22 cikk rendezése:
11. cikk / 22 Szabadság kiadása és állásidő egyenlőtlen munkaidő-beosztásban
Kérdés: Adott egy cég, ahol hétfőtől vasárnapig a következők szerint dolgoznak a recepciós munkavállalók: délelőtt (6-14), délután (14-22), szabadnap, és ez váltakozik egész hónapban. Hárman vannak "forgóban", háromhavi munkaidőkerettel. Amikor szabadságra mennek, mi a helyes eljárás? Például, péntek szabadnapos, szombat és vasárnap munkanap, hétfő szabadnapos. Jól gondoljuk, hogy az egyenlőtlen munkarend miatt ilyenkor kiírható a szabadság szombatra és vasárnapra is? (Ezt nyilván a dolgozó kérte így, miután már megvolt a beosztás. Illetve, amikor tudjuk, hogy egybefüggően több napot lesz távol, akkor valóban visszaáll az 5/2-es munkarend? Nyilván ezekre a hetekre nem osztjuk be, hanem eleve kiírjuk neki a szabadságot (pl. két hét esetén 2x5 nap). Amikor viszont van olyan két hét, amikor a dolgozó, ha be lenne osztva, nem tíz munkanapot dolgozna, hanem csak kilencet, és nem négy, hanem öt szabadnap járna neki, ilyenkor megteheti-e a munkáltató, hogy tíz nap szabadságot ír ki? A recepciósok a havi kötelező óraszámot sem dolgozzák le soha, viszont kifizetésre kerül, mert havibéresek. Erre esetleg van-e valamilyen javaslat? Éves szinten van, aki 12 nappal dolgozott kevesebbet, mint akinek az 5/2-es munkarend szerinti a beosztása.
12. cikk / 22 Közalkalmazott rendkívüli munkaidejének ellentételezése
Kérdés: Idősek gondozóházában dolgozó közalkalmazott gondozónők túlórájával kapcsolatban szeretném kérni a véleményüket. A gondozónők 12 órás, folyamatos munkarendben, kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak. Ha a munkaidőkeret végén a kötelező óraszámnál többet dolgoztak, túlórát fizetünk: alapbér 100 százalék + 50 százalék túlórapótlék, pihenőnapra: alapbér 100 százalék + 100 százalék túlórapótlék. Ha a közalkalmazottnak a munkaidőkeret végén több pihenőnapja volt, mint a kötelező, akkor milyen százalékkal számolom el a túlórát? Tekinthetjük-e úgy, hogy a túlóra pihenőnapban lett kiadva, és akkor már csak 50 százalék, illetve 100 százalék túlórapótlékot kell fizetnünk?
13. cikk / 22 Kollégiumi nevelőtanárok munkaideje, ügyelete és annak díjazása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a kollégiumi nevelőtanárok munkaidejét, mennyi a kötelező órájuk, az esti, éjszakai ügyeletük milyen óradíjjal számolandó, része-e a kötelező órájuknak? Ha igen, milyen szorzóval számítjuk, ha nem, akkor milyen bér fizetendő rá?
14. cikk / 22 Részmunkaidő kikötése
Kérdés: Részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus vagyok. A szerződésemben ez áll: részmunkaidős határozatlan időre kinevezett munkavállaló, heti 18 óra kötelező óraszámban. Kérdésem, hogy az egyéb feladatok (folyosói felügyelet, menzai felügyelet, reggel 7 órás ügyelet, értekezletek, kirándulások) tekintetében ugyanannyira vagyok-e kötelezhető, mintha teljes állásban dolgoznék?
15. cikk / 22 Óvónők foglalkoztatása
Kérdés: Egy három gyerekcsoporttal működő óvodában kötelező-e 6 óvónőt foglalkoztatni, vagy a kinevezett vezető (aki szintén óvodapedagógus) a vezetői munkája mellett az óvodai csoportban is végezhet munkát, így biztosítva a 6 óvodapedagógust a három csoportra?
16. cikk / 22 Pszichológus kötelező óraszáma
Kérdés: Egy szociális alapellátási központban, ha valakit pszichológus munkakörben foglalkoztatnak, az illetőnek a heti kötelező óraszáma hogyan alakul? Nevelési-oktatási intézményben, illetve pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményeknél meghatároznak heti óraszámokat, a szociális alapellátási központ azonban egyik fent felsorolthoz sem tartozik.
17. cikk / 22 Pedagógus nemzetiségi iskolában – a pótlékokra való jogosultság
Kérdés: Német nemzetiségi általános iskolaként működünk. Az alsó tagozatban osztályfőnökként dolgozik egyik kolléganőnk, aki német nemzetiségi tanító diplomával rendelkezik. Vita van közöttünk arról, hogy az osztályfőnöki, illetve nemzetiségi pótlékon kívül jár-e neki idegen nyelvi pótlék is? Számít-e ebből a szempontból, hogy nem nyelvtanári, hanem tanítói diplomával rendelkezik? Ha német nyelven földrajzot is tanít 5-6. osztályban, erre jár-e az idegen nyelvi pótlék?
18. cikk / 22 Prémiumévek program – csökkenthető-e a beteg prémiuméves díjazása?
Kérdés: Prémiumévek programban dolgozó pedagógusunkat az ágazati rendelet alapján rendszeresen beosztjuk tanításra. Hiányzása esetén kell-e őt a változásjelentésen szerepeltetni? A gazdasági egységünk jelezte, hogy amennyiben változásjelentésen lejelentjük a hiányzást, munkabéréből a hiányzásnak megfelelően le kell vonni a hiányzásra eső munkabért. Ez azért is fontos, mert a kieső prémiumévest helyettesítenünk kell, a helyettesítő tanárnak pedig óradíjat kell fizetnünk, így amit itt elvesztünk, azt a prémiumévesek béréből megspórolhatnánk.
19. cikk / 22 Tanár – alkalmi munkavállalói könyvvel?
Kérdés: Önkormányzati fenntartású iskolánk alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztat heti 4 órában óraadó tanárt, jogszerű-e ez a gyakorlat? Amennyiben nem, milyen jogi keretek között foglalkoztatható egy, egyébként álláskeresőként nyilvántartott tanár, hogy az álláskeresési járadékra továbbra is jogosult maradjon?
20. cikk / 22 Intézményigazgató – lehet-e gazdasági vezető is?
Kérdés: 15 éve vagyok egy önálló gazdálkodású oktatási intézmény igazgatója. A Közoktv. 1. sz. melléklete alapján a fenntartónak gazdasági vezetőt kellene/kellett volna kineveznie. Ezt a munkakört 15 éve én látom el. Köteles vagyok-e minderre? Visszamenőleg számíthatok-e valamilyen bérre az elvégzett 15 éves munkámért?
