2038 talált cikk a munkaidő kifejezésre

Kérdés: 11 éve dolgozom a munkáltatónál, három műszakban, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban. Ebből kilenc éve folyamatosan csak éjszakára járok. Most átszervezés van, megszűnik az éjszakai műszak, és akinek éjszakás szerződése van, annak felajánlották, hogy ha nem vállalja a nappalt, akkor közös megegyezéssel és végkielégítéssel elmehet. Nekem azt mondták, hogy ez rám nem vonatkozik, mert nem olyan szerződésem van, az én osztályomon nem használnak "csak éjszakás" szerződést. Akkor hogy járhattam csak éjszakára? Emiatt essek el a végkielégítéstől? Ebben az esetben mit tehetek?

Kérdés: Egyik kollégámmal a céges tárgyalóban megnéztük az egyik kora délutáni Eb-meccset. A közvetlen felettesünk ránk nyitott, de nem szólt semmit. Másnap a főnökünk azonnali hatállyal felmondott nekünk. Megteheti ezt, ha a közvetlen felettes látott minket, és nem szólt semmit, nem küldött vissza dolgozni a munkaállomásunkra?

Kérdés: Egy cég 5+2-es munkarendben és 3 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozói részére szombati napra elrendeltek munkavégzést (egy egész műszakot) a gyártósort érintően. A dolgozók közül két ember kivételével mindenki jött dolgozni. Az egyik dolgozó szabadságot kért a szombati napra, a másik pedig jelezte szombat reggel, hogy beteg, ezért arra a napra betegszabadságot/táppénzt kellett írni neki. A háromhavi munkaidőkeret végén az adott sornak plusz műszakja lesz, nem tudják lecsúsztatni, tehát a munkáltató azt kifizeti. Azon két embernek jár a túlóra, aki beteg, illetve szabadságon volt? Illetve ha nem aznap reggeltől van szabadságon/betegszabadságon, hanem egész héten távolléten volt, akkor is jár neki a túlóra?

Kérdés: Mit kell fizetni az órabéres, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállaló részére, ha hétköznapra eső munkaszüneti napra be volt osztva munkára, de keresőképtelenné vált ezen a munkaszüneti napon (és nem részesül táppénzben és baleseti táppénzben sem)? A korábbi válaszokban azt olvastam, hogy ebben az esetben (mivel be volt osztva munkára) betegszabadságot kell kiadni és azt fizetni; ha pedig nem volt munkára beosztva, akkor nem betegszabadságként kell a távolléti díj 70%-át fizetni (a betegszabadságos napok nem fogynak). Esetünkben – a munkaszüneti napra kiadott szabadsághoz hasonlóan – nem párhuzamosan kellene-e fizetni a távolléti díj 70%-át (mert az "alapból") jár, plusz még a betegszabadságra járó díjazást (távolléti díjnak szintén a 70%-át)? Mert ha vagy az egyik jogcímen, vagy csak a másik jogcímen kapja a 70%-ot, akkor a "kieső" ideje miatt nagyon rosszul jár a nem keresőképtelen munkavállalóhoz képest.

Kérdés: Hogyan kell a munkaidő-nyilvántartást vezetni, ha a munkavállaló foglalkoztatására munkaidőkeretben kerül sor?

Kérdés: A munkavállalónkat egyenlőtlen napi munkaidő-beosztással, 1 havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Munkaidő-beosztása hétfőtől csütörtökig 8,5 óra, pénteken 6 óra. Minden munkanapra rendelkezik vezényléssel. Szabadságát órában tartjuk nyilván. A munkavállalónak 30 nap szabadsága, azaz órában nyilvántartva 240 óra szabadsága van. Ha szerdai napon megy szabadságra, akkor 8,5 órát kell levonnom a szabadságkeretéből? Ugyanezen gondolat mentén, pénteki napon pedig 6 órával csökken a szabadságkerete? Ha mindig pénteki napokon veszi igénybe a szabadságot, akkor a 6 órás munkanapokat figyelembe véve az éves 240 óráját 40 munkanapra tudja igénybe venni? Ha mindig hétfő és csütörtök között megy szabadságra, akkor pedig 28 nap alatt tudja felhasználni az éves szabadság órakeretét?

Kérdés: Melyek a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak bérezésére vonatkozó szabályok?

Kérdés: Két biztonsági őr között szóváltás történt. Az egyik előkapta a fegyverét, és rálőtt a másikra. Kinek kell a sérült kárát megtéríteni? A munkáltatónak vagy annak a biztonsági őrnek, aki rálőtt a másikra?

Kérdés: Műszakvezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk munkaviszonyát szeretnénk felmondani, mivel létszámcsökkentés következtében túl sokan maradtak a munkakörben, és nem tudunk mindenkire műszakot bízni. A műszakvezetőnk azonban védett szakszervezeti tisztviselő, és a szakszervezet nem járul hozzá a megszüntetéshez, arra hivatkozással, hogy a tisztviselőjük megkapta az összes tag után járó munkaidő-kedvezményt, így végeredményben nem lesz munkaszervezési problémánk; és egyébként is szükséges a tisztviselő tevékenysége a szakszervezet működéséhez. Nem szeretnénk egy munkavállalót csak azért fizetni, hogy szakszervezeti tisztséget tölthessen be. Mit tudunk tenni?

Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés kozmetikus tevékenység végzésére? Eddig heti tíz órában alkalmaztam kozmetikust a vállalkozásomban, de a továbbiakban nem tud rendszeres munkát végezni, ezért gondoltam megbízási szerződésre. A könyvelőm szerint azonban ezt a szerződést csak szellemi tevékenységre lehet kötni.