Nyugdíjas óvónő - a lehetséges jogviszonyok

Kérdés: Nyugdíjas óvónő visszafoglalkoztatásánál merült fel kérdésként, hogy van-e mód az Mt. hatálya alatt foglalkoztatni önkormányzati fenntartású óvoda esetén?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint, a hatályos rendelkezések értelmében önkormányzati fenntartású óvodában óvónő (óvodapedagógus) foglalkoztatására csak közalkalmazotti jogviszonyban kerülhet sor. Az önkormányzati fenntartásban álló óvoda munkaviszonyt e munkakör betöltésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Közfoglalkoztatottként eltöltött idő és az óvónői szakmai gyakorlat

Kérdés: Négy évig dolgoztam egy óvodában közfoglalkoztatottként, majd két évig közalkalmazottként. Közben elvégeztem az óvodapedagógus szakot. Ha óvodában, óvónőként szeretnék dolgozni, Gyakornok vagy Pedagógus I. besorolásom lenne? A hat év munkaviszonyba beleszámít a közfoglalkoztatotti jogviszony?
Részlet a válaszából: […] A Kftv. 1. § (2) bekezdésének e) pontja alapján közfoglalkoztatási jogviszony csak olyan munkára létesíthető, amely a kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat ellátására vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Utazási kedvezmény egyházi pedagógiai intézményben

Kérdés: A 85/2007. Korm. rendelet 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján megilleti-e az 50%-os kedvezményt biztosító utazási utalvány az egyházi fenntartásban működő pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény alkalmazottait (pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, titkárnő) is?
Részlet a válaszából: […] A 85/2007. Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése szerint utazási utalvánnyal rendelkezve, évente 12 alkalommal 50%-os kedvezményű menettérti utazásra jogosultak a költségvetési szervek és intézmények például közalkalmazotti vagy egészségügyi szolgálati jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Eseti helyettesítések elosztása a tantestületi tagok között

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 17. §-ának (5) bekezdése az egy pedagógusnak elrendelhető eseti helyettesítés időkorlátjait állapítja meg. Mivel a szabályban szereplő keretek között elég nagy mozgástere van a munkáltatónak, hogyan kell biztosítanunk az arányos és egyenletes elosztást a nevelőtestület tagjai között? Attól függően ugyanis, milyen órát kell helyettesíteni, eltérő lehet a különböző szakos tanárokkal szembeni munkáltatói elvárás, és ez tantestületünkben feszültséget eredményez.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett szabály szerint az eseti helyettesítés címén az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások, pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a 2, egy tanítási héten a 6 órát nem haladhatja meg. Ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Óvodavezető pótszabadsága a munkakör alapján

Kérdés: Óvodavezető (magasabb vezető) pótszabadságával kapcsolatosan fordulok Önökhöz. Afenntartó önkormányzat 2021-re 21 munkanap alapszabadságon felül a Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján csak évi 10 munkanap pótszabadságot állapított meg az eddigi 25 munkanappal szemben. Jogszerű ez így?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógusok szabadságára vonatkozóan az Nkt. 64. §-ának (2a) bekezdése mint speciális szabály kimondja, hogy a köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a Kjt. pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Pótlék a nehéz munkakörülményekért

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában lévő óvodában dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott dolgozóink pótlékmegállapításával kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni. Nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot kapnak, de most felmerült a kérdés, hogy biztosan jogosultak-e erre a nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink is? Ha jogosultak, akkor mit tekinthetünk a fent említett pótlék számításának alapjául? Eddig a Kjt. szerinti 20 000 Ft pótlékalappal számoltunk, de eltérő véleményként az is szóba került, hogy ugyanazzal a pótlékalappal kell számolni, mint a pedagógusoknál, amit sajnos a bérszámfejtő rendszerünk nem tud kezelni. (KIRA bérszámfejtő rendszerben a dajka és a pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nem az Nkt. hatálya alá tartozóként van beállítva, és a Kjt. szerinti alappal számolja az ezen a jogcímen feladott pótlékot, ezért ezeknél a dolgozóknál nem tudjuk beállítani azt, hogy az Nkt. pótlékalapjával számoljon.) Ezek közül melyik alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] A nehéz körülmények között végzett munka pótlékát az Nkt. 8. melléklete nevesíti, a kérdés szerinti esetben a köznevelési ágazati pótlékról van szó. A 8. melléklet címe szerint ezeket a pótlékokat az illetményalap százalékában kell megállapítani. Az ágazati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Tanársegédi állás a pedagógusi státusz mellett

