346 talált cikk a közszolgálati jogviszony kifejezésre

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal esetében (a két település 1700, illetve 1900 fős) a jegyző alkalmazásakor a képesítés alóli mentesítést hogyan kell értelmezni, illetve milyen végzettség szükséges a jegyzői álláshely betöltéséhez? Az aljegyző kinevezésének milyen feltételei vannak?

Kérdés: A város önkormányzata két munkaügyi pert veszített, aminek az összköltsége kb. 12 millió forint. A munkaügyi per oka, hogy a polgármester indokolás nélkül kirúgta az önkormányzati hivatalnál 30 éve dolgozó két szakembert. Ilyen látványos, szakmai indokkal nem alátámasztott elbocsátáskor is az önkormányzatnak kell kifizetni a költségeket, vagy az áthárítható a polgármesterre, mivel őt többen figyelmeztették arra, hogy a pert el fogja veszteni az önkormányzat?

Kérdés: Beszámítható-e a garantált bérminimumba a szakközépiskolai érettségivel és felsőfokú szakirányú szakképzettséggel (mérlegképes könyvelő) rendelkező köztisztviselőt ez utóbbi szakképzettsége után megillető képzettségi pótlék? Továbbá a 20%-os mértékű (22 031 Ft) illetménykiegészítés a garantált bérminimumon felül járó kiegészítésnek minősül-e? Helyesen állapítottuk meg az említett köztisztviselő összes illetményét 176 460 Ft-ban a következők összegeként: alapilletmény (110 153 Ft) + illetménykiegészítés (22 037 Ft) + képzettségi pótlék (15 460 Ft) + garantált bérminimumra való kiegészítés (28 816 Ft)?

Kérdés: Beleszámít-e a 40 éves jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításakor az 1983-2017-ig (minisztériumban töltött) kormányzati szolgálati jogviszonyhoz a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Repülőgépes Szolgálatnál (MÉM RSZ) 1975-1983 között eltöltött időszak? A 35 éves jubileumi jutalom kiszámításánál a MÉM RSZ-nél eltöltött 8 évet még figyelembe vették. A minisztériumba való áthelyezés 1983-ban történt. A 22/1974. MÉM É.41. MÉM számú utasítással (1974. október 29-én jelent meg) alapított MÉM RSZ jogutódjaként 1994. december 23-án alakult meg az Air Service Repülőgépes Szolgáltató Rt. Ha beleszámít, melyik jogszabály alapján?

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete határozatával a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál létszámcsökkentést rendelt el. A létszámleépítés olyan köztisztviselőt is érint, aki jelenleg várandós, és felmentési védelem alatt áll. A munkáltató a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő távolléte idejére nem akar alkalmazni más munkavállalót, a munkakörbe tartozó feladatokat átcsoportosítja, és más köztisztviselők között szétosztja.
1. Hogyan hajthatja végre a munkáltató a tervezett létszámcsökkentést a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő tekintetében jogszerűen?
2. A Kttv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján a felmentés nem közölhető, és a jogviszony nem szüntethető meg a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. Ebben az esetben az elrendelés és a közlés között évek telhetnek el. Helyesen jár el majd a munkáltató, ha a felmentést csak a felmentési védelem lejártát követő napon közli, és a felmentés okaként majd a korábbi évben hozott létszámcsökkentést, valamint átszervezést jelöli meg?
3. Mi történik, ha a köztisztviselő a gyermeke kétéves korát követően munkába kíván állni? A törvény alapján a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is megilleti a gyermek hároméves koráig a felmentési védelem.
4. Ha az érintett köztisztviselő a gyermeke hároméves koráig fizetés nélküli szabadságon lenne, a felmentési idő csak a fizetés nélküli szabadságra járó szabadság letöltését követően kezdődhetne? Ebben az esetben a felmentés közlésére a gyermek hároméves korát követő napon kerülhet sor, de a felmentési idő csak a szabadság letöltését követő időpontban kezdődhet?

Kérdés: 36 év köztisztviselői jogviszony után, ha egészségügyi okok miatt szűnik meg a jogviszony, a nyolchavi végkielégítésen kívül jár-e még a kéthavi végkielégítés, mivel a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjához már csak három év lett volna hátra?

Kérdés: A Kttv. 126-127. §-ai szólnak a közigazgatási (fő)tanácsadói, illetve a szakmai (fő)tanácsadói címek adományozásáról. Ha valaki például egy minisztériumban megkapja valamelyik címet, majd áthelyezéssel kerül át egy másik, például a Kttv. 2. §-a alá tartozó szervhez, alanyi jogon viszi-e magával a címét, kötelező-e azt számára az új munkahelyén is tovább fenntartani, vagy a hivatali szervezet vezetőjének döntése, hogy az előző munkahelyen kapott címet az áthelyezéssel együtt adományozza-e a belépő munkatársnak? Ha kötelező, mi a teendő akkor, ha az új munkahelyen a törvényi 20% már betelt?

Kérdés: Egy polgármesteri hivatalnál jelenleg közalkalmazottként vagyunk foglalkoztatva mint konyhások. Kiszivárgott, hogy az önkormányzat vezetősége azon gondolkodik, valahogy átraknának bennünket az Mt. hatálya alá. Hogyan tehetik ezt meg, kinek kell erről döntést hozni, hogy egyik törvény alól a másikba csak úgy átrakjanak bennünket?

Kérdés: A köztisztviselő 2018 első félévében éri el az öregségi nyugdíj korhatárát. A korábbi évek során sok (kb. 200 nap) ki nem adott szabadsága halmozódott fel. Van-e arra törvényi lehetőség, hogy a felhalmozódott szabadságokat a korhatár elérését megelőzően kiadjuk? A fentiek alapján így közel 1 évig fizetett szabadságon lenne a köztisztviselő.

Kérdés: Munkatársam 2017. május 20-án öregségi nyugdíjra lesz jogosult az életkora és a szolgálati ideje alapján. A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerint a kormányzati szolgálati jogviszonya ezen a napon megszűnik (a törvény erejénél fogva), kivéve ha kérelmére hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja. Ismereteim szerint legalább három hónappal a jogviszony megszűnése előtt a kormánytisztviselőnek be kell nyújtania a jogviszony fenntartására vonatkozó kérelmét, ha szeretne tovább dolgozni, és nem kíván még élni a nyugdíjra vonatkozó jogosultságával. A kormánytisztviselő munkáltatójaként ezt kedvezően kívánom elbírálni, mert a hivatalnak is érdeke a jogviszony fenntartása. A kormánytisztviselő kérelmét milyen formában bíráljam el mint munkáltató, határozatban vagy egyszerű válaszlevélben? Ez mit tartalmazzon? A későbbiek során, amikor már nem lesz szükség a "nyugdíjas" munkavállaló foglalkoztatására, milyen lehetőségeim lesznek a jogviszonya megszüntetésére? Esetleg az is előfordulhat, hogy már nem én leszek a munkáltatói jogkörgyakorlója, és az utódom nem kívánja foglalkoztatni. A kérelem elbírálásáról értesítem a kérelmezőt. Ezenkívül meg kell jelentetni az átsorolásában vagy értesítésében, vagy egyszerűen informálni kell a Kincstárt, nehogy megszüntesse a kormánytisztviselő jogviszonyát az előzőekben leírtak alapján?