Találati lista:
21. cikk / 1908 Munkaerőpiaci képzés tartama – nem munkaviszonyban töltött idő a besoroláskor
Kérdés: Polgármesteri hivatalunk egyik köztisztviselőjének besorolás alapjául szolgáló jogviszonyai felülvizsgálatra kerültek. A kérdéses 1994. 11. 02. – 1995. 06. 07. közötti időszakban a kolléga a megyei munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján foglalkoztatásának elősegítésére személyügyi ügyintéző képzésben vett részt, melyet sikeresen teljesített. Ezen végzettsége alapján fél évvel később maga a munkaügyi központ foglalkoztatta ügyintézői munkakörben. A köztisztviselő által bemutatott dokumentumok alapján a képzés ideje alatt a korábban megállapított munkanélküli-segély megszüntetésre került, és a képzés idejére keresetpótló juttatásban részesült, mely – a dokumentum alapján – személyi jövedelemadó alapját képezte, és nyugdíjjárulék-köteles volt. A képzés sikeres teljesítése után a munkaügyi központ a régi Mt. 98. §-a szerinti igazolást adott ki, mely szerint a kolléga a „…Munkaügyi Központ szervezésében munkaerőpiaci képzésben vett részt. A képzés kezdete: 1994. 11. 02.; A képzés befejezése: 1995. 06. 07.” szöveget tartalmazta. A köztisztviselő 1997. december 15. napjától történő kinevezésekor helyesen vették-e figyelembe munkaviszonyként a kérdéses időszakot, azaz az átképző tanfolyam időszakát, illetve, hogy a Kttv. szabályai alapján a köztisztviselő besorolásánál figyelembe vehető-e ez munkavégzésre irányuló jogviszonyként?
22. cikk / 1908 Munkahelyi és kiegészítő pótlék a távolléti díjban
Kérdés: Gondozóink a 257/2000. Korm. rendelet szerint 24.000 Ft munkahelyi pótlékban részesülnek. A munkahelyi pótlék a távolléti díjnak alapja-e? A munkahelyi pótlék után számolni kell 2026. január 1-jétől a szociális ágazatban bevezetésre került kiegészítő bérpótlékként 15%-ot a kormányrendelet 15. §-a (6h) bekezdésének a) pontja szerint. Ha a munkavállaló szabadságon van, a munkahelyi pótlékot megkapja a ledolgozott napokra, és a távolléti díjba is beszámít a munkahelyi pótlék, akkor csak a ledolgozott napokra járó munkahelyi pótlékra kell számolni a 15% kiegészítő bérpótlékot, vagy arra is, amit a távolléti díjban kap meg? Sajnos azt a bérprogram nem tudja kiszámolni automatikusan. Példa: alapbér 373.200 Ft, munkahelyi pótlék: 24.000 Ft, január 168 óra, 1 munkanap szabadságon volt a munkavállaló. A munkahelyi pótlékot miként kell kiszámolni, és mennyi lesz a kiegészítő bérpótlék 15%-os összege?
23. cikk / 1908 Szociális ágazati pótlékra való jogosultság – önellentmondó jogszabályi megfogalmazás
Kérdés: Az önkormányzat költségvetési szerve köznevelési, bölcsődei és szociális intézményi étkeztetéssel foglalkozik. Alapító okiratában az 562900 szakágazati kód szerepel. Közfeladata: közétkeztetés köznevelési és szociális intézményekben, tekintettel a Gyvt., valamint a Szoctv. előírásaira. Egy felügyeleti szerv állásfoglalása alapján azok a közalkalmazottak, akik konyhai alkalmazottként látják el a gyermekétkeztetési, valamint szociális intézmények számára a közétkeztetési feladatokat, jogosultak szociális ágazati pótlékra, az adminisztratív munkakörben dolgozók és az intézményvezető nem. Mitől függ, hogy egy adminisztratív munkakörben dolgozó kaphat-e szociális ágazati pótlékot, vagy nem? Például egy bölcsődei adminisztratív munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott miért kaphat, egy bölcsődei étkeztetéssel foglalkozó intézmény közalkalmazott dolgozója adminisztratív munkakörben miért nem? Ehhez kapcsolódóan idézem a BDDSZ állásfoglalását: „A szociális ágazati összevont pótlék emelése vonatkozik a bölcsődei területen a családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde valamennyi foglalkoztatottjára. A bölcsőde, minibölcsődei konyhai (szakács, konyhalány, élelmezésvezető), adminisztratív (gazdasági vezető, különféle ügyintéző munkakörök), a házi munkás, kerti munkás, gépkocsivezető stb., úgynevezett nem ágazatspecifikus (azaz nem szakdolgozó) munkakörökre.”
