Döntőbizottságról a bíróságra – eljárási szabályok

Kérdés: Kormányzati szolgálati jogviszonyom saját kérésemre 2019. május 11-én felmentéssel megszűnt. A jogviszonyomat megszüntető kormányzati igazgatási szerv jogellenesen állapította meg a végkielégítésem mértékét. A megszüntető okiratomat a Kit. alapján állította ki, de a végkielégítésem mértékét a Kttv. alapján állapította meg (egyhavi illetményemnek megfelelő összeget négyhavi helyett), ezért a Közszolgálati Döntőbizottsághoz fordultam. A Döntőbizottság a panaszomnak helyt adott, és kötelezte a kormányzati igazgatási szervet, hogy 15 napon belül fizesse meg az elmaradt háromhavi végkielégítésemet. A határozat ellen 30 napon belül jogorvoslattal lehet élni. Arra való tekintettel, hogy a 15 nap már lejárt, és egyetlenegy forintot sem kaptam a megítélt végkielégítésből, valamint a jogorvoslati határidő lejárta "vészesen" közeleg, ezért arra a következtetésre jutottam, hogy valószínűleg a kormányzati igazgatási szerv jogorvoslattal él a Döntőbizottság határozata ellen. A Döntőbizottság által lefolytatott vizsgálat egy esetleges per során rövidíteni fogja a bírósági eljárást, vagy egy évekig tartó eljárás elé nézek? A fellebbezésnek a Döntőbizottság által részemre megítélt összeg kifizetésének van-e halasztó hatálya? Fellebbezés esetén a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kerül át az ügyem? Kell-e jogi képviselőt keresnem, vagy hivatalból fognak kirendelni? Kit terhel a perköltség? Mi történik az után, hogy fellebbeznek a Döntőbizottság határozata ellen?
Részlet a válaszából: […] A 69/2019. Korm. rendelet 25. §-ának (1) bekezdése alapján a Döntőbizottság határozata a jogorvoslati határidő leteltét követő naptól kezdve végleges, ha egyik fél sem terjeszt elő keresetet. Ennél korábbi időpontban is véglegessé válhat a határozat, ha a fél lemond a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Hozzátartozók kinevezése alá-fölé rendeltségi pozíciókba

Kérdés: A cég, ahol dolgozom, egy 20-25 fős társaság. Itt a társaságon belül dolgozik egy vezetőhelyettes, valamint az ő testvére mint dolgozó, valamint a testvére felesége mint dolgozó. Jelenleg folyamatban van a testvér feleségének kinevezése egyfajta vezetővé, mint a vezetőhelyettes alatt álló személy, de a testvér felett álló vezető. Nincs ebben valamiféle szabálytalanság, tekintve, hogy rajtuk kívül van a cégnél még vagy 20 dolgozó?
Részlet a válaszából: […] Nincs, mivel a munkáltató azt a személyt és olyan pozícióba nevezi ki, akit és amilyenbe szeretne – ez a munkáltatói minőségből eredő jogosultsága. Ilyen szabály az állami feladatellátáshoz kötődő jogviszonyokra jellemző, így például a közalkalmazotti jogviszonyban [Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Áthelyezés – közalkalmazotti jogviszonyból közszolgálati jogviszonyba

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 180. számában a 3585. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban kérem állásfoglalásukat. Jól értelmezem-e, hogy a Kjt. hiába "engedi ki" a közalkalmazottat áthelyezéssel a Kttv. hatálya alá tartozó közigazgatási szervhez, ha a Kttv. szerint csak "közigazgatási szervek" között jöhet létre áthelyezés, tehát nem "engedi be" áthelyezéssel a hatálya alá, csak (a Kttv. 1. és 2. §-a által nevesített) közigazgatási szervek között létrejövő megállapodás alapján?
Részlet a válaszából: […] Amint az Ön által is hivatkozott 3585. számú kérdésre adott válaszunkban kifejtettük, a közalkalmazotti jogviszony megszüntethető áthelyezéssel a Kjt. és a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatók között [Kjt. 25. § (2) bek. b) pont 2. alpont]. Ez azt jelenti, hogy a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Nyugdíjas jogviszonyának megszűnése vagy megszüntetése a közigazgatásban

Kérdés: A kollégánk a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján kéri felmentését (a szükséges szolgálati idővel rendelkezik). Kérelmét 4 hónappal a kérelmezett megszűnés időpontja előtt terjesztette be. A fenti szakasz alapján felmenthető-e, vagy a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján kell eljárnunk, és a (7) bekezdés szerint a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése hónapjának utolsó napjával szűnik meg a jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. általános szabálya szerint a törvény erejénél fogva, megszüntető jognyilatkozat közlése nélkül megszűnik a közszolgálati tisztviselő jogviszonya, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Felmentési idő mértéke nők negyven év jogosultsági idővel megszerezhető öregségi teljes nyugdíja esetén

