1221 talált cikk a munkabér kifejezésre

Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?

Kérdés: Ha országos kiskereskedelmi hipermarketláncban foglalkoztattunk munkavállalót 2015. március 29-én vasárnap, mivel az áruházlánc ezt a napot választotta nyitvatartási napként a kiskereskedelmi vasárnapi zárvatartási törvény alapján, akkor az ezen a napon a kereskedelmi tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók milyen munkabérre jogosultak?

Kérdés: Az utazó munkavállaló esetében a törvény meghatároz a munkaidőn felül rendelkezésre állási időt (pl. határátkelésnél várakozás, váltósofőr alszik stb.). Egy kocsikísérő esetében, aki nem váltósofőr, hanem azért utazik a sofőrrel, hogy a célhelyen munkát végezzen, abban az esetben a kocsikísérő gépjárműben töltött ideje is rendelkezésre állási időnek számít? Valamint erre az időre a munkabér 50%-át kell fizetni?

Kérdés: Egyik munkavállalónk a közéleti tevékenységének elismeréseként a városi önkormányzattól kitüntetést kapott. A kitüntetéssel anyagi juttatás nem jár. A munkáltató azonban szeretné anyagiakkal is elismerni a munkavállalót a kitüntetésére tekintettel. Adható-e jutalom a munkavállalónak, ha egyébként a kitüntetés nincs összefüggésben a munkájával?

Kérdés: Kollégáimmal együtt minimálbéren vagyok foglalkoztatva. A munkáltatóm azt szeretné, hogy a cafeteriával együtt érje el a fizetésünk a minimálbér összegét. A munkáltató belevonhatja a cafeteriát a fizetésbe?

Kérdés: Cégünknél két fő vezető állású munkavállaló munkaviszonya öregségi nyugdíjba menetelük miatt 2015. április 30. napjával, közös megegyezéssel megszűnt. Melyik nappal köthetek velük, mint nyugdíjas munkavállalókkal, új munkaszerződést ugyancsak vezető állású munkakörre? Kötelezően hány nap megszakításnak kell eltelni a két munkaviszony között? Melyik jogszabály szabályozza ezt? Cégünk 100%-ban önkormányzati tulajdonban áll, de nem tartozik a közszférába.

Kérdés: Cégünk egyik korábbi munkavállalója 150 000 Ft összegű kárt okozott nekünk. Mi még a munkaviszonya megszűnése előtt adtunk neki egy írásbeli fizetési felszólítást, aminek a mintáját interneten találtuk. A volt munkavállalónk ennek ellenére nem fizette meg az okozott kárt. Úgy tudjuk, hogy a felszólításunk egy végrehajtható okirat, ha nem perelt be minket a munkavállaló. Abban kérjük segítségüket, hogy a felszólítást hogyan kell végrehajtatnunk jogszerűen?

Kérdés: A múlt hónapban pert nyertem a munkáltatómmal szemben. A bíróság megállapította, hogy jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyomat, és ennek eredményeként – többek között – hathavi távolléti díj megfizetésére kötelezte a munkáltatót elmaradt jövedelem címén. Ennek összege, 1 200 000 Ft az ítéletben is szerepel, mely jogerős lett. A múlt héten meg is érkezett az utalás, de csak 786 000 Ft került a számlámra. Mit tehetek, hogy a fennmaradó összeget is megkapjam?

Kérdés: Kereskedelmi cégnél pénztárosként dolgozó munkavállaló gerincproblémák miatt harminc napot meghaladóan keresőképtelen állományba került. Nemrégiben azonban a kezelőorvos keresőképesnek nyilvánította. A munkáltató azonban a munkavállalót munkaköri alkalmassági vizsgálatra küldte, melyen az üzemorvos egészségügyileg alkalmatlannak minősítette, ezért a munkáltató nem foglalkoztatta, és munkabért sem fizetett a részére. A munkavállaló másodfokú vizsgálatot kért, ahol megállapítást nyert alkalmassága. A két vizsgálat közötti időszakra, melyben munkát nem végezhetett, a másodfokú döntés fényében megilleti-e díjazás a munkavállalót?

Kérdés: A foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat a munkavállalót egészségügyileg alkalmatlannak minősítette, ennek következtében a munkáltatója nem foglalkoztatja, munkabért sem fizet részére, és egyúttal arról tájékoztatta, hogy alkalmatlanságra hivatkozással nem fogja munkáltatói felmondással megszüntetni a munkaviszonyt. A munkáltató valóban nem köteles ebben az esetben munkabért fizetni, és nem kötelezhető a munkaviszony megszüntetésére sem? Abban az esetben, ha nem foglalkoztatják továbbra sem, hogyan és ki által szüntethető meg jogszerűen a munkaviszony?