Felmentési időtől eltérés a felek megállapodása alapján

Kérdés: Felmondtunk az egyik munkavállalónknak. A felmondási ideje hatvan nap, ami 2016. február 10-én fog letelni. Az év végi és új évi projekt úgy alakult, hogy végig szükségünk lenne a munkájára, ezért azt szeretnénk, ha végig dolgozna a felmondási idő alatt. Ehhez a munkavállaló is hozzájárulna, mivel, ha az évet és az új év bő egy hónapját végigdolgozza, akkor a szabályzatunk szerint jogosult lesz tizenharmadik havi bérre (időarányosan 2016-ra is), amit nem kapna meg, ha már év vége előtt felmentenénk. Eltekinthetünk a felmentéstől, ha a munkavállaló is hozzájárul?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...részletben [Mt. 70. § (2) bek.]. Ezen munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult [Mt. 70. § (3) bek.]. Ugyanakkor a felek egybehangzó megállapodásukkal – jogszabály...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 1.
Kapcsolódó címkék:    

Cafeteriára való jogosultság kizárása a próbaidő alatt

Kérdés: Jogszerű a cafeteriaszabályzatban a munkáltató azon rendelkezése, mely szerint cafeteria a próbaidő időtartamára és a felmondási időre nem jár? Amennyiben egy ilyen rendelkezés esetlegesen nem jogszerű, a próbaidő vonatkozásában azon rendelkezés igen, amely szerint a próbaidő időtartamára cafeteria nem jár, azonban a "sikeres" próbaidő leteltét követően a munkavállaló visszamenőlegesen megkapja azt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...béren kívüli juttatásnak tekinti (Szja-tv. 71. §). Munkajogi szempontból azonban e juttatások célja is a munka díjazása, ezért munkabérnek minősülnek. Kifejezetten kimondja a törvény, hogy az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve alkalmazásában...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. január 11.
Kapcsolódó címkék:      

Utazó munkavállalók munkaideje

Kérdés: A munkáltató az OEP-pel szerződésben levő gazdasági társaság, amely keretében betegszállítói tevékenységet végez: időpontra beszállítja a betegeket a gyógyintézetbe, átadja a szakrendelőnek, és várakozik, majd több óra múlva a betegeket visszaszállítja lakóhelyükre. A gépjárművezetők B kategóriás jogosítvány és PAV I és PAV II-es vizsgával rendelkeznek. A gépkocsik GPS nyomkövetős rendszere alapján objektíve megállapíthatók a vezetési és a várakozási időszakok. A napi munkaidő elszámolásakor jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a várakozási időszakokat rendelkezésre állási időnek minősíti (a Kktv. 18/A. §-a, az utazó munkavállalók munkaideje fejezete alapján), azaz nem munkaidőnek, és erre 40%-os díjat számol el? Vagy alkalmazhatja a munkáltató az osztott napi munkaidőt is, amikor a gépkocsivezető hazamegy, és szabadon rendelkezik az idejével, majd visszamegy a betegekért, felveszi és hazaszállítja őket? Alkalmazhatja-e a munkáltató a rendelkezésre állást a teljes munkaidőre alkalmazott betegkísérő esetében is? A betegkísérő kora reggel beszáll a gépkocsiba, és a gyógyintézménybe érkezésig rendelkezésre állási időt számolunk el, tehát az ő napi munkaideje a gyógyintézménybe érkezéskor kezdődik, majd a betegek visszaszállításától ismét rendelkezésre állási időt teljesít, amikor is csak ül az autóban, egészen a telephelyre beállás időpontjáig, azzal a kitétellel, hogy reggel és a délutáni időszakra 1-1 órát munkaidőnek számol el a munkáltató a betegek be- és kiszállása segítésére, bekísérésére fordított időszakra.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...utolsó kiszállás is megtörtént. A köztes idő – ideértve az utazással töltött időt is – így munkaidőnek minősül, amelyre a teljes munkabére megilleti (Mt. 86....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. december 14.

Részmunkaidő – a legrövidebb időtartam

Kérdés: Létezik-e heti egyórás munkaviszony úgy, hogy az azért kapott díjazás havi 1000 Ft? Ebben az esetben biztosított-e a munkavállaló, jár-e neki orvosi ellátás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...még ilyen kis óraszámú részmunkaidős foglalkoztatás esetén is be kell tartani a munkaviszonyra irányadó bérszabályokat, és a munkabérnek el kell érnie a minimálbér, illetve legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. december 14.

