Ruházati hozzájárulás – a cafeteria része lehet

Kérdés: A közalkalmazotti pénzbeli (számlával igazolt) ruházati hozzájárulás (nem munkaruha) a cafeteria elemei közé tartozik-e? Nevesítve sehol nincs feltüntetve a cafeteria elemei között.
Részlet a válaszából: […] ...kialakított gyakorlatot is – alapján, az egyenlő bérezés elvének szem előtt tartásával nyújtott, válaszható elemekből álló, munkabéren (illetményen) felüli, jóléti célú juttatásokat jelenti. Azt, hogy a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Elmaradt jövedelem követelhetősége

Kérdés: Társasháznál gondnoki munkakörben dolgoztam 2011. június 1-jétől 2014. július 26-ig, de csak 2014. január 1. és 2014. május 26. között voltam bejelentve. A 2014-es közgyűlésen leváltottuk a közös képviselőt, aki – amiért én is ellene szavaztam – felmondott, de én tovább végeztem a munkát még két hónapig a többségi tulajdonosok kérésére. Erre az időre azonban a mai napig nem fizették ki a béremet. Fordulhatok még a munkaügyi bírósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...nem tiltakozott, hanem azt jóváhagyólag tudomásul vette. Amennyiben igazolható, hogy fennállt a munkaviszony, akkor a munkavállalót munkabér illeti meg a kérdéses időszakra is. Figyelemmel arra, hogy a munkajogi igény három év alatt évül el [Mt. 286. § (1) bek.],...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Sztrájk tiltása a munkabér kifizetésért

Kérdés: A kollektív szerződésben rögzített, egyhavi alapbérnek megfelelő összegű "szabadságos bér" megfizetését a munkáltató az esedékesség időpontjában anyagi nehézségek miatt nem kívánja megfizetni, helyette 2017-ben szeretné a kifizetéseket teljesíteni, amelyről értesítette a szakszervezetet. Ha a kollektív szerződést a szakszervezet nem kívánja módosítani, de a bérelem kifizetésre nem kerül, akkor a bér kifizetése érdekében szervezhető-e jogszerű sztrájk?
Részlet a válaszából: […] ...igényét bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek.]. Amennyiben a kollektív szerződés feltétel nélkül meghatároz munkabérfizetési kötelezettséget, amelyet a munkáltató nem teljesít a kollektív szerződés szerinti határidőben, a munkabérre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.
Kapcsolódó címkék:      

Időarányos munkabér számítása fizetett ünnep mellett

Kérdés: Az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján, ha a munkavállaló óra- vagy teljesítménybéres, az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökkent munkaidőre tekintettel a napi munkaidőre távolléti díj illeti meg. Havibéres dolgozó esetében külön munkaszüneti napra járó díj nem jár, mert azt a havibér tartalmazza. Amikor a dolgozó hónap közben lép be a munkáltatóhoz, időarányos bér illeti meg. Az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése alapján az időarányos bér számításánál így nem vesszük figyelembe a munkaszüneti napot, ezért ha a kérdéses időszakban van ünnep, akkor a program arra nem számol bért. Viszont így kevesebb munkabért kap a dolgozó, mint ahogy az napra kiszámolva járna neki. Szabályos ez így?
Részlet a válaszából: […] ...alapbért kell számfejteni. Minden egyéb számítási mód azt eredményezné, hogy a munkavállaló a munkaszüneti napra ténylegesen nem kapna munkabért, azaz a havibére a munkaszüneti nap díjazását nem foglalná...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Foglalkoztatás rehabilitációs járulék mellett

Kérdés: Rehabilitációs nyugdíjas vagyok. Négyórás részmunkaidőben sikerült elhelyezkednem, 61 000 Ft a bruttó fizetésem, 59 éves vagyok, egyedülálló. A férjem két éve meghalt, a gyerekeim nagyok. Mennyi fizetést fogok kézbe kapni, jár-e étkezési utalvány, és mennyi szabadság illet meg?
Részlet a válaszából: […] ...másfélszeresét), az Mmtv. 10. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján. Ekkortól a munkaidő mértékének nem lesz jelentősége.Ami a munkabért terhelő közterheket illeti: 2016-tól 15%-ra csökkent a személyi jövedelemadó, emellett mindösszesen 18,5% nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Fizetés nélküli szabadság utáni munkaviszony-megszüntetés

