Gyermek után járó pótszabadság időarányosítása

Kérdés: A Kit. 155. §-ának (3) bekezdése alapján a pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. A Kit. 128. §-ának (2) bekezdése határozza meg azokat a távolléteket, amelyeket a szabadság szempontjából jogszerző időként kell figyelembe venni. A gyermek után járó pótszabadság belépés és kilépés esetén az adott évre vonatkozóan arányosítandó, de ha az anya egész évben a kormányzati igazgatási szervnél van kormányzati szolgálati jogviszonyban, akkor mindegy, hogy az év melyik napján születik a gyermek, a születésének évére is jár utána a teljes négynapos pótszabadság. Amennyiben a kismama például két és fél éves gyermekével van otthon fizetés nélküli szabadságon, s ekkor születik a második gyermeke, és a születés napjával megkezdi a szülési szabadságot, majd két év fizetés nélküli szabadságra megy, hogyan számoljuk a második gyermekre a Kit. 155. §-ának (1) bekezdése szerinti pótszabadságot arra az évre, amelyben az anyuka aktív állományba kerül? Álláspontunk szerint, ha az anyuka 2026. július 1-jén kerül aktív állományba, akkor a második gyermek után járó pótszabadságot az aktív állományba helyezés napjától kell arányosítva megkapnia az aktív állományba helyezéssel érintett évre. Tehát ha az anyuka 2026. július 1-jén lép aktív állományba, akkor a 2026-os évre nem négy, hanem két munkanap pótszabadság illeti meg a második gyermeke után 2026-ra. Helyes az álláspontunk? Vagy esetleg meg kellene adni a négy munkanap pótszabadságot a második gyermekre akkor is, ha csak július 1-jén kerül aktív állományba az anyuka, s előtte olyan időszak volt, amire a Kit. 128. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján nem jár szabadság? Ha egy kolléganő 2020. október 1-től 2023. március 31-ig GYES-en van az első gyermekével, a második gyermeke megszületik 2023. március 1-jén (amikor még GYES-en volt az első gyermekével), majd 2025. február 1-jén aktív állományba kerül, 2023-ra jár-e neki a második gyermek után a négy nap pótszabadság, vagy időarányosítani kell?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben is idézett szabály szerint, a gyermek után járó pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti [Kit. 155. § (3) bek.]....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Kiküldetés árufuvarozási ágazatban

Kérdés: Cégünk fő tevékenységi köre közúti árufuvarozás, tehergépkocsi-vezetőink jellemzően EU-tagállamokon belül mozognak, kabotázs és cross-trade munkákat végeznek, melyek a kiküldetési irányelv hatálya alá tartoznak. Szeretnénk megfelelni a kiküldetési irányelvnek, de azt látjuk, hogy nincs egységes gyakorlat, tagállamonként eltérő a szabályozás. Az alábbi kérdésekre szeretnénk munkajogi szakértői választ kapni. Milyen magyar bérelemek használhatók az adott EU-s ország minimálbér-megfizetésére? A nálunk (Magyarországon) alkalmazott sofőrbérelemek közül pontosan melyek vehetők figyelembe a minimálbér elszámolásához (alapbér, túlóraátalány, minőségi prémium, teljesítményalapú bérelemek, napidíj)? A külföldi napidíj hány százaléka számítható be bérként? Tagállamonként mi az erre vonatkozó összeghatár? Mely bérelemek azok, amelyek egyáltalán nem vehetők figyelembe? Mit kell érteni a tagállamokban maximális munkaidő és minimális pihenőidő alatt? Milyen speciális nemzeti munkaidő-beosztási szabályoknak kell megfelelni? Mit jelent az egyes tagállamokban a minimális éves fizetett szabadság? Hogyan kell ezt biztosítani? Ledolgozott munkaóra alapján kell arányosítani? Alkalmazható-e a küldő ország szabálya, ha az kedvezőbb a fogadó országnál? Ha több EU-s országban dolgozik a sofőr egy adott hónapon belül, hogyan kell arányosítani a minimálbérhez figyelembe vehető bérelemeket? Az arányosítás alapja az összes ledolgozott munkaóra vagy a havi kötelező munkaidő (pl. 21 napos hónap esetén 168 óra)? Vagy van más EU-s mutató?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...de mindig csak arra az időszakra kell az adott fogadó állam jogrendszerét alkalmazni, amíg a munkavállaló az adott tagállamban dolgozik. Az időarányosításra a 96/71/EK irányelv nem tartalmaz külön szabályt, azonban – álláspontunk szerint – mindig az adott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Gyermek után járó pótszabadság arányosítása

