Felmondás keresőképtelenség után visszatérő munkavállalónak

Kérdés: Egy kollégánk hosszabb ideig volt táppénzes állományban, amely január elején ért véget. Az üzemorvosi vizsgálat az első munkanapján munkavégzésre alkalmasnak találta. Mivel a hosszú idő alatt, amíg nem dolgozott, pótolnunk kellett a munkáját, ezért felvettünk egy új embert, így nincs üres pozíció, amiben tudnánk alkalmazni. A korábbi csoportjából ráadásul senki sem akar vele együtt dolgozni, rosszindulatú vezetőnek tartják, félnek a visszatértétől. Milyen feltételekkel tudnánk szabályosan megválni a munkavállalótól?
Részlet a válaszából: […] ...a hosszabb idejű keresőképtelenség miatt a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt. Még egy tartós betegség sem eredményezi automatikusan azt, hogy a munkavállaló – akár szakmai, akár egészségügyi szempontból – alkalmatlanná vált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Szabadság – töredéknap kiadása munkaidőkeret alkalmazásának megszűnésekor

Kérdés: Hogyan kell eljárni akkor, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaidőkerete, de van fennmaradt, egész napi munkaidőt kitevő szabadsága? Például év végén megszűnik a munkaidőkeret, és nem kezdődik új a következő évben, de a munkavállalónak 4 órányi szabadsága nem lett kiadva tavaly. Hogyan kell ezt kiadni idén?
Részlet a válaszából: […] ...a teljes munkanapra, a napi teljes beosztás szerinti munkaidőre ki kell adni – a négyórányi fennmaradó szabadságot csak úgy tudja kiadni a munkáltató, hogy egy teljes munkanapra (8 órára) mentesíti a munkavállalót a munkavégzés alól, és ezt szabadságként számolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Pedagógus továbbképzése és előresorolása

Kérdés: A pedagógus-továbbképzés teljesítése 2013. szeptember 1-jétől nem lehet jogalapja a várakozási idő csökkentésének. Ez az intézkedés a jogszabályok értelmezése miatt csak később került be a köztudatba. Intézményünknél ez a következő problémákat jelenti a gyakorlatban.
1. A 2013-ban, de szeptember 1-je előtt teljesített továbbképzés esetén az előrelépésről szóló határozat 2014 elején született. E szerint a dolgozó 2017 helyett 2016-ban léphetne előre. Ez így jogszerű?
2. A 2013-ban, de szeptember 1-je után teljesített továbbképzésben részt vettek 2015 helyett már 2014-ben előreléptek. Ez jogszerűtlen? Ha igen, akkor megfelelő, ha a következő várakozási idejét egy évvel megnöveljük (azzal, hogy a magasabb illetményét visszavonni már nem lehet)?
3. Akinek a későbbiekben lenne esedékes az előrelépése a már kiadott munkáltatói határozat szerint, azt vissza kell vonni?
Egyik dolgozónk 2013 áprilisában teljesítette a továbbképzést, ekkor született határozat a beszámításról, ezért 2016 helyett 2015-ben léphetne előre. Az ő átsorolása jogos?
Részlet a válaszából: […] ...várakozási idejének csökkentését írta elő) ezen időponttól hatályon kívül helyezésre kerültek. A kérdés szerinti esetben a munkáltató egy már nem hatályos jogszabályi rendelkezést alkalmazott. Az Mt. 27. §-ának (1) bekezdése értelmében semmis az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Pedagógusok képzésre kötelezése

Kérdés: Kötelezhető-e egy pedagógus valamilyen képzésben való részvételre úgy, hogy annak a költségét teljes mértékben neki kell kifizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 51. §-ának (2) bekezdése szerint – melyet a Kjt. 44/A. §-ának (1) bekezdése miatt a közalkalmazottakra is alkalmazni kell – a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Óvodapszichológus foglalkoztatása megfelelő végzettség hiányában

Kérdés: Jelentkeztem egy óvodapszichológusi állásra, a pályázatban feltételként egyetemi pszichológusi végzettség szerepelt, amelynek meg is feleltem. Határozatlan időre neveztek ki. Most az óvodavezető talált egy jogszabályt, ami szerint kellett volna egy pluszképzést is előírniuk. Ezért utólag át akarják írni a kinevezést 5 éves határozott idejűre, továbbá kötelezettséget kell vállalnom a 2 éves pedagógusitanácsadó-képzés elvégzésére. Szóban ígérik, hogy minimum 50%-át fizetik a képzésnek. Mit tegyek?
Részlet a válaszából: […] ...orvoslása, melynek hiányában a közalkalmazotti jogviszony megszűnik [Mt. 29. § (1) bekezdés]. Mivel ebben az esetben nem munkáltatói kötelezés alapján történő képzésről van szó, annak költségét teljes mértékben a munkáltató nem tartozik megtéríteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Munkaszerződés-kötés a korábbi munkaviszony megszűntét követően

