Vasárnapi pótlék – a számítás alapja

Kérdés: Az Mt. 149/A. § értelmében a munkavállalót rendes munkabérén felül 50%-os ún. vasárnapi bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagy a pihenőnapok összevonásával a munkaidő-beosztása szerinti rendes munkaidejében kerül sor. Ha vasárnap a munkaidő-beosztás szerint nem 8 órát dolgozik a munkavállaló, hanem kevesebbet, a pótlékot igazítani kell-e a munkavállaló által ledolgozott időhöz, vagy pedig a napi 8 órára járó munkabér képezi annak alapját?
Részlet a válaszából: […] A vasárnapi pótlék alapjáról külön nem rendelkezik atörvény, tehát az általános szabály szerint (Mt. 145. §) eltérő megállapodáshiányában a személyi alapbér százalékával kell számolni. Mivel ez ún. nemrendszeres pótléknak minősül, vagyis a munkavégzésnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Teljes járulékkedvezmény álláskereső foglalkoztatásához

Kérdés: Felvennénk egy munka nélküli személyt napi 4 órás részmunkaidőben. Milyen feltételekkel és meddig kaphatunk teljes járulékmentességet a munkanélküli foglalkoztatása után?
Részlet a válaszából: […] ...minősül azFbrtv. alkalmazásában.Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén amunkáltató legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130 százalékának megfelelőjárulékalap után érvényesítheti a kedvezményt. Részmunkaidős foglalkoztatásesetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Természetbeni munkabér – kikötése munkaszerződésben?

Kérdés: Módosíthatjuk-e úgy a munkavállaló munkaszerződését, hogy a munkabérének egy bizonyos százalékát az általunk forgalmazott bizonyos élelmiszerekben, márkás italokban "fizetjük meg"?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 154. § (2) bekezdése alapján nem kizárt, hogy amunkavállaló munkabérének egy részét természetben állapítsák meg. Ez azonbannem történhet korlátlanul. Egyfelől természetbeni munkabért munkaszerződésbenegyáltalán nem lehet érvényesen megállapítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
Részlet a válaszából: […] ...idő azon időtartamára, amely alatt a munkavállalót nemmentesítették a munkavégzési kötelezettsége alól, a munkavállaló részéremunkabért kell fizetni. Mivel az Mt. 84. §-a alapján a munkavállaló munkabérétmódosítani kell a munkáltatónál az azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Hallgatói munkaviszony

Kérdés: Főiskolánk konferenciák szervezése, vizsgáztatásban való közreműködés és egyes kutatási részfeladatok teljesítése érdekében néhány hallgatót hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztat. Megítélésünk szerint a munkajogi szabályok betartása az esetek többségében "életidegen". Az Önök véleménye szerint a munkavégzés megkezdése előtt szükség van-e a hallgatók előzetes orvosi vizsgálatára? Jár-e az érintett hallgatók számára rendes szabadság vagy betegszabadság? Vonatkoznak-e rájuk a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezések?
Részlet a válaszából: […] ...munkát végző hallgatót is megilleti a rendes szabadságés a betegszabadság.Végezetül: a hallgatókra is vonatkoznak a kötelező legkisebbmunkabérre vonatkozó szabályok. Személyi alapbérként, illetveteljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Jutalékfizetési kötelezettség előzetes tájékoztatás alapján

Kérdés: Ért-e kár engem, amikor a munkaadó a meghirdetett munkahelyi pozícióban, melyet közvetítő (fejvadász) cég közbenjárásával hirdetett meg és pályáztatott meg, azt hirdette, hogy a betöltött pozícióért járó fizetés 270 000 Ft, és a fejvadásznál derült ki először, hogy ez úgy áll össze, hogy "130 000 Ft nettó + jutalék"? Én lettem a "szerencsés kiválasztott", de hónapokig tartó aktív érdeklődésemre is csak annyi választ kaptam a munkáltatótól, hogy majd ha lesz miből, akkor fizet jutalékot. Kiderült, hogy nincs is (kidolgozott, bevált, alkalmazott) jutalékrendszer, hanem majd valamikor kitalálják és valamikor lesz. Több mint egy év telt el így, most kezdenek valamifajta jutalékrendszert kitalálni, aminek az az alapja, hogy én mennyibe kerülök, és nem az, hogy mennyit kell eladnom 130 000 Ft-os és mennyit 270 000 Ft-os fizetésért. Mikor veszett el a munkabérem? Becsaptak, még mielőtt felvettek volna, hiszen tudták, hogy nem fognak annyit fizetni, mint amiért idejöttem, vagy amikor aláírtam a szerződést, amiben nem volt szó jutalékról? Akkor eleve elfogadtam, hogy nem is fogom a felét se keresni annak, amit ígértek?
Részlet a válaszából: […] ...[118/2001. Korm. rendelet:11. § (1) bek.].A magán-munkaközvetítő nem köteles konkrét ajánlatot tenni amunkavállalónak a munkabér vonatkozásában, csupán a várható keresetilehetőségekről kell tájékoztatnia, melynek a kérdésben leírtak alapján elegetis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Fizetés nélküli szabadság megszakítása – mikor kell visszavenni a munkavállalót?

