Szakszervezeti tagok – az elmaradt béremelés sérelme

Kérdés: A munkáltató sajátos rendben adja ki a szabadságokat, amelyek elszámolásával nem értünk egyet, nemrég vita is volt ebből a vezetéssel. A következő béremelés során a megbeszélésen részt vevő szakszervezeti tagok bére változatlan maradt, nem kaptak emelést. Szerintünk ez megtorlás a munkáltató részéről, a szabadsággal kapcsolatos vita miatt. Kérjük szíves véleményüket!
Részlet a válaszából: […] ...az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Azonnali hatályú felmondás telefonszám megadásának megtagadása miatt

Kérdés: A napokban elkérték az egyik kollégám magántelefonszámát. Ő nem adta meg, ezt követően azonnali hatállyal felmondtak neki. Ezután végigjárták az egész csarnokot, hogy elkérjék a többi munkavállaló magánszámát. Mivel tisztában vagyok vele, hogy ez csak egy tisztogatás része, szeretném tudni, hogy mit tegyek? (Egyébként nem adtam meg a telefonszámomat.)
Részlet a válaszából: […] ...tilalmába ütközhetett, mivel úgy tűnik, a munkáltató a munkaviszony megszüntetését az adatközlést megtagadó munkavállalóval szembeni megtorlásként alkalmazta. Noha erről nem áll rendelkezésre elegendő adat, a joggal való visszaélés lehetősége az Ön által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Munkaközi szünet "kivétele" a munkaidőből

Kérdés: A munkáltató e hó 20-án adott tájékoztatást arról, hogy a következő hónaptól a munkarendünk megváltozik. Hétköznap reggel 7.30-tól 15.50-ig fog tartani a munkaidőnk, míg korábban mindig 15.30-kor végeztünk. A HR-osztály magyarázata szerint a cég úgy döntött, hogy a munkaközi szünetet, ami napi 20 perc, a jövőben nem tekintik a munkaidő részének. Szabályos ez az eljárás, különösen, hogy egy évek óta fennálló rendszert két hét alatt változtatnak meg? Ráadásul kiderült, hogy nem minden kollégát érint az intézkedés, vannak olyan részlegek, amelyeknél marad a régi munkarend.
Részlet a válaszából: […] ...etikai származására stb., lásd Mt. 12. §). További korlát, hogy intézkedése nem lehet rendeltetésellenes, azaz nem lehet bosszú vagy megtorlás a célja (Mt. 7. §). Ha erről nincs szó, akkor a munkáltató eljárása nem jogellenes. Megjegyezzük, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Munkavállaló felelősségre vonása kötelezettségszegés hiányában

Kérdés: Egy taxitársaságnál dolgozom szerződött partnerként mint ellenőr. Ennek során feladatom a kollégák engedélyeinek, ruházatának, ápoltságának, viselkedésének ellenőrzése, esetleg szankcionálása. A munkámat kiválóan végeztem, többször felkértek pluszfeladatokra, jutalmaztak érte, és dicséretben is részesítettek. Sajnos az ellenőrzéseim során olyan személyeknél is találtam hibát, akik a főnökséggel közeli barátságban vannak. Ezeket (pl. drogfogyasztás, ittas vezetés, fuvarkisajátítás, trehány, rendetlen fuvarozás stb.) jeleztem is, de ezzel "darázsfészekbe nyúltam". A taxitársaság vezetője felhívott, konferenciabeszélgetés keretében az etikai bizottság vezetője előtt megfenyegetett engem, a családom, a karrierem, az engedélyeim, a megélhetésem. Ezt követően a saját ellenőr kollégáimat állították rám, hogy keressenek valamit, ami alapján be lehet rángatni fegyelmi tárgyalásra. Találtak is egy olyan esetet, amiben korábban pár nappal megszüntető határozatot hoztak. Engem berendeltek fegyelmi eljárásra. Ez alatt a pár nap alatt nem tudtam elvégezni a munkámat rendesen, nem tudtam szolgáltatni, amiért havi díjat fizetek, megfélemlítettek. Féltem a feleségem, hogy rajta állnak bosszút, mert ő is ennek a cégnek a szerződött partnere. Mit tudok tenni?
Részlet a válaszából: […] ...formálisan jogszer ű lenne, ám az korábbi, munkaviszonyban tanúsított jogszer ű tevékenységével összefüggésben, annak mintegy megtorlására, vagy az Ön, illetve hozzátartozója zaklatására irányul, mindez a munkáltató részér ő l nagy valószín ű séggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Vagyoni hátrány hátrányos jogkövetkezményként minimálbér esetén

