Bérfizetés – átutalással vagy készpénzben

Kérdés: Cégünknél hosszú évek óta az a gyakorlat, hogy a munkavállalók bérét átutalással fizetjük. Ennek érdekében az új belépőktől számlaszámot kérünk. Most, tekintettel arra, hogy a bankok a készpénzfelvétel költségeit jelentősen megemelték, több munkavállalónk jelezte (és a szakszervezet is támogatja őket ebben), hogy kérik a munkabérük számlára való átutalás helyett készpénzben történő kifizetését. Álláspontjuk szerint ugyanis a munkáltató egyoldalúan nem kötelezheti a munkavállalókat arra, hogy bérüket átutalással fizesse. Kötelesek vagyunk eleget tenni a kérésüknek?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. a munkabér kifizetésének kétféle módját ismeri és szabályozza: a 158. § (1) bekezdése szerint a munkabért készpénzben, vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni. A törvény – a munkaviszony alapvetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Munkavégzési helyre utazás – munkaidő

Kérdés: Társaságunk országos lefedettséggel szervizszolgáltatást végez. A szerviztechnikusok napi munkaideje 8.00-17.00, egy óra munkaközi szünettel. Általában egy órán belül elérik a kijelölt címet, de előfordul, hogy a napi menetidejük akár 3-4 óra is egy nap (ha helyettesítenek vagy rendkívüli eset történik). A kijelölt helyen (bárhonnan is induljanak) reggel 8 órára ott kell lenni. Kell-e ezekre az esetekre túlórát fizetni, ha igen, milyen időtartamra?
Részlet a válaszából: […] ...óra előtti időszakot is érinti, akkor egyben rendkívüli munkaidőnek – minősül.A munkavállaló részére – a rendes munkaidőre járó munkabérén felül – ötven százalék bérpótlék, vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Rendkívüli munkaidő pótléka – az alapbéren felül jár

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás alkalmával a túlórapótlékot úgy szabályozták, hogy az a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabéren felül illeti meg. Mi eddig is így fizettünk; ezek szerint augusztus 1. előtt nem kellett volna csak a pótlékot adni?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől hatályos szabálya értelmében a munkavállalót a rendkívüli munkavégzés ellenértéke (pótléka) a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Mind a 2013. augusztus 1-jét megelőző, mind a 2013. augusztus 1-jétől hatályos törvényszöveg tartalmazta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.
Kapcsolódó címkék:    

Alkalmi munkavállaló bérének kifizetése

Kérdés: Társaságunknál dolgozik egy fő munkavállaló. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében, havonta körülbelül 8-12 alkalommal, mindig csak egy-egy nap erejéig. Munkabérét eddig minden munkában töltött napon készpénzben kifizettük. Az erre irányuló megállapodás megkötése esetén a fentiek szerint foglalkoztatott munkavállaló munkabére utalható-e egy összegben, a hónap végén, vagy kötelező minden alkalommal a munkabérét még aznap kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...miatti megszűnésekor legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait. Ez minden, azonos felek között létrejött alkalmi munkaviszonyra vonatkozik, külön-külön. Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Munkaszüneti napi munka díjazása

Kérdés: 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalónk augusztus 20-án rendes munkaidőben (idényjellegű) munkát végez. Augusztusban teljesítette a 21 munkanapot, 168 óra lett elszámolva. Kérdésem, hogy augusztus 20-ra az óra-, illetve a teljesítménybéres dolgozó a rendes munkabérén és a munkaszüneti napi munkavégzésre járó 100% pótlék mellett még a távolléti díjra (fizetett ünnepre) is jogosult lesz? Vagyis augusztus 20-ra jár erre a napra megkeresett rendes munkabére, megtoldva a 100% munkaszüneti napi pótlékkal és 1 fizetett ünneppel?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. Havibéres munkavállalókra nézve nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Időarányosnál hosszabb tartamban kiadott szabadság – a távolléti díj visszakövetelhetőségének kérdése

