459 talált cikk a kinevezés kifejezésre

Kérdés: Jogszerű-e, ha a közalkalmazott illetményének a munkáltató döntésén alapuló illetményrészét a garantált bérminimum miatti illetményemeléssel egyidejűleg visszaveszik, amely eredményeként összességében a közalkalmazott illetménye nem növekszik?

Kérdés: Egy polgármesteri hivatalnál jelenleg közalkalmazottként vagyunk foglalkoztatva mint konyhások. Kiszivárgott, hogy az önkormányzat vezetősége azon gondolkodik, valahogy átraknának bennünket az Mt. hatálya alá. Hogyan tehetik ezt meg, kinek kell erről döntést hozni, hogy egyik törvény alól a másikba csak úgy átrakjanak bennünket?

Kérdés: Részmunkaidős foglalkoztatás esetén arányosítják-e a nyelvpótlékot a kormányzati szolgálati jogviszonyban?

Kérdés: 2016. május 17-től vezető gondozó vagyok, közalkalmazottként. 2016. december 31-ével a szerződésem lejárt. A munkámhoz kell a szociális asszisztensi végzettség, melynek megszerzését elkezdtem. Nem hosszabbítják meg a kinevezésemet, mivel nem fejeztem be az iskolát, vagyis olyan dolgozót vesznek föl, aki már megszerezte a képesítést. Felmentési idő nincsen?

Kérdés: A munkáltatóm (kórház) részéről kinevezésmódosítás került aláírásra, amely alapján az abban meghatározott bérpótlékot el is utalták a számomra. Utóbb arra hivatkozott a munkáltató, nem akart ilyen kinevezésmódosítást aláírni, és egy újabb okirattal ismét módosításra került a kinevezésem, amely a bérpótlékot már nem tartalmazta. A munkáltató most vissza is akarja fizettetni velem a korábbi módosítás alapján kiutalt összeget, és nemcsak a nettó, hanem a bruttó mértékét. Mit tehetek?

Kérdés: Amennyiben a vezető óvónő a jegyző felesége, ez esetben fennáll-e összeférhetetlenség? A vezető óvónő az élelmezésvezető is az óvodában, anyagi dolgokról is rendelkezik. Kinek tartozik beszámolni a munkaidejéről, a munkájáról a vezető óvónő?

Kérdés: Ellenjegyzőként ellenőrzöm egy önkormányzati fenntartású, 47 tagóvodával és egy igazgatósággal működő óvodában az igazgatóságon dolgozó rendszergazda átsorolását. A munkáltató a Kjt. szerinti E/3 fizetési fokozatából az Nkt. szerinti Gyakornok (alapfokozattal) 1 fizetési kategóriába sorolná a rendszergazdát. A rendszergazda gazdasági informatikus felsőfokú szakképesítéssel és számítástechnika-tanár főiskolai végzettséggel rendelkezik. A kinevezés módosítását az Nkt. 97. §-ának (20) bekezdésére, illetve a 64. § (4)–(5) bekezdéseire hivatkozva készítették el. Az Nkt. 2. számú melléklete azonban a nevelőmunkát segítő alkalmazottak finanszírozási létszámának vonatkozásban nevesíti az óvodában a nevelőmunkát segítő munkaköröket, melyek között a rendszergazda nem szerepel. Illetve a 326/2013. Korm. rendelet 4. melléklete felsorolja a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkaköröket a finanszírozott létszám vonatkozásában, amely a rendszergazda esetében általános és középiskolában határoz meg létszámot, óvodában nem. Az óvodai rendszergazda besorolható-e a pedagógusokra vonatkozó szabályok szerint?

Kérdés: Egy közalkalmazottat orvosilag nem találtak alkalmasnak a házi gondozás területére az időjárási körülmények, a rendkívüli munkakörülmények, a nehéz emelések, csomagok cipelése és az egyedüli munkavégzés miatt. Ugyanakkor lehetősége lenne kórházi osztályra ápolónőként elhelyezkedni szintén közalkalmazottként. Megtehető-e ez felmentés, illetve végkielégítés visszafizetése nélkül?

Kérdés: Közalkalmazottként a munkavégzésem egy adott munkahelyre szól. Köteles vagyok-e azt elfogadni, hogy vidéki munkahelyre is küldjenek? 58 éves vagyok, nem tudom, hogy a védettség rám milyen módon és mire vonatkozik.

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet legutóbbi módosításával került be a jogszabályba a 32/A. §, mely szerint a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény – ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – 107%-a. A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a Kjt. szerinti garantált illetmény – amennyiben az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – 110%-a erejéig biztosítja a fedezetet az illetmény, a munkabér előző bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó, munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére. Értelmezésünkben a garantált illetmény 107%-ának fedezetét a munkáltatónak kell biztosítania, ezenfelül, a munkáltató mérlegelésén alapuló emelésre a garantált illetmény 107 és 110%-a közötti különbséget a központi költségvetés külön biztosítja a munkáltató részére. Helyes-e az értelmezésünk, illetve a munkáltató a 3%-os különbözetet automatikusan megkapja, vagy csak akkor, ha az emelést ténylegesen végrehajtja?