2038 talált cikk a munkaidő kifejezésre

Kérdés: A telepen a vezetők kötetlen munkarendben dolgoznak, havi díjas besorolással. A munkaidő-beosztásuk szintén három nap 11 órás munkaidő után három nap pihenőnap következik. Így ők is 15 napot és 165 órát dolgoztak áprilisban. Az április havi kötelező munkaórák száma 160 óra, és két munkaszüneti nap 16 óra, összesen 176 óra. Munkabére 300 000 Ft/hó alapbér esetén: Két munkaszüneti napra: 2 × 300 000/22 = 2 × 13 636 Ft. Ledolgozott 165 óra munkaidőre: 300 000/17 × 165 = 281 250 Ft. Munkaszüneti napon végzett munkára a kötetlen munkarend miatt nem jár pótlék. Munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munka 100%-os pótléka 300 000/174 × 5 óra = 8621 Ft. A szabadságot és a betegszabadságot náluk is órában kell nyilvántartani, és 11 órával kiadni a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra?

Kérdés: Cégünk telephelye Pest megyében, székhelye a fővárosban van. Néhány fővárosi munkatársunknál előfordul, hogy gépbeállítások, ellenőrzések stb. céljából a vidéki telephelyünkön is meg kell jelenniük. Ez sokszor nem tervezhető előre, a munkanapon belül utaznak le, majd jönnek vissza. Munkaidőnek minősül-e az utazás ideje? Kötelező-e a munkavállalók részére költségtérítést fizetni, ha a saját autójukkal mennek?

Kérdés: A veszélyhelyzet alatt az önkormányzati óvodában, ahol óvónőként heti 24 óra neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben és óvodavezető-helyettesként dolgozom, nincsenek gyermekek. A vezetőhelyettesi pótlékom 36 450 Ft volt, amely a minimálisan adható összeg. Ezt most az önkormányzat a veszélyhelyzetre hivatkozással elvette. Törvényesen jártak el? Mit tehetek?

Kérdés: A július 1-jétől bevezetendő köznevelési ágazati pótlékkal kapcsolatosan az a kérdésünk, hogy gyakornok fokozatba sorolt pedagógusok esetén mit kell alapul venni, az Nkt. melléklete szerinti összeget, vagy azt ki kell egészíteni a garantált bérminimumra?

Kérdés: Munkavállalónkról kamerafelvétel készült, amint az árukészletből eltulajdonít több dolgot. Közös megegyezéssel kívántuk megszüntetni a munkaviszonyát, de a munkavállaló azzal állt elő, hogy ha így teszünk, a munkaügyi hatóságnál bejelentést tesz a munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt. Hátrányos jogkövetkezményt sajnos nem tudunk alkalmazni, mert kollektív szerződésünk nincs, a munkaszerződésekben sincs erről szó. Az biztos, hogy a munkavállalónkat a továbbiakban nem kívánjuk alkalmazni. Mit tehetünk ebben a helyzetben?

Kérdés: Irodai alkalmazott munkavállalónk számára a járványügyi helyzetre tekintettel otthoni munkavégzést engedélyeztünk (home office), de felmerült, hogy néhány hétig most szükség lenne a munkájára az irodánkban, vagyis az eredeti munkavégzési helyén. Ez a munkakörétől eltérő, könnyű fizikai munka lenne, a munkavállaló nem lenne kitéve különös veszélynek, ügyfelekkel nem érintkezne. Megtehetjük-e, hogy erre kötelezzük őt?

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben, 12 órás napi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a kötelező munkában töltött órák száma az adott hónap munkanapjai számának szorzata 12-vel. Így április hónapban 20 munkanap esetén 240 órát kell munkában töltenie, ezenfelül munkaszüneti napra járó távolléti díj jár neki nagypéntekre és húsvéthétfőre akkor is, ha nem dolgozott ezeken a napokon. 12 órára mennyit kell kötelezően fizetnünk a szakképzettséget nem igénylő munkakörben, 12 óra szorozva 926 Ft-tal, vagy 8 óra szorozva 926 Ft-tal? Ebben az esetben hány órára kell számolni az este 10 és reggel 6 óra közötti munkaidőre az éjszakai pótlékot, és mekkora óradíjra? A munkaszerződésben 12 órás napi teljes munkaidő esetén mennyi alapbért kell minimálisan meghatározni óradíjként, mely a bérpótlékok alapja is lesz?

Kérdés: Hallottunk olyan hírekről, hogy a veszélyhelyzet alatt a cégeknek nem kötelező a minimálbért sem megfizetni a munkavállalóknak. Van ennek alapja, ha egyébként teljes munkaidőre szerződtünk velük? Elbocsátható-e egy munkavállaló, mert nem vállalja a minimálbér alatti összegért a munkavégzést?

Kérdés: Van-e rá mód, hogy úgy állapodjon meg a munkáltató a munkavállalóival, hogy a napi munkaidőt (8 óra) nem csökkenti, csak a munkabért csökkenti a felére? Így "alá tud menni" a napi 8 órás minimálbér összegének? Vagy a minimálbért mindenképpen tartani kell? A megállapodást a vészhelyzet idejére kötné a munkáltató. Ha van, akkor kérjük, tüntessék fel a jogszabályi hátteret is.

Kérdés: Ha a munkavállaló munkaszerződését teljes munkaidősből részmunkaidőssé módosítjuk, amelynek következtében az alapbére is csökken, és utóbb felmondásra kerül a sor (nagy valószínűséggel létszámcsökkentésre hivatkozva), a végkielégítését már a csökkentett alapbérrel kell kiszámolnunk?