Szabadság a gyermekgondozási szabadság első hat hónapjára – mindkét szülőnek jár

Kérdés: A Kit. 128. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján szabadság jár a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja után is. A gyermek anyja igénybe vette a gyermek után a szülési szabadságot, majd a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságra ment. Amikor az anyának e szabadságából már letelt egy év, a kormányzati igazgatási szervnél dolgozó apa is fizetés nélküli szabadságot igényelt a gyermek gondozása céljából. A két szülő tehát párhuzamosan volt fizetés nélküli szabadságon. Álláspontunk szerint a fizetés nélküli szabadság első hat hónapja után járó szabadság az apát is megilleti, függetlenül attól, hogy az anya volt-e fizetés nélküli szabadságon, és ha igen, mennyi ideig. Tehát ha mindkét szülő fizetés nélküli szabadságra megy gyermek gondozása céljából, akkor mind a kettőt megilleti ezen időszak után a Kit. 128. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott szabadság?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés szerinti jogértelmezés helyes. A Kit. szerint a kormánytisztviselő a gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a kormánytisztviselő kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Kit. 157....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Kormánytisztviselő szabadságának kiadása a fizetés nélküli távollét után

Kérdés: A Kit. alapján a kérelmére 2026. szeptember 1-jén aktív állományba kerülő kormánytisztviselő kismamának 20 munkanap felhalmozott szabadsága van az aktív állományba helyezés időpontja előtti időszakból, az aktív állományba helyezésétől év végéig (tehát 2026. szeptember 1-jétől 2026. december 31-ig) pedig 10 munkanap időarányos szabadság illeti meg. A munkáltató Kit. alapján kialakított gyakorlata szerint a kismamák a felhalmozott szabadságot az aktív állományba helyezés napjától veszik igénybe, a tényleges munkába állás a felhalmozott szabadság kivételét követő első munkanapon történik (a példa szerinti esetben a tényleges munkába állás időpontja 2026. szeptember 29. lenne). A kismama kevésnek találja a 2026-ra időarányosan járó szabadságnapok számát (10 munkanap), ezért nem szeretné az aktív állományba helyezésétől számítva kivenni a felhalmozott összes szabadságot, hanem a felhalmozott 20-ból 10 munkanapot különböző időpontokban kíván kiírni az év későbbi részében (pl. októberben egy hetet, novemberben egy hetet, decemberben a 2026-os évre járó 10 munkanapját). A munkáltató szerint erre nincs lehetőség, a felhalmozott szabadságot az aktív állományba helyezés napjától megkezdve – amennyiben nem keresőképtelen – maradéktalanul ki kell venni 2026. szeptember 28-ig, s a kormánytisztviselő csak a 2026. évre időarányosan járó 10 munkanappal gazdálkodhat szabadon 2026. szeptember 29. napjától év végéig. A kormánytisztviselő ragaszkodik a kéréséhez, azonban a munkaszervezést jelentősen megnehezítené a munkáltató számára az, ha a felhalmozott szabadságot az elképzelése szerint venné ki, de amennyiben erre a Kit. alapján esetlegesen mégis van lehetőség, nem szeretnénk korlátozni a kismamát. Amennyiben esetlegesen nem köteles a kismama mind a 20 felhalmozott munkanap szabadságot kivenni az aktív állományba helyezéstől számítva, kérjük annak kimutatását is, hogy maximálisan hány munkanap kivételére kötelezheti a munkáltató.
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha a kormánytisztviselő szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság miatt nem tudja az esedékesség évében a szabadságát igénybe venni, az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül – az esedékesség...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Gyermek után járó pótszabadság időarányosítása