Kérdés: Amennyiben felsőoktatási intézmény alá tartozó iskolában rendelkezem teljes pedagógusi státusszal, a fenntartó egyetemen elvállalhatok-e teljes státuszú tanársegédi állást, pedagógusképzéssel kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] Mivel a közalkalmazotti jogviszony az iskolával áll fenn, a fenntartó felsőoktatási intézmény más munkáltatónak minősül, így kérdése a Kjt. összeférhetetlenségi szabályai alapján válaszolható meg. A Kjt. 43. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Nyugdíjas pedagógus óraadóként - akár megbízási szerződéssel is

Kérdés: Nyugdíjas pedagógusként hívtak vissza korábbi munkahelyemre tanítani. Határozott idejű megbízási szerződést készítettek számomra, heti 14 tanóra ellátására, melyre óránként 3200 Ft-ot ajánlottak. Ebből - elmondásuk szerint - minden járulék levonásra kerül. Állítólag sem betegszabadságra, sem szabadságra nem vagyok jogosult. A 14 tanóra utáni ellátandó feladatok (javítás, értékelés, E-napló kitöltése, tanórák előtti ügyelet, ebédeltetés) díjazásáról szó sincs. Jogszerű-e az ilyen alkalmazás, ha az egyébként kötelező munkaidőnek (heti 22-26 tanóra) több mint a felére alkalmaznak, és a bértétel köszönőviszonyban sincs a szakmai képesítésem (szakvizsgás pedagógus, pedagógus II.) szerinti korábbi besorolásommal? Jogszerű-e a szerződés további két kitétele, miszerint munkaeszközeimet és a munkafeltételeket magam kell, hogy biztosítsam? Hova lehet fordulni esetleges jogorvoslatért? Működik még a Munkaügyi Bíróság? Számomra nyilvánvaló, hogy a határozott idő leteltével azonnal "kilépek", de tudni szeretném, törvényes-e ez a vérlázító besorolás, munkaszerződés.
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 61. §-ának (1) bekezdése szerint "nevelő-oktató munka - óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás - pedagógus-munkakörben, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Pedagógus munkaköri pótszabadsága - munkával töltve

Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése szerinti 25 munkanap pótszabadságból 15-öt a munkáltató igénybe vehet. Miként teheti ezt meg? Megteheti-e például, hogy a tantestület egyik tagját dolgoztatja, másokat nem? Nyár elején 3 napra berendeltek, hogy ingyen korrepetáljak egy bukott diákot, miközben kollégáim nyugodtan tölthették a szabadságukat. Mondhattam volna nemet?
Részlet a válaszából: […] Igen, megtehette a munkáltatója, hogy három munkanapra - pótszabadsága terhére - "berendelte" dolgozni. Ennek célja a Kjt. 57. §-nak (3) bekezdése szerint: a nevelő, nevelő-oktató, oktató, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Nevelő-oktató munkáért járó pótszabadság - nem vonható vissza

Kérdés: A közalkalmazottként dolgozó óvodapedagógusok esetében a Kjt. alapján általában 21 alap- és 25 munkanap pótszabadság megállapítására került sor. Kérdésünk, hogy a Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján hogyan járjunk el? A törvényszöveg szerint a nevelőmunkát végző közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb 15 munkanapot a munkáltató nevelő-, nevelő-oktató, oktató-, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet. Az eddigi gyakorlat szerint az intézmény a szülési és gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idejére visszavonja a 15 munkanap szabadságot, mert ilyenkor nem végez nevelő-oktató munkakörbe tartozó tevékenységet a szülési szabadságon/fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó. Helyes-e az intézmény azon gyakorlata, hogy a szülési és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozók részére a felhalmozódott szabadság kiadásakor nem számítja hozzá a szabadsághoz a 15 munkanap pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése az iskolák, óvodák nyári szünetére biztosít a pedagógusok, óvodapedagógusok számára többletszabadságot (ún. munkaköri pótszabadság), amikor amúgy sem volna mód a feladataik ellátására. A munkaköri pótszabadság egy része azonban csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.
1
2