Kérdés: Az Mt. 56. §-a alapján a vagyoni hátrány szankcióként azon munkavállalók esetében is megállapítható, akik minimálbért kapnak? Álláspontom szerint igen, hiszen az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése és az Mt. 56. §-a sem zárja ki, hogy a minimálbéres munkavállaló esetében a vagyoni hátrány ne lenne alkalmazható. Továbbá azon munkavállalókkal szemben, akiknek több az alapbére, mint a minimálbér, diszkriminatív lenne, ha velük szemben emiatt alkalmazható a vagyoni hátrány szankcióként, a minimálbéres munkatársaikkal szemben azonban nem, még abban az esetben sem, ha a minimálbéres munkavállaló ráadásul súlyosabb vétséget követ el.
Részlet a válaszából: […] ..."pénzbüntetéshez" hasonlító szankció, amelynek mértéke nem az esetlegesen okozott kárhoz igazodik, hanem pusztán a kötelezettségszegés megtorlása a célja. Sőt, kárt sem kell okozni a munkaadónak e szankció megállapításához. Az Mt. 56. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Egyenlő bánásmód megsértése álláshirdetés során

Kérdés: Cégünknél egy bejelentés miatt vizsgálódik az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Rakodómunkás munkakörre ugyanis csak negyvenöt év alatti férfiak jelentkezését vártuk, hiszen tapasztalataink szerint az idősebb kollégák nem bírják huzamosan a terhelést, és nem szeretnénk állandóan új embereket keresni, ha emiatt felmondanának. Lehet emiatt problémánk a vizsgálat során?
Részlet a válaszából: […] ...jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás [Ebtv. 7. § (1) bek.]. A törvény azt is kiemeli, hogy közvetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Egyenlő bánásmód megsértése próbaidő alatti felmondásnál

Kérdés: Próbaidő alatt teherbe estem. Korrekt akartam lenni a munkáltatómmal, elmondtam neki, de egy hét elteltével, még a próbaidő alatt felmondott nekem. Az egyik kolléganőm mondta, hallotta, hogy azért mondtak fel nekem, mert terhes vagyok. Tudom, hogy próbaidő alatti felmondásnál nem kell indokolni, de nem állok védelem alatt a terhességem miatt? Megtehette ezt a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] ...jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás [Ebtv. 7. § (1) bek.]. Az a rendelkezés pedig kifejezetten közvetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Áthelyezés időpontjának meghatározása

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató áthelyezés céljából kívánt "kikérni" egy közalkalmazottat egy másik, szintén Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatótól. A közalkalmazott október 7-én tanúk jelenlétében tájékoztatta a vezetőséget arról, hogy október 15-ével már a másik munkáltatónál kezdene. A vezetőség ezt tudomásul is vette, nem volt ellenvetésük, mégis a kikérő és az október 12-i háromoldalú megállapodás megérkezése után válaszlevelükben egy hónappal meghosszabbították az átadó munkáltatónál még eltöltésre kötelezett időt, arra hivatkozva, hogy csak október 12-ével jutott a tudomásukra. (Régi gyakorlat az átadó munkáltatónál, hogy általában egy hetet kér a közalkalmazott munkakörének átadásához, és még soha nem volt példa ilyen hosszú időre történő kötelezésre.) Az átvevő munkáltató joggal érezte úgy, hogy az átvenni kívánt közalkalmazott nem tájékoztatta időben vezetőit, ezért került sor a kellemetlen helyzetre, illetve felmerült a közalkalmazott megbízhatóságának kérdése is. A közalkalmazott illetménye jóval magasabb lenne az átvevő munkáltatónál, ami így jövedelemkiesést jelent a számára. Az áthelyezés elindítása óta a negatív megkülönböztetésre, megaláztatásra is alkalmanként sor kerül. Van-e valamilyen lehetőség, hogy a közalkalmazott az őt ért kellemetlenségek miatt munkaügyi pert kezdeményezzen?
Részlet a válaszából: […] ...megsértését jelenti a közvetlen és a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás [Ebktv. 7. § (1) bek.]. Amennyiben a közalkalmazottat ilyen típusú sérelem érte, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Alkoholkontroll – a jogszerűség határa

Kérdés: Munkahelyemen napi rendszerességgel végeznek alkoholvizsgálatot. Korábban nem kifogásoltam az eljárást, hiszen a kollektív szerződésünk is rögzíti, hogy tilos a munkaidő előtti, illetőleg a munkaidő alatti alkoholfogyasztás. Mostanában viszont naponta többször is megszondáztat a főnököm, ami kifejezetten egy személyes konfliktusból fakad. Felháborít az igazságtalanság és a kollégáim előtti megaláztatás. El kell tűrnöm a vizsgálatokat? Félek, hogy egy esetleges ellenszegülésem esetén rendkívüli felmondással elbocsátanak.
Részlet a válaszából: […] ...amellyel abiztonságos munkavégzésre alkalmas állapotról kíván meggyőződni. Az Ön esetébenazonban nyilvánvalóan személyes megtorlásról és zaklatásról van szó, így azindokolatlanul ismétlődő ellenőrzés megtagadásával nem szegi meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.