Kérdés: Jelenleg határozott idejű szerződéssel tanítok közalkalmazotti jogviszonyban. 2020 áprilisában lesz meg a negyven év munkaviszonyom, és szeretnék nyugdíjba menni a nők kedvezményes negyven évével. Jogosult vagyok-e a közalkalmazottaknak járó nyolc hónap felmentési időre?
Részlet a válaszából: […] A Tny. értelmében öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik [Tny. 18. § (2a) bek.]. A Kjt. alapján a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Felmentés kérelemre – amikor nem jár végkielégítés

Kérdés: Ha igényeltem a nők 40 évi munka után járó nyugdíjazását, ilyenkor jár-e 17 év után végkielégítés? Ha február 1-jétől számolták a felmentési időmet, és 2019. április 16-tól felmentés alatt vagyok a munkavégzés alól, ebben az esetben az alapilletményen kívül a munkáltató fizethet részemre más juttatást is, például pénzt illetményemelés formájában?
Részlet a válaszából: […] Bár kérdésében nem írja meg, milyen jogviszonyban áll a közszférán belül, az "alapilletmény" megemlítése a Kttv. hatálya alatti közszolgálati vagy az e törvény hatálya alatt kormányzati szolgálati jogviszonyra utal. A Kttv. – de akár csak a Kit. és a Kjt. szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Kormánytisztviselő végkielégítése – a jogszerző idők összeszámíthatósága

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy a Kit. értelmében gyakorlatilag nemcsak az adott kormányzati igazgatási szervnél eltöltött időt, hanem más szerveknél, illetve más jogviszonyokban eltöltött időt is figyelembe kell venni a végkielégítésre való jogosultság, illetve annak mértéke megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] A Kit. általános szabályként kimondja, hogy a végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni [Kit. 112. § (4) bek.]. A kormányzati szolgálati jogviszony fogalmát ugyanakkor e helyütt a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Visszafizetendő végkielégítés a közigazgatásban

Kérdés: A kormányzati szolgálati viszonyomat egy minisztérium az 1535/2018. (V. 29.) Korm. határozat alapján szüntette meg. Mikor helyezkedhetek el a közszférában anélkül, hogy a végkielégítésemet köteles lennék visszafizetni?
Részlet a válaszából: […] A közigazgatás modernizációja érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1535/2018. (X. 29.) Korm. határozat 2018. október 29-én a Kttv. és az Mt. alapján a minisztériumoknál foglalkoztatottak körében, a feladatok folyamatos és magas színvonalú fenntartása mellett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Jubileumi jutalom helyett szolgálati elismerés

Kérdés: 2019. szeptember 1-jén betöltöm a 35 éves jubileumi jutalomhoz szükséges időt köztisztviselőségem első munkahelyén. Kérdésem, hogy a jogviszonyomnak a 2019. márciusi 1-jei Kit. szerinti átalakulásával elveszítem-e az addig megszerzett időmet, és "nulláról" indulok?
Részlet a válaszából: […] A Kit. 285. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 2019. március 1-jével a központi kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Kormánytisztviselői végkielégítés – a jogszerző idő megállapítása

Kérdés: Kormánytisztviselő vagyok, és egy központi kormányzati igazgatási szervnél dolgozom. A jogviszonyom 2019. március 1-jén alakult át a Kttv. szerintiből a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Úgy döntöttem, hogy nem fogadom el a Kit. szerinti besorolási okiratomat, és 2019. március 12-én arról nyilatkoztam, hogy kérem a felmentésemet. 2009. március 24-e óta folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonyom van, de nem ugyanannál a munkáltatónál. Valahová áthelyezéssel mentem, valahol közös megegyezéssel szűnt meg a jogviszonyom, és másnap egy másik közigazgatási szervnél kezdtem. Amikor a HR-es munkatársat megkérdeztem az engem megillető végkielégítésem mértékéről, azt válaszolta, hogy a Kit. 285. §-ának (6) bekezdése alapján 1 havi jár nekem, mert nem alakul át a jogviszonyom a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Átalakult-e a jogviszonyom vagy sem? Hány havi végkielégítés jár? A Kit. vagy a Kttv. szerint jár a végkielégítés, és a kilépő okiratokat melyik törvény szerint kell majd kiállítani?
Részlet a válaszából: […] Általános szabályként a Kit. 285. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 2019. március 1-jével a központi kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. szerinti kormányzati szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.
1
2
3
4
7