Leltárhiányért fennálló kárigény érvényesítése a munkaviszony megszüntetése után

Kérdés: A munkavállaló felmondása miatt a munkaviszonya megszűnt. A felmondási ideje alatt betegállományban volt, mialatt a munkáltató leltárt tartott. A megállapított leltárhiány megfizetésére a munkaviszony megszűnte után a munkáltató milyen módon tarthat igényt: fizetési felszólítással, fizetési meghagyással vagy a bíróság útján?
Részlet a válaszából: […] ...felében az adott munkahelyen történő munkavégzés [Mt. 182. § (2) bek.]. Amennyiben a munkavállaló a fenti feltételeknek megfelel, a munkáltató megalapozottan követelheti a leltárhiánnyal kapcsolatos kárigényét. A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Özvegyi nyugdíj és kártérítés

Kérdés: A férjem a munkaidő letelte után hóügyeletben volt. Minek minősül ez az idő? Sajnos a hazafelé történt balesetét nem minősítették munkahelyi, illetve úti balesetnek, ezért csak egy évig kaptam özvegyi nyugdíjat. Helyesen jártak el?
Részlet a válaszából: […] ...gyermek eltartásáról gondoskodik (Tny. 47. §).Az Ön esetében valószínűleg egyik feltétel sem állt fenn.Kártérítési járadékra a munkáltatótól a férje halála miatt akkor lenne jogosult, ha olyan munkabaleset – a munkavégzéssel összefüggő baleset – történt volna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.
Kapcsolódó címkék:      

Munkáltatói kárfelelősség elmaradt jövedelemért

Kérdés: A sógorom fizikai munkát végzett egy cégnél. Emelés következtében kialakult egy köldöksérve, valószínűleg meg kell műteni, és azt követően nem tud majd ugyanott dolgozni, ezért a fizetése sem lesz annyi, mint előtte. Jár-e neki valamilyen munkaképtelenségi járadék, vagy el kell fogadnia, hogy kevesebbet kap?
Részlet a válaszából: […] ...15. § (1) bek.]. Ennek alapján rehabilitációs ellátásra vagy rokkantsági ellátásra válhat jogosulttá.Lényeges ugyanakkor, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alól pedig csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Szabadságelszámolás részmunkaidőben

Kérdés: Önkormányzatunk heti háromórás részmunkaidőben foglalkoztat közalkalmazotti jogviszonyban egy dolgozót 2016. január 1-jétől határozatlan időre. Munkavégzés minden héten pénteken 14-17 óra között történik. Mennyi éves szabadság illeti meg a közalkalmazottat a heti háromórás részmunkaidős foglalkoztatás alapján, illetve hogyan történik a szabadság kiadása?
Részlet a válaszából: […] ...A közalkalmazottat megillető díjazás ilyenkor 5 nap x 3/5 órára, azaz három órára járó távolléti díj. Ettől eltérően, a munkáltató a szabadság elszámolásának azt a módját is választhatja, hogy a szabadságot órában számolja el, amely esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Szabadság számítása keresőképtelenség esetén

Kérdés: Mint rendes nyugdíjas dolgozom nyolc órában. Az éves 15 nap betegszabadságot már elhasználtam, de további 8 nap (fizetés nélküli) betegállományom volt. A munkáltató emiatt az éves rendes szabadságból egy napot le akar vonni. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...kap-e valamilyen ellátást (pl. betegszabadságra járó díjazást, táppénzt vagy semmit). A kérdés szerinti esetben tehát nem jogszerű a munkáltató részéről, ha a keresőképtelenségre tekintettel csökkenti a munkavállaló tárgyévi szabadságát. A keresőképtelenség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Pihenőidő-minimum

Kérdés: 19 óra munka és több mint 20 órás ébrenlét után a főnököm elrendelte a másnapi műszakot is. A két műszak között kevesebb mint 9 óra pihenőm lett volna, ezért megtagadtam a munkába állást. Nem ismerem a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, de valószínűnek tartom, hogy ez a tettem nem marad következmények nélkül. Miképp védekezhetek a munkáltatómmal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, illetve ha a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója [Mt. 92. § (2) bek.]. Az Ön esetében "19 óra munkaidő" eleve csak az előbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Szóban megkötött munkaszerződés elbocsátás utáni "átírása"