Kérdés: A gyermekek után járó pótszabadságot kell-e arányosítani? Jól tudom, hogy születés esetén sem számít, mikor születik a gyermek, mert a plusz szabadságnapok akkor is megilletik teljes egészében a szülőt, ha a gyermek év végén születik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szabadságot kivéve –, a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít [Mt. 121. §]. Az időarányosítás alapja tehát az, hogy maga a munkaviszony jött létre vagy szűnt meg az év közben, annak nincs jelentősége, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. január 14.

Időarányos szabadság számítása

Kérdés: Az augusztusi diákmunkánál 1 munkanap szabadság jár a diákoknak, hiszen 2024. 08. 01-től 2024. 08. 21-ig (15 munkanap) tart a program. A számítás: 20 munkanap alapszabadság és 5 munkanap fiatal munkavállalóknak járó, azaz 25/366×21 = 1,43, tehát 1 munkanap jár. A kerekítés szabálya az, hogy 1,50-től 2 munkanap jár, ezért a Központi Illetményszámfejtő Program (KIRA) mindig felfelé kerekít 0,50-től. Júliusban 1-jétől 19-ig voltak a diákok (15 munkanap), így 20+5 = 25, 25/366×19 = 1,29, azaz 1 munkanap szabadság járt. Van egy diák munkavállaló, aki 2024. 08. 05-től 2024. 08. 26-ig jött, neki így néz ki a szabadsága: 20+5 = 25, 25/366×22 = 1,50, azaz 2 munkanapot kalkulál a rendszer. Az oka az, hogy augusztus 3. szombat munkanap volt, és augusztus 19. pedig pihenőnap. Ezért mondhatni „feleslegesen”, de szabályszerűen megnöveli az 1 db pihenőnap az osztót 21 helyett 22-re. Mivel minden diáknak, aki három hetet, azaz 15 munkanapot vállalt, az egyenlő bánásmód elve alapján 1 munkanap szabadság járt, átírjuk-e a programban kézzel a jól kalkulált 2 munkanapot 1-re? Avagy, mivel a program a kerekítés szabályai szerint jól kalkulált, így ez egy banális eset gyakorlatilag, de tényleg jogosan két munkanap szabadság jár az utóbbi diáknak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...arányos része jár, azzal, hogy a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít [Mt. 115. § (1) bek., 121. §]. Az időarányosításnál annak van jelentősége, hogy miként aránylik a munkaviszony időtartama a teljes naptári évhez. Ehhez tehát...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

Pedagógusi ágazati szakmai pótlék – az összeg időarányosítása

Kérdés: A pedagógusoknak járó ágazati szakmai pótlékot hogyan számfejtjük egy hónapra, ha betegszabadságon vagy táppénzen volt a munkavállaló? Naptári napokkal osztjuk az ágazati pótlékot, vagy a munkanapok száma lesz az osztónap? Például 33 800 Ft a pedagógus ágazati szakmai pótléka, és 5 munkanapot volt táppénzen 2020. november hónapban, amelyben 21 munkanap volt. Ezek alapján mennyi ágazati pótlékra jogosult? Illetve, ha 5 munkanap betegszabadsága volt, akkor mennyi az ágazati pótléka?
Részlet az állásfoglalásából: […] A köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai tekintetében – a munkáltatótól függően – az Mt. vagy a Kjt., valamint az Nkt. végrehajtására kiadott rendeletek rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni [Nkt. 64. § (1) bek.]. A pedagógus ágazati szakmai pótlékait...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. január 19.
Kapcsolódó címkék:    