Kollektív szerződés hatálya a vezetőnek minősített munkavállaló esetén

Kérdés: Az Mt. 208. §-ának (2) bekezdése alapján vezetővé minősített munkavállalóra kiterjed a kollektív szerződés hatálya? Találkoztam olyan állásponttal, mely szerint a munkaszerződésben vezetőnek minősített munkavállalót nem lehet a kollektív szerződés hatálya alól kizárni; azaz a kollektív szerződés hatálya csak a munkáltató első számú vezetőjére és helyettesére nem terjed ki.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be, és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét (ún. minősített vezetők, Mt. 208. §). A két vezetői jogállás között azonban nincs különbség,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. december 14.

Közös megegyezés és mentesítés a munkavégzés alól

Kérdés: Cégünk leépítések előtt áll. A nyugdíjkorhatárt pár éven belül betöltő kollégáink számára nem annyira a végkielégítés a fontos, mint hogy minél hosszabban fennálljon még a munkaviszonyuk, és így szolgálati időt szerezzenek. Lehet olyan megoldás részükre, hogy közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyt, azzal, hogy a munkavégzés alól hosszabb időre mentesítjük őket? Ez alatt az időszak alatt pedig havonta kapják a munkabérüket. Például, 3 hónap felmondási idő és 5 hónap végkielégítés helyett a közös megegyezéses munkaviszony megszűnésének napja 8 hónap múlva következne be. Van ennek törvényi akadálya? Lehetséges, hogy a munkavállalót e 8 hónap alatt visszahívjuk dolgozni, ha mégis lenne újra feladat? Ilyenkor persze kitolódna a megszűnés időpontja.
Részlet az állásfoglalásából: […] Nincs akadálya annak, hogy a felek úgy egyezzenek meg a közös megegyezésben, hogy a munkavállaló nem végkielégítést kap, hanem bizonyos időtartamig még fennmarad a munkaviszonya, amely időtartam alatt a munkavállaló havonta megkapja a járandóságát (alapbérét vagy távolléti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. december 14.

Rendkívüli munkavégzés tiltás ellenére

Kérdés: Az ügyvezetőnk kiadott egy utasítást a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban, amelyben meghatározta, hogy a termelési területen kizárólag az üzemvezető vagy a termelési vezető rendelhet el túlórát. Az utasítást minden faliújságon közzétettük a gyártósorok mellett, illetve csoportos szóbeli tájékoztatót is tartottunk róla a műszakoknak, mivel korábban is sok gondunk volt a túlórákkal. Ennek ellenére több munkavállalónk is a beosztás szerinti munkaidőn túl dolgozott, a műszakvezetők kérésére, ami a hónap végével derült ki, a jelenléti ívekről, illetve azok alapján a munkavállalók elmondásából. A dolgozók szeretnék megkapni a túlóradíjat, viszont nem szeretnénk ezt kifizetni nekik, mivel tudták, hogy milyen utasítások vannak érvényben. Ki kell fizetnünk a túlóradíjat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő [Mt. 107. § a) pont]. A munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül 50% bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – azonos tartamú,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. november 23.

Egyenlő bér elve – saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében létesített munkaviszonyban a diák nem a szolgáltatás fogadójának munkavállalója, munkabérét sem tőle kapja. Az Mt. 224. §-ának (4)–(5) bekezdése ugyanakkor kimondja, hogy ennek ellenére az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. november 23.

Nyugdíjas logopédus foglalkoztatása

Kérdés: Óvodánk egyik (volt) dolgozójának ügyében kérem segítségüket. Logopédus kolléganőnkről váratlanul kiderült, hogy veszélyeztetett terhes. A nevelési év közben lehetetlen szakszerű, aktív korú helyettest találni. Volna viszont lehetőségünk arra, hogy egy volt kolléganőnk nyugdíj mellett visszajöjjön dolgozni, határozott időre, részmunkaidőben. Létesíthetünk-e vele közalkalmazotti jogviszonyt vagy megbízási szerződést?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...történő foglalkoztatás esetén a fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (ún. éves keretösszeg, 2015-ben 1 890 000 Ft), akkor az éves keretösszeg elérését...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. november 2.

Bérgarancia Alapból történő kielégítés mértéke

Kérdés: A volt munkáltatóm még közel 2 000 000 Ft végkielégítéssel tartozik nekem. Időközben felszámolás alá került. Felvettem a kapcsolatot a felszámolóval, aki azt mondta, hogy nem maradt pénz a cégben, így csak egy részét tudja majd bérgaranciából kifizetni. Én úgy tudom, hogy a felszámoló köteles lehívni a bérgaranciát, és a munkabértartozást soron kívül kifizetni. Jogszerű, ha nem kapom meg a teljes összeget, ami nekem járna?
Részlet az állásfoglalásából: […] A felszámoló a munkavállalók felé fennálló bértartozást – ideértve a végkielégítést is – felszámolási költségként "a" kategóriában köteles nyilvántartani [Cstv. 57. § (1) bek. a) pont], és mint ilyen követelést az esedékességkor köteles kielégíteni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. november 2.
1
…
66
67
68
…
127