Találati lista:
1761. cikk / 2054 Vasárnapi nyitva tartás és a munkaidő
Kérdés: Társaságunk jogutódlással átveszi egy áruház dolgozóit. Az áruház vasárnap is üzemel. A jogelőd a vasárnapi munkavégzést rendkívüli munkaként számolja el. Tudomásunk szerint, ami rendszeres, annak a munkaidő, illetve munkarend részének kell lennie, és a vasárnapi munkavégzésre járó juttatás jár érte. Kérjük válaszukat arra vonatkozóan, melyik a helyes eljárás!
1762. cikk / 2054 Rendkívüli munkavégzés és a munkavállaló vezető állása
Kérdés: Egyik munkavállalónk keresetlevelet nyújtott be ellenünk a munkaügyi bíróságra, annak érdekében, hogy térítsük meg számára a nálunk eltöltött 3 hónapban teljesített összes rendkívüli munkája ellenértékét. A helyzet sajátossága, hogy a munkavállaló munkaszerződésébe ugyan nem foglaltuk bele, hogy az Mt. szerint vezető állású, de véleményünk alapján ez már önmagából a munkaköre elnevezéséből (üzletágvezető-helyettes) nyilvánvaló kellett, hogy legyen, ezért nem formálhat jogot a rendkívüli munka ellenértékére. Ő arra hivatkozik, hogy maga az üzletágvezető folyamatosan "pihenőidőt és éjszakát" nem kímélve foglalkoztatta, meglátásunk szerint azonban éppen azért kapott kiemelkedő alapdíjazást, hogy bármikor elérhető és felkészült legyen. Szerintünk a munkavállaló a betöltött munkakörből és a körülményekből tudta, hogy vezető, és egyedül az, hogy erről írásban nem tájékoztattuk, még nem teremt jogalapot számára a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére. Van esélyünk a pernyertességre?
1763. cikk / 2054 Közigazgatási szakvizsga – a kieső időre járó díjazás és költségtérítés
Kérdés: Egy vidéki polgármesteri hivatalban dolgozom. A napokban arról tájékoztattak, hogy a közigazgatási szakvizsga letételére előírt kötelezettségem teljesítésének határideje idén ősszel lejár, ezért válasszak mielőbb szakvizsgaidőpontot. Azt tudom, hogy a határidő eredménytelen elteltét követően nem sorolnak előre egészen a vizsga megszerzéséig, más különösebb szankció azonban nincs. Milyen javadalmazásra vagyok jogosult az otthoni tanulás, a felkészítő órák, valamint a vizsgák miatt kieső időre, illetve mely költségeket (vizsgadíj, jegyzetek, könyvek stb.) kell állnom?
1764. cikk / 2054 Szakszervezeteknek biztosított kedvezmények
Kérdés: A korábban a cégünknél működő szakszervezet mellett nemrég egy újabb is alakult, amely jelentős munkavállalói létszámot tömörít. Az elmúlt években több megállapodásunk is született a régi szakszervezettel arra vonatkozóan, hogy a jogosultságaikat milyen módon gyakorolhatják (pl. helyiséghasználat, a munkaidő-kedvezmény igénybevételének bejelentése). Most az új szakszervezettel is meg kell állapodni ezekről? Kötelesek vagyunk-e ugyanazokat a jogosultságokat biztosítani neki is?
1765. cikk / 2054 Részmunkaidős munkavállaló átlagkeresete
Kérdés: Munkavállalónknak felmondtunk, és ki kell számolnunk a felmondási időből a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetét. A felmondást megelőzően 2 hónappal azonban szerződését módosítottuk, és részmunkaidőben foglalkoztattuk, remélve, elkerülhetjük az elküldését, de most sajnos olyan helyzetbe került a cég, hogy mégis erre kényszerültünk. Az átlagkereset-számításnál a korábbi, teljes munkaidős bérét vagy a részmunkaidőst kell-e figyelembe venni?
1766. cikk / 2054 Munkaidő-beosztástól eltérő munka – díjazási kérdések
Kérdés: A rendkívüli munka ellenértékén felül jár-e személyi alapbér a rakodómunkások részére, ha a megrendelés teljesítésének csúszása következtében több órával úgy kell átütemeznünk az előre közölt munkaidő-beosztásukat, hogy a 9-től 17 óráig tartó munka helyett 12-től 20 óráig kell jelen lenniük? Az előre közölt időponttól (9 órától) a tényleges berendelésükig terjedő időpontig (vagyis 12 óráig) kötelesek vagyunk-e személyi alapbért fizetni számukra, hiszen a rendkívüli munka ellenértékével tulajdonképpen egyszer már kompenzáltuk a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésüket?
1767. cikk / 2054 Munkavégzés nyilvántartása kötetlen munkarend esetén
Kérdés: Korlátolt felelősségű társaságunk üzletkötőket alkalmaz teljes munkaidős munkaviszonyban. Az üzletkötők a munkaszerződésük szerint kötetlen munkarendben és változó munkavégzési helyen végeznek munkát. Milyen módon kell eleget tenni a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségünknek, és mire kell kiterjednie, ha ennyire nehezen ellenőrizhető a munkavégzés ténye? A fenti esetben értelmezhető-e a rendkívüli munkavégzés fogalma?
1768. cikk / 2054 GYES melletti munkavégzés – kötelező-e a részmunkaidő?
Kérdés: Január 1-jétől változtak a GYES melletti munkavégzés szabályai. Azt tudjuk, hogy kötelesek vagyunk a GYES-t megszakító kismamát visszavenni! De kötelesek vagyunk-e őt heti 30 órában foglalkoztatni, ha a munkaszerződése eredetileg teljes munkaidőre szólt?
1769. cikk / 2054 Munkaszüneti napi munka – elszámolás munkaidőkeretben
Kérdés: Cégünk megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztat biztonsági őröket, akik állandó felügyeletet tartanak az épületekben, még munkaszüneti napokon is. Négyhavi munkaidőkeretet alkalmazunk. Ilyen esetben a munkaidőkeretben hogyan kell figyelembe venni a munkaszüneti napokat? Le kell vonni a felosztható rendes munkaórákból a munkaszüneti napra eső teljes munkaidőt, vagy – éppen azért, mert munkaszüneti napon is foglalkoztathatóak a munkavállalók – nem?
1770. cikk / 2054 Készenléti jellegű munkakör munkaerő-kölcsönzésben
Kérdés: Társaságunk portás munkakörbe kölcsönöz munkavállalókat, akik munkanaponként 24 órán keresztül végeznének munkát. A kölcsönbeadó ugyanakkor a munkaszerződésben nem jelölte meg, hogy a munkakör készenléti jellegű. Ilyen esetben elrendelhetünk-e 24 órás munkaidő-beosztást?
