Nyugdíjas – megbízási szerződéssel a Kjt. hatálya alatt

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési szervnél van-e lehetőség megbízási szerződéssel foglalkoztatni – nyugdíj folyósítása mellett – olyan személyt, aki a nők negyven év szolgálati idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjában részesül?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (vagyis az éves keretösszeget), az éves keretösszeg elérését követő hónap első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Bérprogram tévedése – "elszámolták" a szabadságot

Kérdés: A bérprogram hibája miatt mintegy 50 nap (400 óra) szabadsággal többet számoltunk el a munkavállalóknak, mivel a távolléti díjat a beosztás szerinti munkaidőre számolta el ugyan a program, de a szabadságot – valószínűleg – napokban tartotta nyilván, és így arányosan kevesebb nap "fogyott", mint kellett volna. Ilyen esetben a túlvett szabadságórákat vissza lehet követelni a munkavállalóktól?
Részlet a válaszából: […] ...és ettől eltérően, tévesen került órák alapján kifizetésre a szabadság tartamára járó távolléti díj, a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl nem követelhető vissza, mivel az ilyen hibát a munkavállalónak tipikusan nem kell felismernie (Mt. 164....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Munkaköri alkalmatlanság – felmondás vagy másik munkakör

Kérdés: 52 éves vagyok, 25 éve dolgozom folyamatos munkarendben mozdonyvezetőként. A legutóbbi időszakos orvosi vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánítottak a munkakör további betöltésére, és a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi szakorvos javaslatot tett (írásban, amely a birtokomban van, és egy példányát a munkáltatómnak is átadtam) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemre, pszichológiai okokból. A munkáltatóm képviselője felhívott telefonon, és javaslatot tett a munkaviszonyom munkáltató általi megszüntetésére, végkielégítéssel. Ezt nem fogadtam el, hanem kértem a (forgalommal összefüggésben nem lévő) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemet. Mit tegyek, ha ezek után is el akarnak bocsátani? Ha találnak részemre megfelelő munkakört, de lényegesen kevesebb fizetéssel, akkor jár-e részemre bérkompenzáció? Megjegyzem, hogy az itt eltöltött 25 év alatt a munkámat hiba nélkül végeztem, ellenem munkáltatói eljárást soha nem kezdeményeztek.
Részlet a válaszából: […] ...a felajánlott munkakört elfogadja, az Mt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely előírná, hogy Önnek az új munkakör alapján is a korábbi munkabérét kell fizetni. Mint ahogyan azt sem, hogy erre tekintettel "bérkompenzáció" illetné meg. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Gyermek személyes gondozása és a munkaadói munkaviszony-megszüntetés

Kérdés: A munkavállaló tartósan beteg gyermekére tekintettel a gyermekgondozási segély (GYES) ellátás idejére a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot kért és kapott 2014-ben. 2019 januárjától az anya a GYES-t lemondta, és igényelte a gyermekek otthongondozási díját (GYOD). Fizetés nélküli szabadságát a fentiek okán a munkáltató megszüntetheti, vagy a gyermek tízéves koráig az fenntartható az anya biztosításának szünetelése nélkül? Munkáltatói felmondás esetén a végkielégítés számításánál az Mt. 130. §-a szerinti időt nem említi a törvény. Csak a gyermek hároméves koráig kell a munkaviszonyban töltött időt számolni? A felmondási idő számításánál [Mt. 65. § (3) bek. c) pont] viszont az Mt. 128. és 130. §-a szerint a teljes, akár tíz év fizetés nélküli szabadságot figyelembe kell venni. Mi a helyes eljárás, ha a munkaviszonyt a munkáltató meg kívánja szüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. értelmében általában nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivévea) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Keresőképtelenség – a foglalkoztatási kötelezettség hiánya

