Tagi viszony megszűnése – a munkaviszony megszüntethetősége

Kérdés: Egy kft. tulajdonosa eladta az üzletrészét, új tulajdonos vette át a céget. Az egyik munkavállaló, aki egyben az egyik korábbi tulajdonos is, jelenleg GYES-en van. A tulajdonosváltással meg lehet-e szüntetni a GYES-en lévő munkavállaló munkaviszonyát? Ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […]  A tagi jogviszony és a munkaviszony egymástól függetlenjogintézmény, még akkor is, ha ugyanazon személy ugyanazon gazdaságitársaságban áll tagi jogviszonyban, mint amellyel munkaviszonyt létesített. Atagi jogviszonyra a Gt., míg a munkaviszonyra az Mt. szabályait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Prémiumévek program után teljes munkaidős foglalkoztatás

Kérdés: A prémiumévek a közalkalmazottaknál munkaviszonynak számít-e, vagy csak szolgálati időnek? 5 év prémiumévek programban töltött idő után (ami még egyelőre nem telt le) visszavehet-e a munkáltatóm dolgozni a munkahelyemre?
Részlet a válaszából: […]  A prémiumévek program (pép) lényege, hogy a fennállóközalkalmazotti jogviszonyt fenntartja mindaddig – munkavégzés nélkül, vagylegfeljebb heti 20 órás munkavégzés, továbbá illetmény helyett a korábbiilletmény 70%-ának megfelelő "juttatás" fizetése mellett –,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Nyugdíjasnak minősülés – nő 40 éves szolgálati idővel

Kérdés: Egyik hölgy alkalmazottunknak ebben a hónapban meglett a 40 év szolgálati ideje, így kérte, hogy munkáltatói rendes felmondással szüntessük meg a munkaviszonyát. Helyesen gondoljuk-e, hogy mivel nyugdíjasnak minősül, így nem kell indokolnunk a felmondást?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. szerint a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, haaz öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükségesszolgálati idővel rendelkezik, továbbá ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéseelőtt öregségi nyugdíjban, korkedvezményes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Csoportos létszámcsökkentés

Kérdés: 90 főt foglalkoztató cég elküldhet-e havonta 9 főt (közös megegyezéssel vagy munkáltatói felmondással), vagy pedig – mivel több hónapról van szó – ez már csoportos létszámcsökkentésnek minősül?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. 94/A. §-a szerint – legalább 21, legfeljebb 99munkavállalót foglalkoztató cég esetén – legalább 10 munkavállalómunkaviszonyának megszüntetése minősül csoportos létszámcsökkentésnek. Ehhez aszabályhoz több kiegészítést kell tenni. Egyfelől, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Vezető munkaviszonyának megszüntetése azonnali hatályú rendes felmondással

Kérdés: Kft.-nk ügyvezetőjének munkaszerződésébe annak idején belefoglaltuk, hogy bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül rendes felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt. Most le akarjuk váltani az ügyvezetőt, az egyik tulajdonostárs azonban megkérdőjelezte a munkaszerződés e rendelkezésének alkalmazását. Megalapozott-e üzlettársunk aggodalma, vagy azonnali hatállyal indokolás nélkül közölhetjük a rendes felmondást?
Részlet a válaszából: […]  A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője mint amunkáltató vezetője általános szabályok szerint az Mt. 188. §-a szerintivezetőnek minősül. A vezetőkre pedig valóban az általánostól eltérőrendelkezések vonatkoznak a munkaviszony megszüntetése tekintetében. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Kiterjed-e a különadó a munkaviszony megszüntetésekor kapott jutalomra?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. Jutalom címén kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összeget kapott. Ez az összeg is beleszámít a 98%-os adózás alá eső jövedelmekbe, vagy csak a szabadság megváltása és a felmentési időre járó átlagkeresete és a végkielégítése?
Részlet a válaszából: […]  98%-os különadó fizetésére köteles többek között az aköltségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásbólalapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnélfoglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Közös megegyezéses megszüntetés – megtámadás a megállapodás után

Kérdés: Közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. A megszüntető okiratban mindkét fél elismerte, hogy egymással kölcsönösen elszámoltak, és további követelésük nincs a másik fél irányába. Most a munkavállaló mégis keresetet nyújtott be a bírósághoz, mert szerinte megtévesztettük, mivel nem tudott róla, hogy őt a rendkívüli munkavégzésért díjazás illette meg. Alappal követeli velünk szemben a túlóráért járó pénzt, ha saját akaratából aláírta a közös megegyezést a fenti szöveggel?
Részlet a válaszából: […]  A közös megegyezéssel történt munkaviszony-megszüntetésrőlszóló megállapodás megtámadható bármelyik fél részéről, ha a fél annakmegkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve ha tévedéséta másik fél okozta, vagy azt felismerhette,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Csoportos létszámcsökkentés – ütemezési kérdés?

Kérdés: Cégünknél csoportos létszámcsökkentést hajtunk végre, és ez több megyében lévő telephelyünket érinti. Az egyiken a munkavállalók nagy részétől meg kellett válnunk. A törvénynek megfelelően tájékoztattuk őket, konzultáltunk a képviselőikkel, és a munkaügyi központ felé is megtettük a bejelentéseket, majd 2011 augusztusának első hetében minden érintettnek felmondtunk. A telephelyen négy munkavállaló maradt. Mostanra azonban sajnos az ő munkájukra sincsen szükség. Mivel ez a létszám már nem éri el a csoportos létszámcsökkentéshez szükséges mértéket, jól gondoljuk, hogy nekik minden egyéb procedúra nélkül akár augusztus 20-áig is felmondhatunk?
Részlet a válaszából: […]  Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató adöntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint húsznál több ésszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló,száz vagy annál több, de háromszáznál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Szabadság pénzbeli megváltása?

Kérdés: Foglalkoztatottunk 2005. 06. 27-én ment el szülési szabadságra, hármas ikreket szült, hat évig volt GYES-en, a GYES 2011. 06. 27-én jár le. A lejáratkor a foglalkoztatott munkaviszonyát egy­idejűleg közös megegyezéssel megszüntetjük. Kérdésem, hogy a munkaviszony megszűnésekor a szabadság megváltásánál kifizetett távolléti díjnál (szülési szabadság) melyik bért kell figyelembe venni? A munkaviszony megszűnésekor érvényes bért, vagy a szülés utáni időpont szerint érvényes bért?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj kiszámításának szabályait az Mt. 151/A. §-atartalmazza. E szerint ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni,részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeresbérpótléka(i) és a rendkívüli munkavégzés miatti ún...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Kiküldetés helyett kölcsönzés?

Kérdés: Szellemi munkakörben dolgozó kollégáink körében rendszeres, hogy kiküldetést teljesítenek cégünk dán anyavállalatánál. Sokszor van példa arra is, hogy a cégcsoport más leányvállalataihoz küldjük ki őket, továbbképzésekre, megbeszélésekre, szerte az egész világon. Erre tekintettel felmerült, hogy cégünk felvenné a tevékenységek körébe a munkaerő-kölcsönzést is. Ezzel egyszerűbbé válhatna a kollégák mozgatása. Van erre jogi lehetőség?
Részlet a válaszából: […] Ez több okból sem lehetséges, de nem is célszerű. Egyrésztaz Mt. tiltja a munkaerő-kölcsönzést olyan felek között, akik egymássaltulajdonosi kapcsolatban vannak [Mt. 193/G. § (7) bek.]. Másrészt csak azok amunkavállalók adhatók kölcsönbe, akiknek a munkaviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
1
38
39
40
48