbölendő, megfelelő eljárás-e, ha a munkáltató az Mt. 134. §-ának (3) bekezdésére alapozva a munkaidő-beosztás és a munkaidő-nyilvántartás összekapcsolásaként egy olyan nyomtatványt rendszeresít, amelyben eleget tesz annak a követelménynek, hogy a munkavállaló munkaidő-beosztását legalább egy héttel előre közölni kell? Tehát közli a munkaidő-beosztást, a munkaidő-nyilvántartást pedig azzal teljesíti, hogy a tervezett munkaidő-beosztásnak megfelelő vagy attól eltérő óraszámot ír a teljesített munkaidő rovatba, ebből pedig kiderül az esetlegesen felmerülő rendkívüli munkaidő óraszáma. Az említett törvényi hivatkozás szerint megfelelő az eljárás, ha ezt a nyomtatványt a munkavállalóval (a lehetőséget megadva neki a változások átnézésére) hónap végén íratja csak alá a munkáltató. Mivel a törvény nem ír elő formai követelményeket a munkaidő-nyilvántartásra, ezért, álláspontom szerint, a naprakészség nem a dolgozó aláírásával valósul meg, hanem a munkaidő kezdetének és végének feltüntetésével. Tehát egy olyan típusú munkaidő-nyilvántartás, amely nem tartalmazza minden beosztás szerinti napon a dolgozó aláírásának a helyét, nem ellentétes a jogszabállyal. Kérem a fenti kérdéssel kapcsolatos álláspontjukat megosztani!
Részlet a válaszából: […] ...történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is [Mt. 134. § (3) bek.]. Kiemelendő, ez a megoldás nem mentesíti a munkáltatót a készenlét kezdő és befejező időpontjának, valamint a szabadság nyilvántartása alól. Úgyszintén nyilván kell tartani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.
1
310
311
312
465