Találati lista:
11. cikk / 1842 Korábbi intézményvezető foglalkoztatása üres állás hiányában
Kérdés: Az önkormányzat költségvetési szerve a művelődési ház, ahol a vezető megbízása idén 2025. november 30-én lejárt. A pályázat kiírásra került, és megvan az új intézményvezető 2025. december 1-jével. Az intézménynél nincs üres álláshely, tehát a régi intézményvezetőt nem tudjuk besorolni, illetve a régi intézményvezető elérte a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíját, így ő a megbízatása után nyugdíjba vonul. Neki négy hónap felmentési idő és a szabadság kiadása jár. Hogyan tudjuk őt alkalmazni, ha nincs üres álláshely? Mik a lehetőségek?
12. cikk / 1842 Munkaközi szünet – munkaidőn belül vagy kívül
Kérdés: A munkavállalókat – amennyiben a beosztás szerinti napi munkaidejük a 6 órát meghaladja – az Mt. 103. §-ának (1) bekezdése alapján legalább 20 perc munkaközi szünet illeti meg. Az intézményi tevékenység sajátosságaira tekintettel a munkaközi szünet képezheti-e a munkaidő részét? Ha igen – közalkalmazotti szabályzat hiányában –, hol kell/lehet szabályozni a munkáltató és a munkavállalók ezen közös akaratát? Kérjük, hogy válaszukban az ide vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat is szíveskedjenek megjelölni!
13. cikk / 1842 Munkakörbe nem tartozó feladat ellátása munkaidőben
Kérdés: Az önkormányzat minden évben hulladékgyűjtési programot szervez. A program részeként a polgármesteri hivatal dolgozóinak (köztisztviselők, munkavállalók) lehetőségük van munkaidőben, nem munkaköri feladatként részt venni a szemétgyűjtési, takarítási feladatokban. (Az így végzett munkáért az illetményen/munkabéren felül egyéb díjazást nem kapnak.) A dolgozók önként, jogszerűen milyen feltételekkel vehetnek részt a hulladékgyűjtésben? A munkáltató elrendelheti-e, hogy a dolgozó munkaidőben, munkaköri feladatokon kívüli tevékenységet (hulladékgyűjtést) végezzen? Ha igen, mi alapján lehetséges ez?
14. cikk / 1842 Ügyvezető – új munkakörben a jogutód munkáltatónál
Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete három, az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság beolvadással történő egyesüléséről döntött 2026. január 1-jétől úgy, hogy két gazdasági társaság a harmadik gazdasági társaságba olvad. A tovább működő, átvevő gazdasági társaság ügyvezetőjét a képviselő-testület 2025. december 31. napjával ügyvezetői tisztségéből visszahívta, de részére a polgármester felajánlott egy új, nem ügyvezetői állást ugyanennél a cégnél. Ebben az esetben, mikor az ügyvezető 2026. január 1-jétől a számára felajánlott munkakört elfogadta, kell-e részére végkielégítést fizetni, kell-e intézkedni a felmondási időről, majd kötni vele egy új munkaszerződést, vagy az a megoldás, hogy a munkaszerződése módosításra kerül, a munkaviszonya folyamatos, és így a végkielégítésről, felmondási időről nem kell intézkedni?
15. cikk / 1842 Határozott időre szóló munkaszerződés – munkakör és leírása
Kérdés: A munkavállalót határozott idejű munkaviszonyba vesszük fel három hónap időtartamra egy konkrét feladat ellátására. Ebben az esetben kell-e munkakört és munkaköri leírást adni a munkavállalónak?
16. cikk / 1842 Jogszabályváltozás és a képesítési feltételek
Kérdés: Szociális intézményünknél egy ellenőrzés során vizsgálták az 1/2000. SZCSM rendelet szerinti végzettségek, szakképzettségek meglétét. Több dolgozónál azt állapították meg, hogy végzettsége, szakképzettsége nem felel meg a jelenleg hatályos rendeletnek. A probléma oka az, hogy amikor a dolgozó az intézmény alkalmazásába került, akkor megfelelt az előírásoknak, viszont azóta úgy változott a jogszabály, hogy bizonyos, addig elismert végzettség, szakképzettség kikerült belőle. Minden jogszabályváltozásnál át kell vizsgálni a már meglévő dolgozóknál, hogy végzettségük, szakképzettségük megfelel-e az éppen aktuális jogszabályoknak?