24. cikk / 1908 Munkaidőn kívüli munkavégzés – elszámolás és díjazás
Kérdés: Tanyagondnoki munkakörben dolgozó közalkalmazott munkaidőn kívüli munkavégzést is folytat a városunkban (pl. buszvezetői szolgáltatást nyújt rendezvények esetén). Ezen óraszámokat milyen jogcímen számolhatjuk el neki havonta, túlóraként? Ez rendkívüli munkaidőre járó bérpótléknak számít? Valamint 2026. január 1-jétől jár-e neki 15%-os kiegészítő bérpótlék ezen rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék után? A 257/2000. Korm. rendelet 15. §-a (6h) bekezdésének d) pontja alapján – a 2/a. számú melléklet szerinti pedagógus-munkakörben foglalkoztatott és a 15/C. § szerinti pótlékra jogosult közalkalmazott kivételével – az Mt. 140–144. §-a szerinti bérpótlékok után 15%-os kiegészítő bérpótlék illeti meg.
25. cikk / 1908 Távolléti díj számítása részmunkaidőre való áttérés után
Kérdés: 2014. július 1. óta közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló 2023. április 29-től 2025. augusztus 21-ig CSED-en, GYED-en, majd GYES-en volt. 2025. augusztus 22. napjától a távollét idejére járó szabadságának kivételét követően a közalkalmazott kérésére – gyermeke bölcsődei beszoktatása és a gyermek körüli teendők ellátása miatt – heti 40 órás munkaideje heti 20 óra részmunkaidőre került módosításra. 2025 októberében a munkáltató két különböző munkakört is felajánlott a közalkalmazottnak, tekintettel arra, hogy korábbi munkakörében nem tud neki munkát biztosítani. Ezeket nem fogadta el, ezért a munkáltató egy közel azonos munkakörbe helyezte vissza a közalkalmazottat, amelyben a gyermeke születése előtt volt, jelezve, hogy ebben a munkakörben történő foglalkoztatása hosszú távon bizonytalan. 2026. február 13. napján a munkáltató kezdeményezte a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, tekintettel arra, hogy nem tud megfelelő mennyiségű munkát biztosítani. A munkáltató ajánlatában, bár jelenleg négy órában van foglalkoztatva a közalkalmazott, felajánlott 4 hónap nyolcórás jogviszony távolléti díjának megfelelő összeget, amellett, hogy jogviszonya kb. másfél hónap múlva szűnne meg, melynek időtartamára a szabadság kiadását követően teljes egészében felmentené (a négyórás munkabérének megfelelő összegű juttatást kapna a felmentés idején). 2026. február 16-án a munkáltató új ajánlatot tett, hogy 5 hónap nyolcórás jogviszony távolléti díjnak megfelelő összeget fizetne ki a jogviszony megszűnésével kapcsolatban, amellett, hogy jogviszonya kb. másfél hónap múlva szűnne meg. A közalkalmazott ezt nem fogadta el. Egyúttal kérelmet nyújtott be a munkáltatóhoz, amelyben indoklás nélkül kérte a munkaideje heti 40 órára történő visszaállítását, és szóban kérte, hogy a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban a nyolcórás bérének megfelelő végkielégítést és a felmondásai idő alatt is ennek megfelelő összegű járandóságot kapjon. A munkáltató köteles-e, és ha igen, mely időponttól a közalkalmazott munkaidejét heti 40 órára módosítani, tekintettel arra is, hogy az álláshely státusza szervezeti változások miatt megszüntetésre kerül? A munkáltatónak a végkielégítést, illetve a felmondási időre járó bérét a nyolcórás vagy a négyórás foglalkoztatotti jogviszonynak megfelelően kell kifizetni?