Kérdés: Egyik munkavállalónk hétéves határozatlan idejű munkaviszony után felmondott cégünknél tavaly szeptemberben. Munkavállalói felmondás szabályai szerint elszámoltunk vele. Most januárban jelezte, hogy visszajönne dolgozni. Mi éppen tudnánk foglalkoztatni korábbi munkakörében, de bizonytalan ideig. Határozott idejű szerződéssel felvehetjük-e? Ha pedig mégis határozatlan idejű szerződéssel vennénk vissza, akkor van-e jelentősége, illetve kockázata egy esetleges felmondás esetén a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából, hogy ő korábban több mint hét évig dolgozott nálunk?
Részlet a válaszából: […] ...akadálya annak, hogy akár határozott, akár határozatlan idejű munkaviszony keretében a korábbi munkavállalót ismét foglalkoztassa a munkáltató. Határozatlan idejű munkaviszony esetén az Mt. egyáltalán nem állít korlátot. Határozott idejű munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

További munkaviszony-létesítés – a korlátozhatóság feltételei

Kérdés: Egyik munkavállalónknak cégünknél napi 8 órás munkaviszonya van jelenleg. Szeretne még egy részmunkaidős állást vállalni, napi 2 órában. Lehetséges ez? Nem ütközik azzal a szabállyal, hogy egy héten maximum 48 órát lehet dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1) bek.]. Tehát olyan más munkaviszonyt sem létesíthet, mellyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Hozzátartozó halála miatti munkaidő-kedvezmény – az igénybevétel időkorlátja

Kérdés: Meddig vehető igénybe a hozzátartozó halálára tekintettel a két munkanap munkaidő-kedvezmény? Jelen esetben egyik munkavállalónk hosszabb ideje táppénzen van, és még marad is egy ideig. Közben elhunyt az édesanyja, akit évek óta gondozott otthon. A táppénze miatt most nem tudja kivenni az édesanyja halála után járó két nap munkából való mentesülést, de a későbbiekben igényt tartana rá egyéb ügyekben (pl. hagyatéki tárgyalásra). Korlátozza-e ezt az Mt.?
Részlet a válaszából: […] ...volna igénybe a munkaidő-kedvezményt.Az Mt. 6. §-ának (3) bekezdésében szabályozott általános magatartási követelmény, miszerint a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a munkáltatónak később, például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.
Kapcsolódó címkék:    

Ügyelet – a rendelkezésre állás és a munkavégzés díjazása

Kérdés: Ügyelet alatt hogyan kell pótlékot fizetni? Az ügyelet teljes tartamára, ha jól gondolom, nem jár a munkavállaló alapbére, csak a pótlék. Mi a helyzet akkor, ha az ügyelet alatt munkavégzés történik? Kell alapbért kifizetni akkor, ha a nem mérhető munkavégzés alatt 50%-os pótlékot állapítunk meg, vagy itt is elég csak a pótlék megfizetése?
Részlet a válaszából: […] ...– mintegy átalányként – elegendő az 50%-os pótlék kifizetése.Mindez az Mt. 144. § (2)–(3) bekezdésének értelmezése alapján a munkáltatónak – adott esetekben – akár olcsóbbá teheti a foglalkoztatást. A 144. § (2) bekezdése szerint ügyelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Gyermek utáni pótszabadságok kiadása

Kérdés: Hozzánk forduló munkavállalók kérdezik, hogy a gyermeknevelési pótszabadságot a munkáltató az alap- és életkor szerinti szabadság kiadásával egyező módon adhatja ki, vagy a munkavállalónak lehet-e jogszerű igénye arra, hogy a gyermeknevelési pótszabadságot akkor vegye igénybe, amikor arra szüksége van, például óvodai, iskolai szünet, gyermekbetegség esetén?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan speciális kiadási szabályokat ír elő. Általános szabály szerint a kiadás időpontját – hét munkanap kivételével – a munkáltató határozza meg úgy, hogy legalább kétheti egybefüggő távollétet biztosítson. Így a munkavállalónak arra van lehetősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.
1
283
284
285
465