Kérdés: Munkavállalónknak – figyelemmel arra, hogy külföldi ösztöndíjat nyert el – hat hónapos fizetés nélküli szabadságot engedélyeztünk. A munkavállaló azonban megszakította a külföldi tanulmányait, és a tervezettnél két hónappal korábban hazatért Magyarországra. Emiatt szeretne – a megállapodásunktól eltérően – korábban munkába állni. Ugyanígy, egy kismama az általa előre jelzett időpontnál (a gyermek harmadik évének a betöltését jelölte meg visszatérési időpontként) korábban szeretne visszatérni dolgozni. Mi azonban a két munkavállaló helyettesítésére felvettünk határozott időre két munkavállalót. Nincs jelenleg annyi megrendelésünk, hogy a visszatérők részére munkát tudnánk biztosítani. Kötelesek vagyunk visszavenni őket az eredetileg tervezettnél korábbi időpontban?
Részlet a válaszából: […] ...kismama részére a munkakörébetartozó munkát biztosítani, akkor is köteles részére – munkavégzés hiányában is– állásidőre járó munkabért (személyi alapbért) fizetni [Mt. 151. § (4)bekezdés]. Emellett lehetősége van – az Mt. vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Keresetkiegészítés – munkavállalóknak is?

Kérdés: A 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint a közalkalmazott pedagógusoknak keresetkiegészítés jár. Az egyházi iskolában dolgozó pedagógusok az Mt. hatálya alá tartoznak. A munkáltató saját döntése alapján részesítheti-e keresetkiegészítésben pedagógusait a rendeletnek megfelelően? Ezt az is alátámasztja, hogy a közoktatási törvény szerint a nem közalkalmazott pedagógusoknak is ugyanannyit kell keresniük, mint az azonos munkakört betöltő közalkalmazottaknak.
Részlet a válaszából: […] ...illetve ennek megtérítése címénköltségvetési forrásra nem jogosult. Nincs akadálya, hogy az Mt. szabályaialapján a munkáltató a munkabéren felül a közalkalmazotti keresetkiegészítésrevonatkozó szabályok alapulvételével meghatározott összeget juttasson a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Egyenlő munkáért egyenlő bér munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Kölcsönvevőként több kölcsönbeadótól is igénybe veszünk munkavállalókat, és előfordul, hogy ugyanazon személy másik cégen keresztül kerül vissza hozzánk egy idő elteltével. Velük szemben milyen módon kell alkalmazni az egyenlő bér elvét, és kinek kell ezt figyelnie?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzés időtartama alatt az egyenlőnekelismert munkáért járó egyenlő bér elvét kell megfelelően alkalmazni akölcsönvevővel munkaviszonyban álló, valamint a kölcsönzött munkavállalóvonatkozásában a személyi alapbér, a műszakpótlék, a rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Prémiumévek program – csökkenthető-e a beteg prémiuméves díjazása?

Kérdés: Prémiumévek programban dolgozó pedagógusunkat az ágazati rendelet alapján rendszeresen beosztjuk tanításra. Hiányzása esetén kell-e őt a változásjelentésen szerepeltetni? A gazdasági egységünk jelezte, hogy amennyiben változásjelentésen lejelentjük a hiányzást, munkabéréből a hiányzásnak megfelelően le kell vonni a hiányzásra eső munkabért. Ez azért is fontos, mert a kieső prémiumévest helyettesítenünk kell, a helyettesítő tanárnak pedig óradíjat kell fizetnünk, így amit itt elvesztünk, azt a prémiumévesek béréből megspórolhatnánk.
Részlet a válaszából: […] ...a korábbi illetménye 70%-ánakmegfelelő mértékű juttatásban részesül". E szabály alapján nyilvánvaló, hogy aprémium­évest nem munkabér, illetőleg nem illetmény, hanem egy sajátos jogcíműdíjazás, ún. "juttatás" illeti meg. (Ezt nem befolyásolja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.
1
96
97
98
113