Kérdés: Munkavállalónkról kiderült az orvosi alkalmassági vélemény alapján, hogy nem alkalmas arra, hogy a munkakörében foglalkoztassuk tovább. Ezt ő sem vitatta, egyben kérte, hogy az egészségi állapotának megfelelő más munkakörben foglalkoztassuk. Mivel üres állás nem áll rendelkezésre (bár mindent megpróbáltunk ennek érdekében), közös megegyezéssel javasoltuk megszüntetni a munkaviszonyt, de ezt elutasította. Azóta a munkahelyén nem jelent meg, holott ezt nem engedélyeztük a részére. Megítélésünk szerint mindezek alapján a részünkről nem áll fenn a foglalkoztatási kötelezettség, és nem kell számára állásidőre járó díjazást sem fizetnünk. Helyesen járunk-e el ez esetben?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződés alapján a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni [Mt. 42. § (2) bek. b) pont]. A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Pihenőnapi túlóra ellenértéke – pótlék és másik pihenőnap

Kérdés: Ha a munkavállaló a pihenőnapján végez munkát, de csak 20 percet, akkor ilyen esetben is egy teljes másik pihenőnapot kell kiadni részére?
Részlet a válaszából: […] ...rendes munkaidőre járó munkabérén felül a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Munkaidőkeret kihasználatlan órái – a bérlevonás tilalma

Kérdés: A munkáltató munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalókat, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazva. A munkavállalók havibéres díjazásban részesülnek, nem magasan kvalifikált, alacsony beosztású munkakörben dolgoznak. A munkáltató a hat hónapos munkaidőkeretben a heti két pihenőnapon túl kiegyenlítő (szabad)napokat is beoszt. Figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt a munkaidőkeret végén kiderült, hogy több munkavállaló kevesebb óraszámot dolgozott, mint a keret általános munkarend szerinti törvényi órái összesen voltak. Az így "kiesett" munkaórákra jutó összeget – az előlegnyújtásból eredő követelés alapján – az utolsó havi munkabérből levonták, több mint nyolcvanezer forintot. Amennyiben a rövidebb ledolgozott munkaidő nem a munkavállaló(k) oldalán felmerülő okból alakult (nem volt betegség vagy saját kérés alapján távol), csupán a munkaidő-beosztása volt hiányos, hibás, megállapítható-e, hogy a munkáltató méltányos mérlegelés hiányában, aránytalan sérelmet okozott? Csak munkaügyi perben vagy egyéb módon is visszakövetelhető-e a levont munkabér? Felmerülhet-e, hogy a munkáltató gyakorlata, több munkavállalót is érintve, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár, amire nézve a munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni [Mt. 156....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Csökkentett munkaidő – kevésbé csökkenő illetménnyel

Kérdés: Középiskolai pedagógus vagyok, a nyugdíjkorhatárt 2023-ban érem el. 2019. szeptember 1-jétől 60%-os csökkentett óraszámban dolgozom. A munkáltatótól heti 15 órát kértem. Kérdésem, hogy hogyan kell alkalmazni ez esetben az illetményem számítására vonatkozó szabályokat? Mennyi lesz a kötött munkaidőm?
Részlet a válaszából: […] ...szerint "az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat. Illetménye, munkabére a munkaidő-csökkentés mértékének ötven százalékával csökken. A munkáltató csak akkor köteles biztosítani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Nyugdíjas óvodapedagógus – variációk a foglalkoztatásra

Kérdés: Nyugdíjas hogyan foglalkoztatható óvodapedagógusként?
Részlet a válaszából: […] ...Ha az ilyen személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (az éves keretösszeg 2019-ben 2 682 000 forint), az éves keretösszeg elérését követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Végkielégítés számítása – illetménykiegészítés nélkül

Kérdés: Közalkalmazottként 23 év munkaviszony után felmentéssel és 8 havi végkielégítéssel távoztam a munkahelyemről. A föld alatti, 2. szinten végzett munka miatt 2010 óta 20 000 Ft illetménykiegészítést kaptam kollektív szerződés alapján. Ez az illetménykiegészítés a végkielégítés összegébe is beleszámít?
Részlet a válaszából: […] ...a távolléti díj számításával összefüggésben sem. A Kjt. értelmében – eltérő rendelkezés hiányában –, ahol jogszabály munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat is kell érteni, ahol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.
1
34
35
36
121