Kérdés: A Kit. 155. §-ának (3) bekezdése alapján a pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. A Kit. 128. §-ának (2) bekezdése határozza meg azokat a távolléteket, amelyeket a szabadság szempontjából jogszerző időként kell figyelembe venni. A gyermek után járó pótszabadság belépés és kilépés esetén az adott évre vonatkozóan arányosítandó, de ha az anya egész évben a kormányzati igazgatási szervnél van kormányzati szolgálati jogviszonyban, akkor mindegy, hogy az év melyik napján születik a gyermek, a születésének évére is jár utána a teljes négynapos pótszabadság. Amennyiben a kismama például két és fél éves gyermekével van otthon fizetés nélküli szabadságon, s ekkor születik a második gyermeke, és a születés napjával megkezdi a szülési szabadságot, majd két év fizetés nélküli szabadságra megy, hogyan számoljuk a második gyermekre a Kit. 155. §-ának (1) bekezdése szerinti pótszabadságot arra az évre, amelyben az anyuka aktív állományba kerül? Álláspontunk szerint, ha az anyuka 2026. július 1-jén kerül aktív állományba, akkor a második gyermek után járó pótszabadságot az aktív állományba helyezés napjától kell arányosítva megkapnia az aktív állományba helyezéssel érintett évre. Tehát ha az anyuka 2026. július 1-jén lép aktív állományba, akkor a 2026-os évre nem négy, hanem két munkanap pótszabadság illeti meg a második gyermeke után 2026-ra. Helyes az álláspontunk? Vagy esetleg meg kellene adni a négy munkanap pótszabadságot a második gyermekre akkor is, ha csak július 1-jén kerül aktív állományba az anyuka, s előtte olyan időszak volt, amire a Kit. 128. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján nem jár szabadság? Ha egy kolléganő 2020. október 1-től 2023. március 31-ig GYES-en van az első gyermekével, a második gyermeke megszületik 2023. március 1-jén (amikor még GYES-en volt az első gyermekével), majd 2025. február 1-jén aktív állományba kerül, 2023-ra jár-e neki a második gyermek után a négy nap pótszabadság, vagy időarányosítani kell?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben is idézett szabály szerint, a gyermek után járó pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti [Kit. 155. § (3) bek.]....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése – szabadságmegváltás és az igazolások kiadása

Kérdés: 2026. augusztus 2-án a kormánytisztviselő jogviszonya közös megegyezéssel megszüntetésre kerül, tekintettel arra, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (hatvanötödik életévét) 2026. augusztus 3-án betölti, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Esetében a szabadságmegváltás pénzbeli kifizetése legkorábban mely időponttól történhet meg? A Kit. 115. §-ának (2) bekezdése alapján az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül az illetményt és egyéb járandóságokat – a szabadságmegváltás kivételével – ki kell fizetni. A Kit. Nagykommentár szerint a fel nem használt szabadság pénzbeli megváltására a jogviszony megszűnését, illetve megszüntetését követő negyvenedik napon kerül sor. A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetését követően nyugdíjasnak minősülő esetében is kötelezően igazodni kell-e a negyven nap múlva történő kifizetéshez, tekintettel arra, hogy közszférában érvényes nyugdíjpolitikai elveket figyelembe véve, nyugdíjasként történő továbbfoglalkoztatása a kormány engedélyének hiányában nem lehetséges? Továbbá ez esetben milyen jogviszonyra vonatkozó igazolások (pl. adóigazolás, társadalombiztosítási igazolás) kerülnek kiadásra a jogszabály szerint legkésőbb tizenöt napon belül, ha a szabadságmegváltás kifizetése csak a megszüntetést követő negyven nap múlva történik meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kit. 115. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül a kormánytisztviselő illetményét és egyéb járandóságait – a szabadságmegváltás kivételével –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Szabadságkiadás és illetményelszámolás fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: A Kit. hatálya alá tartozó központi kormányzati igazgatási szerv gyakorlata szerint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő kismama munkaideje – amennyiben 40 órás munkaidőben végzett munkát a szülési szabadsága előtt – kérelmére 40 órás marad (az állományba helyezésétől számítva) addig, amíg a felgyülemlett szabadságát kiveszi, tekintettel arra, hogy e szabadsága 40 órás munkaidő alatt keletkezett. A szabadság lejártát követően, a tényleges munkába állása napjától kerül – a korábban említett kérelmében foglaltak szerint – részmunkaidős foglalkoztatásra (pl. heti 20 óra). Azon kismama esetében azonban, aki a szülési szabadság előtt részmunkaidőben (pl. heti 20 órában) volt foglalkoztatva, a központi kormányzati igazgatási szerv álláspontja szerint nem indokolt az állományba helyezést követően kérelmére a felgyülemlett szabadság kivételének időszakára felemelni a munkaidőt 40 órára, majd a szabadság kiadása után – a korábban említett kérelmére – újra 20 órás részmunkaidőben foglalkoztatni, hiszen a szabadság nem 40 órás jogviszonyban keletkezett. Köteles-e a központi kormányzati igazgatási szerv eleget tenni a kormánytisztviselő azon kérelmének, hogy az állományba helyezése napjától a szabadság kiadásnak utolsó napjáig 40 órában kerüljön megállapításra a munkaideje, majd a tényleges munkába állástól részmunkaidőben (heti 20 óra) kerüljön foglalkoztatásra, ha a szülési szabadság igénybevétele előtt nem heti 40 órás teljes, hanem heti 20 órás részmunkaidőben alkalmazták?
Részlet az állásfoglalásából: […] Válaszunk kiindulópontja: az érintett kollégák kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, ügyintézői besorolású álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselők. Ha a kormánytisztviselő például szülési szabadság, vagy a gyermek, illetve az unoka gondozása, a hozzátartozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Szemüvegjuttatás járművezetőknek