26. cikk / 1908 Kötelező munkáltatói ajánlat a béremelésre gyermekgondozási szabadság után
Kérdés: A gyermekgondozási szabadságon lévő munkavállaló visszatérésekor kell-e bérkorrekcióban részesíteni az adott illetőt, ha van azonos munkakörben dolgozó más munkavállaló, és náluk nem történt az elmúlt években bérfejlesztés, a cég többi részlegén viszont igen? Mi történik abban az esetben, ha az azonos munkakörbe új munkavállaló érkezik már sokkal magasabb alapbérrel? Akkor a visszatérő munkavállalónak tett ajánlatnak is tükröznie kell azt a mértékű növekedést, amit az újonnan érkező kolléga megkapott? Azaz, ebben az esetben a munkáltató köteles felajánlani a munkakörben az átlagos bérfejlesztésnek megfelelő mértéket?
27. cikk / 1908 Munkaviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése – a munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége
Kérdés: A munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben az Mt. 83. § (4) bekezdése a) pontjának értelmezésére tekintettel kérjük szíves állásfoglalásukat a munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség terjedelméről.
1. Másik jogviszonyból származó jövedelem értékelése. Ha egy felmondással érintett felsővezető a munkáltatói felmondás közlését megelőzően (kb. egy hónappal) létesített más társasággal munkaviszonyt, lényegesen alacsonyabb munkabér ellenében, úgy a bíróság az Mt. 83. § (4) bekezdése a) pontjának alkalmazásakor figyelembe veszi ezt a jövedelmet a munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség körében? Másként kérdezve: az a tény, hogy a munkavállaló már a felmondás közlése előtt rendelkezett a hivatkozott jogviszonnyal, kizárja, hogy a párhuzamosan fennálló munkaviszonyból származó jövedelem beszámítson a munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettségbe?
2. Fennálló munkaviszony és új álláskeresési kötelezettség. Ha a munkavállaló már a felmondás közlése előtt létesíti a fentebb említett, kevésbé jövedelmező „mellékállását”, teljesítettnek tekinthető-e az Mt. 83. § (4) bekezdése a) pontjában foglalt kötelezettsége, vagy köteles új munkát keresni a kárenyhítési kötelezettségének teljesítése érdekében, hiszen ezzel az állással már rendelkezett a felmondás közlése előtt, vagy amiatt köteles új munkát keresni, mert a mellékállásból származó munkabér lényegesen alacsonyabb annál a munkabérnél, melyet a felmondott munkaviszonya alapján kapott?
3. A vezető állású munkavállaló életszínvonal-csökkentési kötelezettsége. Az irányadó bírói gyakorlat elvárja-e, hogy kárenyhítési kötelezettsége teljesítése érdekében – a megszokott életszínvonalát jelentősen csökkentve – olyan munkakört is vállaljon, amely nem felel meg korábbi tapasztalatainak és képességeinek? Ha pedig nem nyer felvételt semmilyen felsővezetői munkakörbe, létezik olyan időtartam, amelynek elteltével a bírói gyakorlat megkívánja, hogy kevésbé szenior munkakörökre is pályázzon a munkavállaló?
1. Másik jogviszonyból származó jövedelem értékelése. Ha egy felmondással érintett felsővezető a munkáltatói felmondás közlését megelőzően (kb. egy hónappal) létesített más társasággal munkaviszonyt, lényegesen alacsonyabb munkabér ellenében, úgy a bíróság az Mt. 83. § (4) bekezdése a) pontjának alkalmazásakor figyelembe veszi ezt a jövedelmet a munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség körében? Másként kérdezve: az a tény, hogy a munkavállaló már a felmondás közlése előtt rendelkezett a hivatkozott jogviszonnyal, kizárja, hogy a párhuzamosan fennálló munkaviszonyból származó jövedelem beszámítson a munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettségbe?