17. cikk / 1842 Gyógypedagógiai pótlék – a jogosultság kezdete
Kérdés: Egy bölcsődei csoportba olyan gyermek is jár, aki a pedagógiai szakszolgálat által korai fejlesztésre és gondozásra jogosult, és azt igénybe is veszi a pedagógiai szakszolgálati szakemberek közreműködésével. A vizsgálat a nyár folyamán történt, a vizsgálati eredményt szeptemberben kapta meg az intézmény. A bölcsődei kisgyermek után járó gyógypedagógiai pótléknak mely időponttól kell kifizetésre kerülni? A vizsgálat időpontjától? A szakértői vélemény intézmény részére való rendelkezésre állásától? A fejlesztés kezdetétől? (Jelen esetben ez három eltérő időpont.)
18. cikk / 1842 Alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés – az illetmény összege
Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottját esetfelelős munkakörbe neveztük ki, melyhez figyelembe tudtuk venni a főiskolai végzettségét, tehát „F” fizetési osztályba soroltuk be. Ebben a munkakörben nem felelt meg, így a beleegyezésével másik munkakörbe lett helyezve. Az új munkakörhöz elegendő az érettségi, ezt a 257/2000. Korm. rendelet nem is engedi, csak az „E” fizetési osztályig a besorolást. Helyesen járunk-e el, ha a közalkalmazott beleegyezése nélkül egyoldalúan módosítjuk „D” fizetési osztályba a besorolást? Ebben az esetben az illetménye is csökkenni fog. Csökkenhet az illetménye vagy várakoztatni kellene? Szabályos-e, ha a kinevezés módosítása előtt nyilatkoztatjuk a közalkalmazottat, hogy a munkáltatói döntést tudomásul veszi?
19. cikk / 1842 Magasabb szakképesítés – mégsem számít a besorolásnál
Kérdés: A közalkalmazott temetőgondnokként dolgozik településüzemeltetési tevékenységet végző helyi önkormányzat által fenntartott költségvetési szervnél. A közalkalmazott hozott egy 1990-ben kiállított bizonyítványt arról, hogy a rendőrtiszthelyettes-képző iskola közbiztonsági és közlekedési szakán végzett, és jogosult a járőr-őrszolgálati beosztás betöltésére. Középfokú végzettségnek/szakképesítésnek számít-e a benyújtott dokumentum? Besorolható-e magasabb fizetési osztályba a közalkalmazott a képzettség alapján? (Jelenleg „A” fizetési osztályba van sorolva.)
20. cikk / 1842 Egészségügyi intézményvezető besorolása
Kérdés: Településünkön a kistérségi társulás alá rendelték (társulási döntéssel) a járóbeteg-szakellátást, ami addig kft.-ként működött, de megszűnt. A társulás népjóléti, szociális és gyermekvédelmi feladatokat lát el a környék több településén költségvetési intézmény formájában, melynek a székhelye a mi településünk. Az addigi intézményvezető közalkalmazotti jogviszonyban magasabb vezetőként látta el a feladatát, majd a NEAK értesítése alapján egészségügyi szolgálati jogviszonyra kellett módosítani a kinevezését a finanszírozás miatt, ami meg is történt. Figyelembe véve az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdésében, a Vhr. 5. §-ában, valamint a 256/2013. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakat, az intézményvezetőt az Eszjtv. 1. melléklete szerinti – intézményvezetőt megillető – legmagasabb fizetési fokozatba soroltuk. A NEAK szerint nem jó a besorolás, mert az intézményvezetőt az 1/A. melléklet szerint kellett volna besorolni, ami az egészségügyi szakdolgozók bértáblája. (Az intézményvezetőnek mentálhigiénés főiskolai és egyéb egyetemi végzettsége van.) Melyik besorolás tekinthető jogszerűnek, figyelembe véve azt, hogy a szociális és egyéb feladatok ellátását az intézményvezető-helyettes végzi, az intézményvezető pedig a járóbeteg-szakellátással járó összes intézményi feladatot?
