10 talált cikk az időarányosítás kifejezésre

Kérdés: A Kit. 155. §-ának (3) bekezdése alapján a pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. A Kit. 128. §-ának (2) bekezdése határozza meg azokat a távolléteket, amelyeket a szabadság szempontjából jogszerző időként kell figyelembe venni. A gyermek után járó pótszabadság belépés és kilépés esetén az adott évre vonatkozóan arányosítandó, de ha az anya egész évben a kormányzati igazgatási szervnél van kormányzati szolgálati jogviszonyban, akkor mindegy, hogy az év melyik napján születik a gyermek, a születésének évére is jár utána a teljes négynapos pótszabadság. Amennyiben a kismama például két és fél éves gyermekével van otthon fizetés nélküli szabadságon, s ekkor születik a második gyermeke, és a születés napjával megkezdi a szülési szabadságot, majd két év fizetés nélküli szabadságra megy, hogyan számoljuk a második gyermekre a Kit. 155. §-ának (1) bekezdése szerinti pótszabadságot arra az évre, amelyben az anyuka aktív állományba kerül? Álláspontunk szerint, ha az anyuka 2026. július 1-jén kerül aktív állományba, akkor a második gyermek után járó pótszabadságot az aktív állományba helyezés napjától kell arányosítva megkapnia az aktív állományba helyezéssel érintett évre. Tehát ha az anyuka 2026. július 1-jén lép aktív állományba, akkor a 2026-os évre nem négy, hanem két munkanap pótszabadság illeti meg a második gyermeke után 2026-ra. Helyes az álláspontunk? Vagy esetleg meg kellene adni a négy munkanap pótszabadságot a második gyermekre akkor is, ha csak július 1-jén kerül aktív állományba az anyuka, s előtte olyan időszak volt, amire a Kit. 128. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján nem jár szabadság? Ha egy kolléganő 2020. október 1-től 2023. március 31-ig GYES-en van az első gyermekével, a második gyermeke megszületik 2023. március 1-jén (amikor még GYES-en volt az első gyermekével), majd 2025. február 1-jén aktív állományba kerül, 2023-ra jár-e neki a második gyermek után a négy nap pótszabadság, vagy időarányosítani kell?

Kérdés: Cégünk fő tevékenységi köre közúti árufuvarozás, tehergépkocsi-vezetőink jellemzően EU-tagállamokon belül mozognak, kabotázs és cross-trade munkákat végeznek, melyek a kiküldetési irányelv hatálya alá tartoznak. Szeretnénk megfelelni a kiküldetési irányelvnek, de azt látjuk, hogy nincs egységes gyakorlat, tagállamonként eltérő a szabályozás. Az alábbi kérdésekre szeretnénk munkajogi szakértői választ kapni. Milyen magyar bérelemek használhatók az adott EU-s ország minimálbér-megfizetésére? A nálunk (Magyarországon) alkalmazott sofőrbérelemek közül pontosan melyek vehetők figyelembe a minimálbér elszámolásához (alapbér, túlóraátalány, minőségi prémium, teljesítményalapú bérelemek, napidíj)? A külföldi napidíj hány százaléka számítható be bérként? Tagállamonként mi az erre vonatkozó összeghatár? Mely bérelemek azok, amelyek egyáltalán nem vehetők figyelembe? Mit kell érteni a tagállamokban maximális munkaidő és minimális pihenőidő alatt? Milyen speciális nemzeti munkaidő-beosztási szabályoknak kell megfelelni? Mit jelent az egyes tagállamokban a minimális éves fizetett szabadság? Hogyan kell ezt biztosítani? Ledolgozott munkaóra alapján kell arányosítani? Alkalmazható-e a küldő ország szabálya, ha az kedvezőbb a fogadó országnál? Ha több EU-s országban dolgozik a sofőr egy adott hónapon belül, hogyan kell arányosítani a minimálbérhez figyelembe vehető bérelemeket? Az arányosítás alapja az összes ledolgozott munkaóra vagy a havi kötelező munkaidő (pl. 21 napos hónap esetén 168 óra)? Vagy van más EU-s mutató?

Kérdés: A gyermekek után járó pótszabadságot kell-e arányosítani? Jól tudom, hogy születés esetén sem számít, mikor születik a gyermek, mert a plusz szabadságnapok akkor is megilletik teljes egészében a szülőt, ha a gyermek év végén születik?

