Betegszabadság számítása heti pihenőnapra eső munkaszüneti napon

Kérdés: Munkavállalóink hétfőtől péntekig dolgoznak, szombat-vasárnap pihenőnap. Ha betegszabadságon van egy munkavállaló, és a betegszabadság időtartamába egy olyan szombat vagy vasárnap is beleesik, amely egyben munkaszüneti nap is, erre a napra is megilleti őt a betegszabadság idejére járó díjazás?
Részlet a válaszából: […] ...alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni. E szabálycélja, hogy a beteg a munkavállaló ugyanannyi napra kapja meg a munkabérhelyett a betegszabadságra járó díjazást, mintha dolgozna. Mindez a kérdésbenszereplő tényállásra vetítve azt jelenti, hogy ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Egyszerűsített foglalkoztatás – egy vagy több munkaviszony?

Kérdés: Paprikatermesztők vagyunk, idénymunkára szeretnénk felvenni embereket a 2010-es idényre. Az új törvény szerint legfeljebb 90 napra vehető fel növénytermesztési idénymunkára egy munkavállaló. Kérdésünk, megjelölhető-e az a munkaszerződésben, hogy a munkaviszony "2010 áprilisától október végéig összesen 90 napig tart"? Természetesen csak 90 napra vennénk igénybe a munkavállalót, amikor az éppen aktuális munkák vannak.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés mögött az is megbújik, hogy idénymunka esetén afelsorolt ágazatokban továbbra is igénybe vehető a kedvezményes, a munkabér30%-ának megfelelő közteher (alkalmi munka esetén ez eltörlésre került). Afentiek alapján az is egyértelmű, hogy olyan módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Garantált bérminimumra való jogosultság

Kérdés: Az óvodánkban dolgozó B, C és D fizetési osztályba sorolt dajkák illetményével összefüggésben szeretném megkérdezni, hogy kell-e rájuk nézve alkalmazni a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló kormányrendeletet?
Részlet a válaszából: […] A 295/2009. Korm. rendelet hatálya kiterjed mindenközalkalmazotti jogviszonyban állóra, így természetesen a dajkákra is. Máskérdés ugyanakkor, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott dajkáknak73 500 forint összegű minimálbér, vagy 89 500 forint összegű garantáltbérminimum...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Munkabér – utalható-e külföldi bankba?

Kérdés: Munkavállalóink munkabérét átutalással fizetjük. Az egyik dolgozónk egy osztrák bankban vezetett bankszámláját adta meg, hogy oda küldjük a fizetését. Nem ütközik ez az Mt. szabályaiba? Ha ez az utalás egy magyar bankba való utaláshoz képest többletköltséget okoz, a munkáltató visszautasíthatja-e a munkavállaló megbízását?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 154. § (1) bekezdése ad választ a kérdésre. Ez atörvényhely egyfelől kimondja, hogy a munkabért – jogszabály eltérőrendelkezése hiányában – a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani éskifizetni. Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Munkabér bankszámlára utalása – ki határozza meg a bankot?

Kérdés: Cégünk álláspontja szerint nem vagyunk kötelesek a munkavállaló számára a munkabér bankszámlára történő utalásának ingyenességét biztosítani abban az esetben, ha a munkavállaló nem az általunk megjelölt banknál nyit számlát. Vajon helyes-e ez a jogértelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 154. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy amunkáltató a munkabért vagy annak meghatározott részét kollektív szerződésrendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján a munkavállaló által meghatározottfizetési számlájára (bankszámlára) utalja át. Az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Bírság a munkáltatónak – munkavállalói kárfelelősséggel?

Kérdés: Egy munkavállalónk elmulasztott elküldeni egy bevallást a hatóságnak, ami miatt bírságot szabtak ki a cégünkre. Az eljárás során nem tudtuk kimenteni magunkat, nem fogadták el, hogy a társaság (lényegében a munkavállalónk, mivel csak ő foglalkozott az üggyel) magatartása nem volt felróható. Ilyen esetben a kimentés sikertelensége megalapozza a munkavállaló kárfelelősségét is a munkáltatóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...Így kártérítési felelőssége is megáll, és – hacsakÖnöknél a munka- vagy kollektív szerződésük szerint nincs szigorúbb szabály -munkabére 50%-áig marasztalható, hacsak a bírság összege ennél nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Szociális juttatás vagy természetbeni munkabér?

Kérdés: Jogszerű-e az a gyakorlatunk, hogy munkavállalóinknak olyan melegétkezési jegyet adunk, amelyet csak a mi cégünknél (az élelmiszer-áruházunkban található pizzériában) lehet beváltani?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 154. § (1)–(2) bekezdése szerint a munkabértforintban kell megállapítani és kifizetni, azt utalvány vagy más formábanfizetni tilos. Jogszabály vagy kollektív szerződés – de a munkáltató és amunkavállaló megállapodása nem – természetbeni munkabért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Közcélú munka – ki lehet munkáltató?

Kérdés: Nem önkormányzati tulajdonú, azonban az önkormányzat által megbízott gazdálkodó szervezetként közcélú munka keretében foglalkoztathatunk-e közmunkásokat olyan feladatokra, mint például csatornázás és belvízmentesítés? Milyen időtartamban vonhatók be közcélú foglalkoztatásba, és milyen mértékű juttatásban kell őket legalább részesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, így a 144. § alapjánszemélyi alapbérként legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér(minimálbér) vagy a törvény szerinti feltételek esetén garantált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Álláskeresők foglalkoztatása – támogatás mindkét félnek

Kérdés: Szeretnénk álláskereső személyeket foglalkoztatni egy új, a válság következtében munkahelyüket elvesztett személyek foglalkoztatását célzó támogatás igénylésével. Ezen konstrukció keretében a munkaadó megkapja támogatásként lényegében az álláskeresési járadék összegét. Felmerül a kérdés, hogy az álláskeresőt is megilleti-e elhelyezkedése esetén az álláskeresési járadék egyösszegű kifizetése? Ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...álláskeresési járadék alapját képzőjárulék­alapjához, de nem haladhatja meg a munkába lépéskor hatályos kötelezőlegkisebb munkabér és járulékainak 60%-át. A munkaadót a 356/2009. Korm.rendelet alapján megillető támogatás mellett ugyanakkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Kárfelelősség alapja – a károkozás bekövetkeztének időpontja

Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, négy alkalmazottam van. Tavaly decemberben, éppen karácsony előtt az egyikük megbotlott az irodában, el­esett, és eltörte a karját; ami miatt most nem tud munkát végezni. A kiesett munkabérét most meg akarja téríttetni velem; azt mondja, az Mt.-ben a munkáltató kárfelelőssége elő van írva ilyen esetekre is. Én viszont úgy tudom, hogy az egyéni vállalkozó tavaly még nem volt felelős az ilyen balesetekért. Kell-e fizetnem vagy sem?
Részlet a válaszából: […] 2009. december 31-ig a legfeljebb tíz főfoglalkozásúmunkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató a munkavállalónak okozottkárért vétkessége esetén felelt, és mentesült a felelősség alól, ha bizonyítanitudta, hogy a károkozás bekövetkezésében vétkesség nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.
1
97
98
99
113