Pótlékarányosítás részmunkaidős közalkalmazott esetében

Kérdés: Ha a közalkalmazott részmunkaidőben dolgozik, számára illetményén felül járó szociális ágazati összevont pótlék összegét arányosítani kell-e a munkaidejével? A pótlékról rendelkező 257/2000. Korm. rendeletben nem találtam erre nézve semmit. Kötelező-e arányosítani, vagy kifizethető lenne a teljes összeg, ami az 5. számú mellékletben szerepel, függetlenül attól, hogy valaki például 4, illetve 6 órás?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt., amelynek 12. §-a szól az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvéről. E szerint az egyenlő bánásmód szempontjából munkabérnek minősül minden, a közalkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Vezetői pályázat és a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulása

Kérdés: A művelődési ház intézményvezetői (magasabb vezetői) álláshelyének betöltésére pályázatot írt ki az önkormányzat közalkalmazotti jogviszonyra. A pályázati eljárásban a pályázatok benyújtásának határideje 2020. június 20. napja volt, a képviselő-testület tervezetten 2020. július 14-én dönt annak a személynek az 5 évre szóló vezetői megbízásáról és határozatlan időre szóló kinevezéséről, aki a pályáztatás során kiválasztásra kerül. A Módtv. 3. §-ának (1) és (9) bekezdését figyelembe véve, jól járunk-e, ha a július 1. után létrejövő határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony mellé 5 évre szóló vezetői megbízás kerül átadásra a kiválasztott pályázónak? Majd eleget téve a Módtv. 2. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettségnek, és figyelembe véve a Mötv., a Kjt. és az Mt. rendelkezéseit, 2020. augusztus 15. napjáig a polgármester ajánlatot tesz a közalkalmazott részére a munkaszerződés tartalmi elemei (főleg a munkabére) vonatkozásában? Vagy szükséges képviselő-testületi döntés a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlat tekintetében? Ezt követően jól járunk-e el, ha 2020. november 1-jei hatállyal kerül sor az intézményvezető közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá való átalakításra? 2020. november 1. után mi történik a hatályban lévő vezetői megbízással?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdés arra vonatkozik: jogszerű-e az az eljárás, mely szerint a 2020. július 1-je után létrejövő határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony mellé öt évre szóló vezetői megbízás kerül átadásra a kiválasztott pályázónak. A Módtv. 3. §-ának (9)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Felmondás a szakképzésben – végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tartama

Kérdés: Szakképző intézményben dolgozóként az eddigi közalkalmazotti jogviszonyunk munkaviszonnyá alakul át. Az új munkáltató részéről felmondással történő munkaviszony-megszüntetés esetén mennyi a felmondási idő és a végkielégítés mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos? Hogy kell értelmezni a Kjt. 25/B. §-ának (5) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából nem számítható be a jogosító időbe az az (egybefüggően legalább 30 napot meghaladó) tartam, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Munkáltató megőrzési kötelezettsége a letiltás dokumentumaira

Kérdés: A munkavállaló munkabérét jogerős végrehajtói határozat alapján letiltás terhelte. Munkaviszonya megszűnésekor a tartozásigazolás kiállításra került, letiltási rendelvény csatolva lett hozzá, majd a végrehajtó is tájékoztatva lett a munkaviszony megszűnéséről. A munkaviszony megszűnését követően hat év elteltével most a végrehajtó iroda tájékoztatást kér a levont összegekről. Mennyi ideig kell őrizni a letiltással kapcsolatos adatokat a munkaviszony megszűnése után (letiltási rendelvény, végrehajtóval történő levelezés, utalási adatok)? Köteles-e a munkáltató hat évvel a munkaviszony megszűnését követően adatot szolgáltatni a volt munkavállalóról? Természetesen nem ellenállni szeretnénk a végrehajtó felé történő tájékoztatásnak, csak az adatvédelmi szempontoknak is szeretnénk megfelelni.
Részlet a válaszából: […] ...munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek [Vht. 79. § (1) bek.].A jogszabályon alapuló kezességre a kezességi szerződés szabályait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Csökkentett munkaidő és a társadalombiztosítás ellátásai