2. Fennálló munkaviszony és új álláskeresési kötelezettség. Ha a munkavállaló már a felmondás közlése előtt létesíti a fentebb említett, kevésbé jövedelmező „mellékállását”, teljesítettnek tekinthető-e az Mt. 83. § (4) bekezdése a) pontjában foglalt kötelezettsége, vagy köteles új munkát keresni a kárenyhítési kötelezettségének teljesítése érdekében, hiszen ezzel az állással már rendelkezett a felmondás közlése előtt, vagy amiatt köteles új munkát keresni, mert a mellékállásból származó munkabér lényegesen alacsonyabb annál a munkabérnél, melyet a felmondott munkaviszonya alapján kapott?
3. A vezető állású munkavállaló életszínvonal-csökkentési kötelezettsége. Az irányadó bírói gyakorlat elvárja-e, hogy kárenyhítési kötelezettsége teljesítése érdekében – a megszokott életszínvonalát jelentősen csökkentve – olyan munkakört is vállaljon, amely nem felel meg korábbi tapasztalatainak és képességeinek? Ha pedig nem nyer felvételt semmilyen felsővezetői munkakörbe, létezik olyan időtartam, amelynek elteltével a bírói gyakorlat megkívánja, hogy kevésbé szenior munkakörökre is pályázzon a munkavállaló?
28. cikk / 1908 Felmentési idő számítása a köznevelésben
Kérdés: A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók felmentési idejének számításával kapcsolatos a kérdésünk. A Púétv. 52. §-ának (2) bekezdése szerint, ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, vagy a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött „x” idő után bizonyos időtartammal meghosszabbodik. A meghosszabbodáshoz csupán az adott munkáltatónál köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő számít bele, vagy a más munkáltatóknál ilyen (vagy a korábbi közalkalmazotti) jogviszonyokban töltött idő is? Ha már egy pedagógus egyszer saját kérelmére felmentésre került valamely munkáltatónál (akár ugyanazon munkáltatónál) a nyugdíjazására tekintettel, és megkapta a neki járó hosszabb felmentési időt, abban az esetben, ha a jogviszonya megszűnését követően nem sokkal újra ugyanazon munkáltatónál/más munkáltatónál végez munkát, és a jogviszonyát a munkáltató felmentéssel meg kívánja szüntetni arra tekintettel, hogy nyugdíjasnak minősül, jár-e neki ismételten a hosszabb felmentési idő, annak ellenére, hogy azt már korábban ugyanazon munkáltatónál/más munkáltatónál megkapta? Azaz minden egyes (nyugdíjas státusz miatti) felmentéssel történő megszüntetés esetén valamennyi köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő beszámít, vagy csak az utolsó folyamatos köznevelési foglalkoztatotti jogviszony időtartama?
29. cikk / 1908 FEOR 8-as főcsoport munkakörei – a garantált legkisebb alapbér
Kérdés: FEOR 8-as főcsoportba tartozó munkakör lehet-e minimálbéres? Ha igen, milyen indoklás szükséges hozzá?
30. cikk / 1908 Vezetői megbízás visszavonása – az alperes téves megjelölése
Kérdés: Ügyfelem óvodavezető volt. Az alapjogviszonyát (közalkalmazotti jogviszony) az óvodával létesítette, ugyanakkor a határozott idejű vezetői megbízást az önkormányzattól kapta, amelyet az önkormányzat (testületi döntéssel) idő előtt visszavont. A per tárgya kifejezetten a vezetői megbízás visszavonásának jogszerűsége, a követelés hathavi vezetői megbízási díj. A törvényszék álláspontja szerint az alperes nem az önkormányzat, hanem az óvoda (mint költségvetési szerv), és a Kp. 25. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással az önkormányzatot a perből elbocsátotta arra hivatkozva, hogy „a felperes munkáltatója” az óvoda. Helyes-e a Kp. 25. §-ának alkalmazása olyan esetben, amikor a vitatott közigazgatási tevékenységet (vezetői megbízás visszavonása) nem a munkáltató, hanem a fenntartó önkormányzat valósította meg? Ha igen, hogyan folytatódhat tovább a per, hisz a vezetői megbízás visszavonása/odaítélése nem óvodai hatáskör.