Kérdés: Központi költségvetési szerv jelenleg képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éles látást biztosító szemüveghez ad hozzájárulást, melynek jogalapja az 50/1999. EüM rendelet. Adhat a központi költségvetési szerv munkáltató olyan dolgozónak (kormánytisztviselő és munkavállaló) is szemüveghez hozzájárulást, akik nem képernyős munkavégzést végeznek? Konkrétan azon sofőröknek, akiknek a vezetéshez szükséges a szemüveg viselése, szeretnénk ilyen juttatást biztosítani. Azonban ennek jogalapját bizonytalannak látjuk. Van esetleg – az EüM rendeleten kívül – más jogalap, ami alapján a költségvetési szerv biztosíthat ilyen juttatást?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kormányzati igazgatási szerv köteles – egyebek mellett – a kormánytisztviselő részére az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, valamint a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani, és a kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszonyból...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Kinevezés- és munkaszerződés-módosítás – a dátumok

Kérdés: Amennyiben a kinevezés vagy a munkaszerződés módosítására kerül sor, és a változás hatálya 2025. január 1-je, milyen dátumnak kell szerepelnie az aláírás dátumánál? Előfordul gyakran, hogy a hatályosság napja nem egyezik az aláírás napjával. Van „jelentősége”, hogy milyen dátum szerepel, illetve azok egyeznek-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaszerződés, illetve a Kjt. szerinti kinevezés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [Mt. 58. §, Kjt. 2. § (3) bek.]. A Kttv., a Küt. és a Kit. is hasonlóan rendelkezik, ugyanis a Kttv. és Küt. értelmében a kinevezés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 14.

Ha nem köthető ki próbaidő

Kérdés: A Kttv. 62/A. §-a alapján, amennyiben a közszolgálati tisztviselő 30 napon belül létesít közszolgálati jogviszonyt, kötelező a próbaidő elhagyása, és a felek eltérő megállapodása alapján sem írható elő a próbaidő? A Kttv. 62/A. §-a alapján amennyiben az előző jogviszonyában kormánytisztviselő volt, vagy a Kit. hatálya alá tartozó szervnél állt alkalmazásban, és közszolgálati jogviszonyt létesít 30 napon belül, kötelező a próbaidő mellőzése? Abban az esetben sem írható elő próbaidő, ha felek ettől eltérően megállapodtak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 62/A. §-a értelmében, ha a köztisztviselő (kormánytisztviselő) a közszolgálati (kormányzati szolgálati) jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb közszolgálati (kormányzati szolgálati) jogviszonyt létesít, közszolgálati...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.