Kérdés: A településünkön lévő óvodában két dajkának közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonya. A szabadságot a nyári szünet miatt kiadták mindenkinek augusztus hónapban, így a munkaviszonyt megszüntető szeptember 4-én kelt iraton derült ki, hogy az időarányos szabadságot túllépték, és most vissza kellene fizetni a kapott bért, ami számukra kedvezőtlen. Úgy értesültem, hogy 2013. január 1-je óta, amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig a részére járó szabadságnál többet vett igénybe, az erre az időre kifizetett munkabért a munkáltató már nem követelheti vissza. Sajnos azt nem tudom, hol és milyen jogszabály tartalmazza ezt a változást, így kérem, ha ez igaz, írják meg, hogy ne terheljük a két munkavállalót a visszafizetendő összeggel.
Részlet a válaszából: […] ...mely szerint a megszerzett jogosultság feletti mértékben igénybe vett szabadságra járó díjazás jogalap nélkül kifizetett munkabérnek minősíthető, amelyet – általános szabályként – a munkáltató 60 napon belül visszakövetelhet a munkavállalótól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.
Kapcsolódó címkék:    

Pihenőnapi munka ellenértéke

Kérdés: Munkavállalóink 4 havi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva. Ha pihenőnapjukon dolgoznak, és helyette másik pihenőnapot kaptak a kereten belül, jár-e valamilyen pótlék a pihenőnapi munkavégzésért? Amennyiben nem kapott másik pihenőnapot, és a keret végén ez rendkívüli munkavégzésnek minősül, milyen mértékű pótlékot kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...meg a bérpótlék. Ha a munkavállaló nem kap másik pihenőnapot, a 100%-os pótlékot nem a munkaidőkeret végén, hanem a tárgyhavi munkabérrel együtt kell kifizetni. Ez ugyanis nem a munkaidőkereten felüli, hanem a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.
Kapcsolódó címkék:      

Azonnali hatályú felmondás – a munkaviszony megszűnésének időpontja

Kérdés: Raktáros munkakörben dolgozó munkavállalónkat azonnali hatályú felmondással elküldtük, mert ittas állapotban jelent meg a munkahelyén. A munkavállaló átvette a felmondást, de mint raktárosnak leltárral kellett volna átadnia a raktárt. Sajnos ezzel nem lettek kész a munkaviszony megszűnésének felmondásban közölt időpontjáig. Utólag módosíthatom-e a munkaviszony megszűnésének napját?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetésekor legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Szabadságmegváltásra járó távolléti díj számítása

Kérdés: Munkaviszony megszűnésekor (a heti 40 órás, napi 8 órás munkaidő) az időarányosan járó és még ki nem vett szabadság megváltásakor hogyan kell elszámolni a munkabért (mi a távolléti díj alapja és az osztószám)?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani (Mt. 125. §). A munkavállalót távolléti díj illeti meg a szabadság tartamára [Mt. 146. § (3) bek. a) pont]. A távolléti díjata) az esedékessége időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Teljesítménybér összegének megállapítása

Kérdés: A munkáltató varrodát üzemeltet, a varrónőket kizárólag teljesítménybérrel díjazza. A minimálbér felét elérő garantált bér szabályát betartva akkor is kiegészíti a munkavállalók munkabérét a minimálbér felére, ha a teljesítményük alapján ezt nem érik el. A törvény úgy határozza meg a teljesítménybér és az időbér elhatárolását, hogy míg az időbérrel díjazott munkavállaló mindig megkapja a szerződött bérét, függetlenül a teljesítményétől, addig a teljesítménybéres dolgozónál úgy kell megállapítani a teljesítménybér-tényezőt, hogy a teljesítménykövetelmény 100%-os teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a bére legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje. Ha a munkavállaló nem teljesíti a normát 100%-osan, akkor a munkáltatónak kötelessége-e kiegészíteni a bérét a minimálbér 100%-ára, vagy ténylegesen a munkavállalónak annyit kell kapnia, amennyit arányosan teljesített, figyelembe véve természetesen a minimum 50%-os szabályt? A BH 1999.474. számú bírósági döntés ez utóbbit támasztja alá. A munkáltató megsérti-e az Mt. 136. §-ának (1) bekezdését, ha nem adja meg a minimálbért ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott BH 1999.474. számú bírósági döntés rögzíti, hogy a legkisebb munkabérnek megfelelő összegű munkabérre akkor jogosult a teljes munkaidővel foglalkoztatott munkavállaló, ha a teljesítménykövetelményt teljesíti, vagy ha annak teljesítése nem csak rajta múlik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.
1
78
79
80
123