Visszatérés a munkába – a szülő munkaideje és szabadsága

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a három év alatti gyermeket nevelő munkavállaló kérése alapján nemcsak napi négy, de akár ettől eltérő (például napi hat) órában foglalkoztatni őt? Ha a munkavállaló visszatér a gyermekgondozási szabadságáról, akkor a gyermek után járó pótszabadságra is jogosult az egyébként a szabadságszámítás szempontjából figyelembe veendő időszakra? Ezt is ki kell adni akár évekre visszamenőlegesen? Mi a helyzet akkor, ha az érintett időszak egy részében a jogosultság nem állt fenn, vagy már meg is szűnt (pl. időközben a gyermek kikerült a neveléséből, vagy betöltötte a 16. életévét)? Ezt a jogosultságot a munkáltató csak a munkavállaló nyilatkozata alapján vagy egyéb igazolások bekérésével is vizsgálhatja?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződést csak akkor kötelező módosítani, ha az általános napi munkaidő felére, azaz napi négyórás részmunkaidőre kéri a szülő csökkenteni a munkaidőt, ekkor is a gyermeke hároméves koráig, illetve három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő – a csökkentés esélyei

Kérdés: Egy gyógypedagógusként általános iskolában dolgozó munkavállaló neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a köznevelési törvény szerint a teljes munkaidő 55-65%-a [Nkt. 62. § 6) bek.], amely heti 22-26 tanítási órát jelent. A kérdéssel érintett pedagógus a nála fennálló betegségére hivatkozva – sclerosis multiplex – kérheti-e a munkáltatót, hogy esetében a kötelező minimumot vegyék figyelembe, azaz 22 tanítási óránál többet ne határozzanak meg számára?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 13. § (2) bek.]. A korlátozás alapját képezheti a munkáltató azon intézkedésének, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt az alsó határral azonos mértékben írja elő. Ha azonban a vizsgálat eredménye az, hogy egészségileg a munkavállaló alkalmas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Készenléti jellegű munkakör – a munkavégzés és a rendelkezésre állás ideje

Kérdés: A telefonos ügyfélszolgálatunkon készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatunk egy hölgyet. Napi négy órában van bejelentve, de mivel a készenléti jellegű munkakör jellegzetessége, hogy a munkaidő legalább egyharmadát pihenéssel töltheti, a munkaszerződése szerint napi hat órát dolgozik. Szabályos-e így a munkavégzése?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő mértékére vonatkozó levezetés nem helyes, amely a készenléti jellegű munkakör fogalmának téves értelmezéséből ered. Az Mt. szerint készenléti jellegű a munkakör, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Statisztikai állományi létszám – akik számítanak

Kérdés: Vállalatunk gyakorlati képzőhelyként, tanulószerződéssel foglalkoztat szakképző iskolai tanulót. A tanuló részére a törvényben meghatározott tanulói pénzbeli juttatást fizetjük meg, egyéb jövedelmet nem kap. Az átlagos statisztikai létszámba bele kell számítani? A KSH útmutatója szerint nem tartoznak a statisztikai létszámba a "kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulók (középfokú, felsőfokú képzés keretében), mikor a foglalkoztatásuk nem az általános munkarend szerint történik, és munkadíjban nem részesülnek", de nem találtam arra vonatkozó információt, hogy a tanulói pénzbeli juttatás munkadíjnak minősül-e.
Részlet a válaszából: […] ...például a szervezet tevékenységében részt vevők havi átlagos állományi létszáma, vagy az alkalmazásban állók (teljes és nem teljes munkaidőben, de munkaszerződés szerint havi átlagban legalább 60 munkaórában foglalkoztatottak) éves átlagos statisztikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Vasárnapi pótlék – ugyanaz a nap, eltérő díjazással

Kérdés: Telephelyünkön a munkavállalók egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak, páros héten 48, páratlan héten 32 órát, a hét minden napján van munkavégzés, az üzem működése megszakítás nélküli. Jár-e vasárnapi pótlék az üzem dolgozóinak? Mi a helyzet azokkal a kollégákkal, akik nem a termelésben vesznek részt, csak segítik az eladásokat, és marketingtevékenységet folytatnak? Nekik időként el kell rendelnünk rendezvények, ügyféltalálkozók miatt vasárnapra rendkívüli munkavégzést, de a heti pihenőnapjuk, a munkájuk természete alapján rendes munkaidőt nem oszthatnánk be nekik vasárnapra. Ők jogosultak vasárnapi pótlékra?
Részlet a válaszából: […] ...50%-os mértékű vasárnapi pótlék a rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén akkor illeti meg a munkavállalót, ha a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Vezető visszahívása – a munkaviszony "sorsa"

Kérdés: Két hónapja leváltottuk az egyik igazgatósági tagot a cégünknél. Most kaptunk tőle egy levelet, hogy fizessük ki neki az utóbbi két hónapra járó munkabérét, mivel megítélése szerint a munkaviszonya továbbra is fennáll. Jogos-e a követelése úgy, hogy már a cégkivonaton sem szerepel, mivel a státusza ott is törlésre került?
Részlet a válaszából: […] ...ténylegesen nem dolgozott az elmúlt két hónapban, hiszen a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tett eleget, erre pedig a munkavállalót az alapbére illeti meg [Mt. 146. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Szabadság kiadása – a naptári naptól eltérő munkanapra

Kérdés: A munkavállalóink 7-19 és 19-7 óra között dolgoznak. 2 napot délelőttös műszakban, 2 napot otthon töltenek, majd 2 napot éjszakás műszakban, és megint 2 napot otthon. Hogyan kell elszámolni a szabadságok kiadását ilyen esetben, ha munkanapokban akarjuk kiadni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltató választása szerinta) a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Naptári nap – ha eltér a munkanap

Kérdés: Meghatározható-e a munkanap a naptári nappal azonosan, ha a munkavállalók munkaidő-beosztása éjszakai műszakban két naptári napot is érint?
Részlet a válaszából: […] ...munkanap a naptári nap vagy megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható [Mt. 87. § (1) bek.]. A munkarend, azon belül a munkaidő-beosztás meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.
Kapcsolódó címkék:      

Elszámolás munkaidőkeretben közös megegyezés esetén

Kérdés: Ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg a munkaidőkeret lejárta előtt, akkor a munkavállalótól vissza lehet követelni azt a munkabért, amelyet a ténylegesen beosztott és teljesített munkaidején felül kapott?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni [Mt. 95. § (1) bek.]. Például, ha a munkavállaló általános munkarendben 240 óra munkaidőt teljesíthetett volna,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét – 24 órás foglalkoztatás mellett – esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet a válaszából: […] ...a készenlét alatti tényleges munkavégzést nevezzük, hanem a munkáltató által kijelölt helyen történő rendelkezésre állást, ha arra a munkaidőn kívül kerül sor. A készenlét időtartamára a munkavállalót bérpótlékként az alapbére 20%-a illeti meg, ez a mérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.
1
66
67
68
204