Kérdés: Az augusztusi diákmunkánál 1 munkanap szabadság jár a diákoknak, hiszen 2024. 08. 01-től 2024. 08. 21-ig (15 munkanap) tart a program. A számítás: 20 munkanap alapszabadság és 5 munkanap fiatal munkavállalóknak járó, azaz 25/366×21 = 1,43, tehát 1 munkanap jár. A kerekítés szabálya az, hogy 1,50-től 2 munkanap jár, ezért a Központi Illetményszámfejtő Program (KIRA) mindig felfelé kerekít 0,50-től. Júliusban 1-jétől 19-ig voltak a diákok (15 munkanap), így 20+5 = 25, 25/366×19 = 1,29, azaz 1 munkanap szabadság járt. Van egy diák munkavállaló, aki 2024. 08. 05-től 2024. 08. 26-ig jött, neki így néz ki a szabadsága: 20+5 = 25, 25/366×22 = 1,50, azaz 2 munkanapot kalkulál a rendszer. Az oka az, hogy augusztus 3. szombat munkanap volt, és augusztus 19. pedig pihenőnap. Ezért mondhatni „feleslegesen”, de szabályszerűen megnöveli az 1 db pihenőnap az osztót 21 helyett 22-re. Mivel minden diáknak, aki három hetet, azaz 15 munkanapot vállalt, az egyenlő bánásmód elve alapján 1 munkanap szabadság járt, átírjuk-e a programban kézzel a jól kalkulált 2 munkanapot 1-re? Avagy, mivel a program a kerekítés szabályai szerint jól kalkulált, így ez egy banális eset gyakorlatilag, de tényleg jogosan két munkanap szabadság jár az utóbbi diáknak?

Kérdés: A pedagógusoknak járó ágazati szakmai pótlékot hogyan számfejtjük egy hónapra, ha betegszabadságon vagy táppénzen volt a munkavállaló? Naptári napokkal osztjuk az ágazati pótlékot, vagy a munkanapok száma lesz az osztónap? Például 33 800 Ft a pedagógus ágazati szakmai pótléka, és 5 munkanapot volt táppénzen 2020. november hónapban, amelyben 21 munkanap volt. Ezek alapján mennyi ágazati pótlékra jogosult? Illetve, ha 5 munkanap betegszabadsága volt, akkor mennyi az ágazati pótléka?

Kérdés: Egy köztisztviselő jogviszonya megszüntetésre kerül, amelynek keretében szabadságmegváltásra is szükség van. Mi a helyes mód az előző évről áthozott szabadnapokkal kapcsolatos számítás terén? Ezeket az adott évre mind a kivehető, mind a kivett napokhoz hozzá kell-e számítani, vagy mindkét esetben figyelmen kívül kell hagyni? Például, egy áthozott (az esedékesség évében kiadottnak nem minősülő) nap esetén, 10 kivett szabadnapnál helyes-e számítás?
a) Megváltandó szabadság = (tárgyévre járó napok + 1 áthozott nap) x arányosítás – tárgyévben kivett 10 nap, vagy
b) megváltandó szabadság = (tárgyévre járó napok) x arányosítás – tárgyévben kivett napok (itt a ténylegesen kivett 10 nap helyett csak 9, mivel 1 nap még a múlt évről járt neki).
A kérdés azért fontos, mert a két számítási mód eltérő eredményt hoz, és a kerekítés szabályai szerint a dolgozó adott esetben egy munkanaptól eleshet.

Kérdés: Kell-e külön tájékoztatnunk a munkavállalókat arról, hogy a szabadság kiadása során legalább 14 nap egybefüggő távollétre jogosultak? Elfogadható-e, ha egyes munkavállalóink nem részesültek ugyanennyi megszakítatlan távollétben 2015-ben, de a szabadságigénylő rendszerünkből látható, hogy a szabadság kis részletekben való kiadását mindig a munkavállalóink kezdeményezték? Mi a helyzet azzal a kollégánkkal, akit 2015. szeptember 1-jén vettünk fel, és az éves időarányos szabadsága összesen 9 nap? Neki is biztosítandó a 14 nap távollét? Ha igen, hogyan?

Kérdés: A törvény szerint a munkavállalót megillető szülői pótszabadság először abban az évben jár, amikor a gyermeke megszületik. Egyik munkavállalónknak december 30-án született meg a kisfia. Ez azt jelenti, hogy 2014-re akkor is jár neki két nap pótszabadság, ha a tárgyév utolsó előtti napján lett apa? Vagy időarányosítani kell az év hátralévő részéhez a szabadságot, és akkor mondhatjuk, hogy az így kiszámított töredék a fél napot sem éri el, ezért egy napot sem adunk? Mi a helyzet akkor, ha az egészségkárosodott munkavállaló februárban elveszíti a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát? Neki hány nap pótszabadságot számoljunk 2015-re?

Kérdés: Kártérítés, illetve végkielégítés esetén az egyhavi távolléti díj kiszámítási módjáról érdeklődnék. Például óra- és teljesítménybérben dolgozó munkavállaló esetén, ha tudjuk az egy órára, illetve napra jutó távolléti díjat, akkor mennyivel kell szoroznunk, hogy egyhavi távolléti díjat kapjunk?

Kérdés: Az Mt. értelmében két nap pótszabadság jár a fogyatékos gyermekek után, amit a magasabb összegű családi pótlékról szóló határozat alapján adunk meg. Ha munkavállalónk év közben lépett be, akkor időarányosítani kell ezt a két napot? A munkavállaló által bemutatott orvosi igazolás egyébként is csak augusztus hónapig szól. Abban az esetben is időarányosítani kell, ha esetleg egy újabb felülvizsgálat már nem igazol egy tartós betegséget?