Köztisztviselői kinevezés és besorolás

Kérdés: Az önkormányzati hivatal közszolgálati jogviszonyt kíván létesíteni egy olyan személlyel, akinek korábban kizárólag magánszférában eltöltött jogviszonyai voltak. Munkaviszony keretében, kezdetben több éven át középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozott, majd felsőfokú végzettséget szerzett, és ezt követően ennek megfelelő munkakörben foglalkoztatták tovább. Munkaviszonyban töltött ideje több mint 20 év. Köztisztviselőként olyan munkakörben (projektmunkatárs) kerülne foglalkoztatásra, melyhez nem rendelkezik semmilyen gyakorlattal, szakmai tapasztalata nincs, gyakorlatilag pályakezdőnek minősül. A Kttv. 116. §-a szerint a köztisztviselőt iskolai végzettségének (jelen esetben főiskola) és a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. Ennek alapján korábbi jogviszonyai nem kerülnének beszámításra, gyakornoki besorolásba kerülne. Kell-e alkalmazni a Kttv. 8. §-ának (5) bekezdését?
A dilemmát az okozza, hogy a kinevezendő köztisztviselővel azonos munkakörben olyan köztisztviselők vannak foglalkoztatva, akik 10–15 év közszolgálati jogviszonyban szerzett releváns szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Amennyiben az új munkatárs valamennyi korábbi munkaviszonya beszámításra kerül a besorolásakor, úgy az előbb említett közszolgálati gyakorlattal rendelkező köztisztviselőnél magasabb besorolási és fizetési fokozatba kerülne (Főtanácsos 13). Ez azt jelentené, hogy az osztályvezetőjénél és tapasztalt kollégáinál magasabb besorolásra, illetményre, pótszabadságra válna jogosulttá. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy azonos munkakörbe szintén felvételre kerül a Kttv. 6. §-ának 27. pontja szerinti pályakezdő köztisztviselő is, aki értelemszerűen gyakornokként kerül besorolásra, vagyis két azonos gyakorlati idővel és tapasztalattal rendelkező személy közül az egyik gyakornokként, a másik pedig főtanácsosként kezdi meg közszolgálati pályáját úgy, hogy azonos munkakörben azonos feladatot látnak majd el, melyek ugyanakkor nehézségüket, a vállalt felelősség súlyát tekintve nem érik el az azonos munkakörben, de jóval több tapasztalattal rendelkező munkatársak feladatait. Amennyiben valamennyi korábbi munkaviszonyt be kell számítani, akkor hogyan értelmezendő a Kttv. 118. §-ának (3) és (5) bekezdése, mely előírja: a fogalmazó besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tenni, és ha a gyakornok a közigazgatási alapvizsgát a (3) bekezdésben előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, jogviszonya megszűnik? Hogy alkalmazandó ez a rendelkezés a korábbi munkaviszonyának beszámítása okán rögtön Főtanácsos 13 besorolási és fizetési fokozatba kerülő kolléga tekintetében? Hogyan tud eleget tenni fenti kötelezettségének és milyen határidő elmulasztását követően szűnik meg a jogviszonya?
A Kttv. 118. §-ának (7) bekezdése szerint a pályakezdőként kinevezett kormánytisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a kormánytisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba. Így a pályakezdőként felvett köztisztviselő szakvizsga letétele hiányában nem léphet tanácsos besorolási fokozatba, a vele egy időben érkező, azonos szakmai tapasztalattal rendelkező hogyan és milyen jogelv szerint kerülhetne akkor rögtön főtanácsos besorolási fokozatba teljesen azonos feltételek fennállása esetén? Hogyan és milyen feltételekkel tud eleget tenni fenti kötelezettségének a köztisztviselő?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 228. §-a előírja, hogy a köztisztviselőt a Kttv.-ben meghatározott feltételek teljesítése esetén egyrészt iskolai végzettségének, másrészt a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. A Kttv. 226. §-ának (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.

Szakmai gyakorlat és besorolás

Kérdés: Bölcsődében közalkalmazotti jogviszonyban álló kisgyermeknevelőnk idén pedagógusdiplomát szerez. A diploma fordítása már megvan, most az elismertetési eljárás van folyamatban. Azt tudjuk, hogy az elismerési határozat bemutatásának napjától – kedvező elismertetés esetén – a pedagógus-bértáblába kell sorolni a Kjt. hatálya alá tartozó kisgyermeknevelőnket. Gyakornok vagy Pedagógus I. fokozatba kerül? Besorolása eszmei kezdete: 2011. 09. 01. A 257/2000. Korm. rendelet 9/E. §-ának (2) bekezdése szerint a bölcsődében, minibölcsődében fennálló foglalkoztatási jogviszonya alatt pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges alap- vagy mesterfokozatot szerző, korábban középfokú végzettsége alapján besorolt személyt, ha az (1) bekezdés szerinti munkakörben
a) legalább két év szakmai gyakorlatot szerzett, Pedagógus I. fokozatba,
b) két évnél kevesebb szakmai gyakorlat esetén Gyakornok fokozatba
kell sorolni.
Részlet az állásfoglalásából: […] Mivel elismerési határozatról tettek említést a levelükben, külföldi felsőoktatási intézményben szerzett pedagógusdiplomáról lehet szó. Az elismerési határozat folytán válik a külföldi diploma a hazai munkakör betöltésére jogosító oklevéllé. Az Önök által idézett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 25.
1
2
3
…
10