Közszolgálati tisztviselő előző évi ki nem adott szabadságának megváltása

Kérdés: Egy köztisztviselő jogviszonya megszüntetésre kerül, amelynek keretében szabadságmegváltásra is szükség van. Mi a helyes mód az előző évről áthozott szabadnapokkal kapcsolatos számítás terén? Ezeket az adott évre mind a kivehető, mind a kivett napokhoz hozzá kell-e számítani, vagy mindkét esetben figyelmen kívül kell hagyni? Például, egy áthozott (az esedékesség évében kiadottnak nem minősülő) nap esetén, 10 kivett szabadnapnál helyes-e számítás?
a) Megváltandó szabadság = (tárgyévre járó napok + 1 áthozott nap) x arányosítás – tárgyévben kivett 10 nap, vagy
b) megváltandó szabadság = (tárgyévre járó napok) x arányosítás – tárgyévben kivett napok (itt a ténylegesen kivett 10 nap helyett csak 9, mivel 1 nap még a múlt évről járt neki).
A kérdés azért fontos, mert a két számítási mód eltérő eredményt hoz, és a kerekítés szabályai szerint a dolgozó adott esetben egy munkanaptól eleshet.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a tárgyévben felhasznált napokkal. Másrészt, ennek során a megelőző évről áthozott egy munkanap szabadsággal nem kell számolni, itt időarányosításnak nincs helye, hiszen erre a munkanapra a közszolgálati tisztviselő már az előző év alapján jogot szerzett, és ezt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. augusztus 27.

Szabadságkiadás – az egybefüggő 14 nap

Kérdés: Kell-e külön tájékoztatnunk a munkavállalókat arról, hogy a szabadság kiadása során legalább 14 nap egybefüggő távollétre jogosultak? Elfogadható-e, ha egyes munkavállalóink nem részesültek ugyanennyi megszakítatlan távollétben 2015-ben, de a szabadságigénylő rendszerünkből látható, hogy a szabadság kis részletekben való kiadását mindig a munkavállalóink kezdeményezték? Mi a helyzet azzal a kollégánkkal, akit 2015. szeptember 1-jén vettünk fel, és az éves időarányos szabadsága összesen 9 nap? Neki is biztosítandó a 14 nap távollét? Ha igen, hogyan?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egyszer megkötni, nem kell minden évben újra szerződni.Furcsa módon a törvény a 14 napos szabály kapcsán kifejezetten nem alkalmazza az időarányosítást, elvileg tehát az akkor is betartandó, ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg. A 14 napos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 22.
Kapcsolódó címkék:    

Pótszabadságok és az időarányosítás

Kérdés: A törvény szerint a munkavállalót megillető szülői pótszabadság először abban az évben jár, amikor a gyermeke megszületik. Egyik munkavállalónknak december 30-án született meg a kisfia. Ez azt jelenti, hogy 2014-re akkor is jár neki két nap pótszabadság, ha a tárgyév utolsó előtti napján lett apa? Vagy időarányosítani kell az év hátralévő részéhez a szabadságot, és akkor mondhatjuk, hogy az így kiszámított töredék a fél napot sem éri el, ezért egy napot sem adunk? Mi a helyzet akkor, ha az egészségkárosodott munkavállaló februárban elveszíti a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát? Neki hány nap pótszabadságot számoljunk 2015-re?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...biztosítandó. Ahogy az év közben bekövetkező jogosultságnál sem, az év közben megszűnő feltétel esetén sem lehet alkalmazni az időarányosítást. Az időarányosítási szabály ugyanis csak akkor irányadó, ha maga a munkaviszony kezdődik vagy szűnik meg év közben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 23.

Távolléti díj számítási módja

Kérdés: Kártérítés, illetve végkielégítés esetén az egyhavi távolléti díj kiszámítási módjáról érdeklődnék. Például óra- és teljesítménybérben dolgozó munkavállaló esetén, ha tudjuk az egy órára, illetve napra jutó távolléti díjat, akkor mennyivel kell szoroznunk, hogy egyhavi távolléti díjat kapjunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...időpontja [Mt. 148. § (2) bek. b)-c) pontok].Havibér esetén a távolléti díj alapbérrészének meghatározásakor az alapbér időarányosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz az egy órára járó távolléti díj alapbérrészének meghatározásához...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 19.

Fogyatékos gyermek után járó pótszabadság időarányosítása

Kérdés: Az Mt. értelmében két nap pótszabadság jár a fogyatékos gyermekek után, amit a magasabb összegű családi pótlékról szóló határozat alapján adunk meg. Ha munkavállalónk év közben lépett be, akkor időarányosítani kell ezt a két napot? A munkavállaló által bemutatott orvosi igazolás egyébként is csak augusztus hónapig szól. Abban az esetben is időarányosítani kell, ha esetleg egy újabb felülvizsgálat már nem igazol egy tartós betegséget?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár, azzal, hogy a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 121. §). Az időarányosítást tehát csak az év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén lehet alkalmazni. Ha a pótszabadságra...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 8.
Kapcsolódó címkék: