A keresőképtelenség igazolása, felülvizsgálata és munkaszervezési terhei

Kérdés: A közszolgálati ügykezelő egészségi állapotára hivatkozással (a konkrét ok a munkáltató számára nem ismert) közvetlenül próbaidejének lejártát követően, egyik napról a másikra (2025 decemberétől) táppénzre ment. A munkáltató felé kezdetben – kizárólag annak kérdésére – időszakos táppénzként kommunikálta távollétét hétről hétre, melyből aztán néhány hét után mai napig fennálló tartós táppénzes távollét lett. Azt mondta, hogy akkor fog újra dolgozni, ha jobban lesz, azt azonban nem tudja előre, hogy mikor. A munkatárs egészségi állapotáról a munkáltató konkrét információkkal nem rendelkezik. A munkáltató általános tájékoztatást kizárólag akkor kapott és kap a mai napig a munkatársról, ha maga érdeklődik annak állapota felől, egyébként a munkatárs semmilyen tájékoztatást, információt önként nem szolgáltat(ott) a munkáltató felé. A táppénzes iratait időről időre valamelyik családtagja hozza be az önkormányzati hivatal illetékes munkatársának. Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő egyik napról a másikra – a munkáltató számára ismeretlen okból – hónapokig terjedő tartós táppénzre megy, és előre nem látható ideig távol marad? Jelen eset okán felmerül, hogy hasonló helyzetben mit tehet a munkáltató abban az esetben, ha határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező köztisztviselője a próbaidő lejártát követően, egyik napról a másikra, látszólag ok nélkül nem jelenik meg a munkahelyén, több hónapja tartósan távol van táppénzes állományban a munkáltató számára ismeretlen okból, úgy, hogy egészségi állapotáról a munkáltatót érdemben nem tájékoztatja (de időről időre háziorvos által kiállított táppénzes irattal igazolja távollétét), a munkába visszatérésének ideje bizonytalan, előre nem látható? Ilyen esetben milyen jogai és a munkáltatója felé fennálló kötelezettségei vannak a köztisztviselőnek? Meddig köteles a munkáltató a köztisztviselő jogviszonyát fenntartani úgy, hogy munkaköre ellátatlanul maradt a távolléte miatt, és az önkormányzati hivatal többi munkatársának leterheltsége olyan mértékű, hogy e távol lévő munkatárs tartós helyettesítése gyakorlatilag megoldhatatlan, a helyettesítő(k)re nehezedő többletfeladatok jelentős és túlzott mértékű terhet jelentenek, adott esetben a saját munkaköri feladataik ellátását veszélyeztetik, ellehetetlenítik? Amennyiben az önkormányzati hivatalnak nincs lehetősége újabb köztisztviselői státusz létrehozására és új köztisztviselő foglalkoztatására, úgy jelen esetben szakemberszükségletének biztosítása érdekében a munkáltató jogosult-e a hónapok óta táppénzen lévő köztisztviselő jogviszonyának megszüntetésére, hogy az adott ellátatlan munkakörbe jelen lévő köztisztviselőt alkalmazhasson? Milyen indokolással teheti ezt meg? Hasonló esetben – ide nem értve a várandósság miatt tartós táppénzen lévő munkatársat – tartós, több hónapig tartó táppénzes távollét ideje alatt megszüntethető-e a közszolgálati jogviszony jogszerűen? Ha igen, miképpen szükséges eljárnia a munkáltatónak? Hogyan bizonyosodhat meg róla a munkáltató, hogy a köztisztviselő nem visszaélésszerűen veszi igénybe a táppénzes állományt? Jogosult-e részletes tájékoztatást, felvilágosítást kérni adott esetben a táppénzes igazolást kiállító háziorvostól vagy más egészségügyi szolgáltatótól, ha a tartósan táppénzen lévő munkatárs részéről csak annyi információt kap, hogy „Nem tudok dolgozni menni, mert nem vagyok jól”?
Részlet a válaszából: […] Az Ebtv. 45. §-ának (2) bekezdése értelmében a keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult. A 102/1995. Korm. rendelet 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Átmenetileg „üres” állás – megoldások a betöltésére

Kérdés: A köztisztviselő közvetlenül a próbaidejének lejártát követően táppénzre ment. A munkáltató felé kezdetben időszakos táppénzként kommunikálta távollétét, melyből aztán néhány hét után mai napig fennálló tartós távollét lett. Amennyiben az érintett jogviszonya nem szüntethető meg jogszerűen, és a munkáltatónak nincs lehetősége új köztisztviselő felvételére, milyen lehetőségei vannak arra, hogy szakemberszükségletét biztosítani tudja anélkül, hogy a hivatalra pénzügyi többletterhet, a helyettesítő munkatársakra pedig aránytalan munkaterhet róna? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha a helyettesítendő munkakör jellegéből fakadóan nem tud helyettest kijelölni? Amennyiben a munkáltató a tartósan táppénzen lévő köztisztviselő helyettesítésére új státuszt hoz létre annak érdekében, hogy visszatéréséig a feladatai ne maradjanak ellátatlanok, hogyan alkalmazhat új köztisztviselőt helyettesítőként határozott időre, ha előre nem látható, mikor fog a táppénzes állományból visszatérni? Mit tehet a munkáltató, ha például egy köztisztviselő vagy közszolgálati ügykezelő a tartósan több hónapja táppénzen távol lévő személy helyettesítésére kinevezésre kerül, majd ezt követően egy héten belül a helyettesített visszatér? Ebben az esetben hogyan és milyen indokolással szüntethető meg a helyettesítésre – határozott vagy határozatlan időre – felvett köztisztviselő jogviszonya? Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő fentebb részletezett magatartása ismétlődő jellegű, vagyis több hónap táppénzes állomány után visszatér egy rövid időre (pl. egy-két hétre), majd ismét táppénzre megy több hónapra, majd ismét visszatér? Tehát a feladatellátására tartósan számítani nem lehet.
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató a helyettesítendő személy munkakörének jellegéből fakadóan nem tud a jelen lévő munkatársak közül helyettest kijelölni a tartósan táppénzen lévő munkatárs helyett, nem kizárt, hogy a helyettesítendő köztisztviselő (közszolgálati ügykezelő) helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Közszolgálati ügykezelő – a jogviszony megszűnése az alapvizsga elmulasztása miatt

Kérdés: Az önkormányzati hivatal 2025 májusában határozatlan idejű, részmunkaidős közszolgálati jogviszonyt létesített a munkatárssal hat hónap próbaidő kikötésével, iktatáshoz, irattározáshoz kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátására. Az új munkatárs nem rendelkezett korábbi közszolgálati tapasztalattal, így nincs sem ügykezelői, sem közigazgatási alapvizsgája, szakvizsgája, illetve nem rendelkezik közgazdasági szakképző iskola igazgatás-ügyviteli szakán szerzett képesítéssel sem. A Kttv. 244. §-ának (1) bekezdése alapján a közszolgálati ügykezelőnek a jogviszony keletkezésétől számított hat hónapon belül ügykezelői alapvizsgát kell tennie. Ha az alapvizsgát az előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, közszolgálati jogviszonya megszűnik. A területileg illetékes vármegyei kormányhivatal az utóbbi években már nem szervez ügykezelői alapvizsgát, a szomszédos vármegyei kormányhivatalok által szervezett ügykezelői alapvizsgák pedig már lebonyolításra kerültek a munkatárs kinevezése időpontját megelőzően, így az adott munkatárs a Kttv. 244. §-ának (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének hat hónapon belül (próbaideje alatt) eleget tenni nem tudott. Ugyanakkor a képzési tervben rögzítésre került a munkatárs vizsgakötelezettsége, melyet – a kisebb távolság okán – a szomszédos vármegyei kormányhivatalok által szervezett vizsgák időpontjához igazított a munkáltató, így a terv szerint a Kttv. fentebb hivatkozott jogszabályhelyének második paragrafusa szerint tett volna eleget a munkatárs, annak érdekében, hogy jogviszonya ne szűnjék meg. Egészségi állapotára hivatkozással (a konkrét ok a munkáltató számára nem ismert) közvetlenül próbaidejének lejártát követően, egyik napról a másikra táppénzre ment. A munkáltató felé kezdetben – kizárólag annak kérdésére – időszakos táppénzként kommunikálta távollétét hétről hétre, melyből aztán néhány hét után mai napig fennálló tartós táppénzes távollét lett. Így nem tudott részt venni egyik szomszédos vármegye által szervezett ügykezelői alapvizsgán sem. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem ugyan évi több alkalommal szervez ügykezelői alapvizsgát Budapesten, jelenlegi információink szerint az adott munkatárs továbbra is táppénzes állományban lesz, így vizsgakötelezettségének határidőn belül eleget tenni nem tud. A munkatársnak a képzésekről, így az ügykezelői vizsgáról is tudomása van, hiszen az rögzítve van a Probono Rendszerben is, de hosszas távolléte okán a munkáltató nem tudta erről részletesen szóban tájékoztatni, mert előre látható volt, hogy a vizsgákon megjelenni nem tud, hiszen tartós táppénzen van. Ilyen esetben milyen terjedelmű és gyakoriságú kell, hogy legyen a vizsgával kapcsolatos tájékoztatás a munkáltató részéről, hogy az megfelelőnek és elégségesnek minősüljön? Jelen esetben hogyan értelmezendő és alkalmazandó a Kttv. 244. §-ának (1) bekezdése? Van-e halasztó hatálya a hat plusz hat hónapos határidő tekintetében a táppénzes állománynak, vagy a köztisztviselő jogviszonya törvény erejénél fogva megszűnik a kinevezés napjától számított egyéves határidő lejártakor? Van-e, illetve lehet-e helye méltányosságnak akként, hogy az ügykezelői alapvizsgát – a Kttv. rendelkezéseitől eltérően – azt követően tegye le, miután a táppénzes állományból visszatér, mely időpont jelenleg előre nem látható? Amennyiben a fentebb rögzített jogszabályhely alapján a munkatárs jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, a munkáltató hogyan jár el jogszerűen és teljeskörűen? Megszűnés esetén van-e a munkáltatónak indokolási, előzetes tájékoztatási kötelezettsége? Amennyiben igen, milyen részletezettséggel kell azt megtennie?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 240. §-ának (1) bekezdése értelmében a közszolgálati ügykezelő közszolgálati jogviszonyában a köztisztviselőkre vonatkozó, a Kttv.-ben meghatározott rendelkezéseket a IX. fejezetében foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni. Ahol a Kttv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Közhasznú munkavégzés és a közfoglalkoztatás figyelembevétele a besorolásnál és a jubileumi jutalomra való jogosultságnál

Kérdés: A közhasznú munkavállalói munkaszerződést, majd 2011. január 1-jétől a közfoglalkoztatási jogviszonyt be kell-e számítani a köztisztviselői, a közalkalmazotti, illetve az egészségügyi szolgálati jogviszony besorolásánál, valamint a jubileumi jutalomra való jogosultságnál?
Részlet a válaszából: […] A 2010. december 31-ig hatályos Flt. 16/A. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján a támogatott közhasznú munkavégzés munkaviszony keretében valósult meg. Általános szabály szerint a munkaadó részére a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb hetven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

25 éves jubileumi jutalom – csak egyszer jár

Kérdés: Jelenleg közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazott 2025-ben elérte a huszonöt éves jubileumi jogosultságot. Ezt megelőzően a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban állt, és részére ott a huszonöt éves jubileumi jutalom kifizetésre került, tekintettel arra, hogy a szolgálati időt másfélszeres szorzóval számolták. Ha jelenleg a közalkalmazotti jogviszonyban elérte a huszonöt évet, ki kell-e fizetni neki a huszonöt éves jubileumi jutalmat a Kjt. szerinti számítás okán, vagy nem, mert a huszonöt éveset már megkapta a másik törvény számítása alapján?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. értelmében huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár, melynek összege huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi illetményének megfelelő összeg [Kjt. 78. § (1) bek., (2) bek. a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Főállású polgármester és alpolgármester utazási kedvezményre való jogosultsága