Kérdés: A vírus miatt számos munkavállalónkkal részmunkaidős munkaszerződésre tértünk át, többségében 4 és 6 órás napi munkaidővel, az alapbérek arányos csökkentése mellett. Érdeklődnénk, hogy milyen hatással lehetnek ezek a munkaszerződés-módosítások a munkavállalók társadalombiztosítási helyzetére?
Részlet a válaszából: […] ...jogot szerez a társadalombiztosítás minden természetbeni és pénzbeli ellátására. Ugyanakkor, mivel a csökkentett munkaidőben kevesebb a munkabér, ez kihat a pénzbeli ellátások összegére is, hiszen a részmunkaidős foglalkoztatás alatt a munkavállaló csak kevesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Rendkívüli munkavégzés elszámolása kötetlen munkarendben

Kérdés: A telepen a vezetők kötetlen munkarendben dolgoznak, havi díjas besorolással. A munkaidő-beosztásuk szintén három nap 11 órás munkaidő után három nap pihenőnap következik. Így ők is 15 napot és 165 órát dolgoztak áprilisban. Az április havi kötelező munkaórák száma 160 óra, és két munkaszüneti nap 16 óra, összesen 176 óra. Munkabére 300 000 Ft/hó alapbér esetén: Két munkaszüneti napra: 2 × 300 000/22 = 2 × 13 636 Ft. Ledolgozott 165 óra munkaidőre: 300 000/17 × 165 = 281 250 Ft. Munkaszüneti napon végzett munkára a kötetlen munkarend miatt nem jár pótlék. Munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munka 100%-os pótléka 300 000/174 × 5 óra = 8621 Ft. A szabadságot és a betegszabadságot náluk is órában kell nyilvántartani, és 11 órával kiadni a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Ennek a jogát a munkáltató – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti – ez a kötetlen munkarend. A munkarend kötetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Végrehajtói letiltás – foganatosítás a veszélyhelyzet alatt

Kérdés: A bírósági végrehajtó által banki tartozás miatt korábban kiadott letiltást tovább kell-e folytatni a dolgozó munkabéréből a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet alatt?
Részlet a válaszából: […] ...azzal, hogy a vonatkozó határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődnek. Eljárási cselekménynek minősül a munkabér végrehajtói lefoglalása letiltás útján [Vht. 58. § (1) bek.], de nem tekintendő annak a letiltás foganatosítása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Munkabért terhelő tartozás – az igazolás hiánya

Kérdés: Mi a teendő, ha a munkavállaló az előző munkahelyéről nem hoz igazolást, hogy van-e tartozása, letiltása?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Távollétidíj-számítás és a teljesítménybér

Kérdés: A törvény szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Nálunk bérpótlék nem jár a beosztások miatt, de rendszeresen fizetünk teljesítményarányos díjazást (bónuszt). Eszerint, ha a koronavírus-járvány miatt a munkavállaló egész májusban szabadságon volt, akkor a május havi alapbére mellett megkapja az irányadó időszakra számított (arányos) teljesítménybónuszát is? Vagy ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha idő- és teljesítménybérben vegyesen van megállapítva az alapbére?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 148. § (1) bek.]. A távolléti díj meghatározásakor ugyanakkor a teljesítménybért csak akkor kell számításba venni, ha a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában kapja a munkavállaló, vagy ha az időbér nem éri el az alapbér összegét [Mt. 150...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Minimálbér a veszélyhelyzet idején

Kérdés: Hallottunk olyan hírekről, hogy a veszélyhelyzet alatt a cégeknek nem kötelező a minimálbért sem megfizetni a munkavállalóknak. Van ennek alapja, ha egyébként teljes munkaidőre szerződtünk velük? Elbocsátható-e egy munkavállaló, mert nem vállalja a minimálbér alatti összegért a munkavégzést?
Részlet a válaszából: […] A minimálbérre vonatkozó szabályok hatálya fennáll a veszélyhelyzet ideje alatt is, ezzel ellentétes jogszabály nem született. A teljes munkaidő mellett tehát nem lehet a minimálbérnél (garantált bérminimumnál) kevesebb összeget fizetni. Nem összetévesztendő ez a szabály az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.
1
29
30
31
121