Kérdés: Mennyire felel meg a jogszabályoknak, hogy a munkaszerződésemet (két hét ledolgozott munka) az elbocsátásom után (szóbeli megállapodásunk után ellentétes tartalommal) akarják velem aláíratni? Ráadásul két évvel a nyugdíj előtt védett korú munkavállaló vagyok.
Részlet a válaszából: […] ...alapján állnának fenn [Mt. 29. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló azokra a munkafeltételekre jogosult, amelyekben a munkáltatóval szóban megállapodott. A munkaszerződés utólagos írásba foglalásával nincs lehetőség a már ledolgozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Próbaidő kikötése munkaerő-kölcsönzést követően

Kérdés: Jogszerű a munkaszerződésben próbaidő kikötése olyan munkavállaló esetében, aki a munkaviszony létesítését megelőzően, a munkáltató mint kölcsönvevő részére munkaerő-kölcsönzés keretében végzett munkát? Ilyen esetben a próbaidő kikötése rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...kifejezett törvényi tilalom arra, hogy a munkáltató próbaidő kikötésében állapodjon meg olyan munkavállalóval, aki korábban nála dolgozott mint kölcsönzött munkavállaló. Ez az eljárás azonban valóban a joggal való visszaélés tilalmába ütközhet [Mt. 7. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.
Kapcsolódó címkék:    

Vezetői munkakör módosítása

Kérdés: Cégünknél az ügyvezető munkaviszonyban látja el feladatát, de az ügyvezetői munkakör mellett más munkaköre is van. Szeretnénk terjeszkedni, és ennek érdekében egy olyan ügyvezetőt szeretnénk kinevezni, akinek ebben komoly tapasztalata van. Viszont a mostani ügyvezetőt a másik munkakörben megtartanánk, hiszen nagyon jól végzi a munkáját. A fentiek alapján egyoldalúan visszahívhatjuk az ügyvezetői tisztségből, a másik munkakört megtartva?
Részlet a válaszából: […] ...mely tény azonban nincs kihatással az ügyvezetővel kötött munkaszerződésre, tehát az abban kikötött munkakörökre sem. Amennyiben a munkáltató nem kívánja megszüntetni a munkavállaló munkaviszonyát, csupán a többes munkakört szeretné megváltoztatni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Első számú vezető munkaviszonyának megszüntetése nyugellátás érdekében

Kérdés: Egy szervezet választott első számú vezetője, akit 2014-2019 közötti időszakra választottak meg, ez év szeptember 27-én éri el a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A választott tisztségviselő úgy gondolja – mivel rá kereseti, illetve nyugdíjkorlát nem vonatkozik –, hogy a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően határozatlan időre szóló munkaviszonyát a felette munkáltatói jogot gyakorló testülettel egyetértésben közös megegyezéssel megszünteti, majd 2 nap múlva, szeptember 30-án újra – a hatáskörében illetékes testület egyetértésével – munkaviszonyt létesít. Ez az elképzelés teljesen törvényes, azonban zavaró tényezőként merül fel, hogy az adott szervezet alapszabálya azt tartalmazza, hogy az első számú választott vezetői funkciót munkaviszony keretében kell ellátni. A leírt esetben viszont a munkaviszony megszakításra kerül, és dilemmaként merült fel, hogy a munkaviszony szüneteltetése idején az első számú vezetői funkciót az érintett személy betöltheti-e? A rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a jóhiszeműség és tisztesség elvét figyelembe véve egy 5 éves cikluson belül az ilyen rövid idejű megszakítás lehetséges-e? Törvényes-e, és különösképpen etikus-e, hogy a nyugdíjszerű ellátás igénybevétele miatt az alapszabály előírásaival ellentétesen megszüntetésre kerül a munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki – egyéb feltételek mellett – munkaviszonyban, illetve az azzal létrejövő biztosítási jogviszonyban nem áll azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják [Tny. 18. § (2) bek.]. Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.
Kapcsolódó címkék:    
1
240
241
242
465