Kérdés: A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 38/2024. Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján a polgármester és az alpolgármester jogosult utazási utalványra?
Részlet a válaszából: […] A 38/2024. Korm. rendelet 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az 1. mellékletben meghatározott kedvezményű utazásra jogosult a költségvetési szervek és intézmények – beleértve az önkormányzati költségvetésből gazdálkodó szerveket is – közalkalmazotti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Munkaköri alkalmassági vizsgálat köztisztviselőnél

Kérdés: A Kttv. 75. §-ának (4) bekezdése alapján az Mvt. felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feladatkörök esetében a munkáltató köteles ingyenesen biztosítani a köztisztviselő munkaköri alkalmassági vizsgálatát. A jogszabályi rendelkezések alapján – figyelemmel a kiadott miniszteri rendeletben foglaltakra – a Kttv. hatálya alá tartozó polgármesteri hivatalnál a munkáltató köteles-e a foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően, majd a közszolgálati jogviszony fennállása alatt időszakos alkalmassági vizsgálatot végeztetni? Ha igen, akkor milyen gyakorisággal és milyen munkakörökben kell időszakos alkalmassági vizsgálatra küldeni a foglalkoztatottakat?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A külön miniszteri rendeletben [10/2024. KTM rendelet] meghatározott feladatkörök esetében a munkáltató köteles ingyenesen biztosítani a köztisztviselő munkaköri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Kinevezés- és munkaszerződés-módosítás – a dátumok

Kérdés: Amennyiben a kinevezés vagy a munkaszerződés módosítására kerül sor, és a változás hatálya 2025. január 1-je, milyen dátumnak kell szerepelnie az aláírás dátumánál? Előfordul gyakran, hogy a hatályosság napja nem egyezik az aláírás napjával. Van „jelentősége”, hogy milyen dátum szerepel, illetve azok egyeznek-e?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés, illetve a Kjt. szerinti kinevezés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [Mt. 58. §, Kjt. 2. § (3) bek.]. A Kttv., a Küt. és a Kit. is hasonlóan rendelkezik, ugyanis a Kttv. és Küt. értelmében a kinevezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Hivatalsegéd a hivatalban – munkaviszonyban nyugellátás mellett

Kérdés: Hivatalsegédünk a Kttv. 258. §-a szerint a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott munkavállaló. Szeretne a „nők 40-nel” nyugdíjat igényelni ebben az évben. Alkalmazhatjuk őt továbbra is úgy, hogy nem kell lemondania a nyugdíjáról?
Részlet a válaszából: […] A közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók jogállásáról a Kttv. 258. §-a rendelkezik. Eszerint a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra az Mt. rendelkezéseit a 258. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Tny. 18. §-ának (2a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Ha nem köthető ki próbaidő

Kérdés: A Kttv. 62/A. §-a alapján, amennyiben a közszolgálati tisztviselő 30 napon belül létesít közszolgálati jogviszonyt, kötelező a próbaidő elhagyása, és a felek eltérő megállapodása alapján sem írható elő a próbaidő? A Kttv. 62/A. §-a alapján amennyiben az előző jogviszonyában kormánytisztviselő volt, vagy a Kit. hatálya alá tartozó szervnél állt alkalmazásban, és közszolgálati jogviszonyt létesít 30 napon belül, kötelező a próbaidő mellőzése? Abban az esetben sem írható elő próbaidő, ha felek ettől eltérően megállapodtak?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 62/A. §-a értelmében, ha a köztisztviselő (kormánytisztviselő) a közszolgálati (kormányzati szolgálati) jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb közszolgálati (kormányzati szolgálati) jogviszonyt létesít, közszolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.
1
2
3
33