Kérdés: Munkavállalónk tíz éve lépett be hozzánk. Nemsokára gyermekei születtek, akik közül az egyik beteg is volt, tehát szülési szabadság, gyermek gondozása és ápolása címén kapott fizetés nélküli szabadság mellett közeli hozzátartozója ápolása címén is fizetés nélküli szabadságban részesült. Ténylegesen csak másfél hónapot dolgozott nálunk. Most lejártak a fizetés nélküli szabadságai, megállapítottuk a részére járó szabadságot. A kihagyás miatt nem kívánjuk őt tovább alkalmazni, hiszen tényleges foglalkoztatására szinte nem is került sor. Hogyan járjunk el a munkaviszony megszüntetésénél, illetve a távolléti díj számításánál?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott távollét (fizetés nélküli szabadság) megszűnését követően köteles ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során az azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Napidíj külföldi kiküldetésnél

Kérdés: Ritkán előforduló, de hétvégi utazást is magában foglaló külföldi kiküldetések esetén kötelező-e a külföldi napidíj fizetése? Ha kötelező és vasárnap utazik, 15 euró fizetése a praktikus, és ez esetben nem kell tételesen elszámolnia, ez fedezi az étkezést és például a parkolás költségeit is? Az egyébként munkanapnak minősülő hétköznapokra pedig (5/2-es munkaidő-beosztással) a munkabéren felül fizethető vagy fizetendő a napidíj összege is? A külföldi napidíjat meg kell fizetni a gépkocsivezető/szállító munkakörben dolgozó munkavállalónak is a munkabéren felül?
Részlet a válaszából: […] A munkajogi szabályok nem írják elő kötelező, tételesen meghatározott összegű napidíj fizetését külföldi kiküldetések esetén. Ugyanakkor az Mt. általános szabálya szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Teljesítményalapú juttatás meghatározásának módjai

Kérdés: A dolgozók irányításával megbízott felső vezetők jövedelmét szeretnénk megbontani két részre. Az egyik rész a fix munkabérük (nem órabér és nem is teljesítménybér), a másik pedig olyan rész (a munkabér kb. 10%-a), amit a rájuk bízott feladatok elkészültségének függvényében kapnának meg. A lényeg, hogy olyan része legyen a jövedelmüknek, amit bármikor megvonhatunk, és újra adhatunk úgy, hogy megfeleljünk az Mt.-nek is. Ezt a 10%-ot milyen jogcímen adhatjuk a dolgozóinknak, és ezt miként szerepeltessük a munkaszerződésükben?
Részlet a válaszából: […] ...alapbérét, időbér formájában [Mt. 45. § (1) bek., 136. § (2) bek.]. Ettől eltérően a ténylegesen kifizetésre kerülő munkabért a munkáltató idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja [Mt. 137. § (1) bek.]. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.
Kapcsolódó címkék:      

Vezető helyettesének meghatározása

Kérdés: Társaságunknál egyszemélyi ügyvezetés működik, az ügyvezetőt a menedzsment támogatja. A menedzsmenttagok saját területükön szervezik a cég működését, e körben javaslatot tesznek a munkatársak személyére, szerződéseket készítenek elő, tárgyalásokat folytatnak, és az ügyvezető távolléte esetén együttes aláírási joggal szerződést is köthetnek, de csak halaszthatatlan esetekben. Egyébként cégjegyzési joguk nincs, a cégnyilvántartásba nincsenek bejegyezve. Munkaszerződésük szerint nem minősülnek vezetőnek, de lehetnek a törvény erejénél fogva azok?
Részlet a válaszából: […] ...kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört töltsön be, és alapbére elérje a mindenkori kötelező legkisebb munkabér hétszeresét [Mt. 208. § (2) bek.].Amennyiben a munkaszerződés nem tartalmazza a vezetőre vonatkozó rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Munkaidő nyilvántartása munkaidőkeretben

Kérdés: Cégünknél 4 hónapos munkaidőkeretben dolgoznak az alkalmazottak. A munkaidőkeretben foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartását havonta hogyan kell leadni a külsős könyvelő részére, ha a havi munkabér nem változik, de a munkaidő kevesebb – illetve több – lesz a 4 hónapos munkaidőkeretnek megfelelően? Például ha januártól áprilisig tart a munkaidőkeret, havi szinten a ténylegesen ledolgozott munkaórákat kell nyilvántartani (ami majd természetesen kiegyenlítődik a munkaidőkeret végére), vagy a napi 8 órát kell szerepeltetni a munkaidő-nyilvántartásban?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles nyilvántartani – többek között – a rendes és a rendkívüli munkaidő tartamát. A rendes és a rendkívüli munkaidő nyilvántartása – azaz a jelenléti ív vezetése – két módon történhet: Az első esetben a nyilvántartásból naprakészen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.
Kapcsolódó címkék:    
1
59
60
61
123