498 talált cikk a kinevezés kifejezésre

Kérdés: Többcélú intézményként működünk, melynek része az általános iskola és az alapfokú művészeti iskola is. Gyakornok besorolásban foglalkoztatunk egy pedagógust, aki az általános iskolában énektanári és karvezetői, az alapfokú művészeti iskolában zongorakísérői és korrepetitori feladatokat lát el. Hogyan alakul a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének óraszáma, tekintettel arra, hogy mindkét helyen tart tanórákat, foglalkozásokat?

Kérdés: A 326/2013-as Korm. rendelet 39/K. §-a előírja, hogy annak a pedagógusnak, "akinek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év vagy annál kevesebb ideje van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosult, 2017. január 1-jén Pedagógus II. fokozatba és a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kerül besorolásra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a 2017. január 1-jét követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetén is". Hogyan alkalmazható ez a szabály a 2017. január 1-jét követően kinevezendő pedagógusokra, hiszen a szabály azt írja elő, hogy 2017. január 1-jén kellett őket Pedagógus II. fokozatba sorolni? A kérdés azért lényeges, mert bizonyos munkáltatók értelmezése szerint ez egy átmeneti szabály, amelyet jelenleg már nem kell alkalmazni.

Kérdés: Közalkalmazottként gépkocsizó járőr vagyok. A feladatunk különböző objektumok ellenőrzése céges gépkocsival, amit én vezetek rendszeresen, havi tíz alkalommal 24 órában. Jár-e gépjárművezetői pótlék nekünk, mint közalkalmazottaknak? A kinevezésben, valamint a munkaköri leírásban nem szerepel erről semmi, és azt a választ kaptuk a munkáltatói jogkör gyakorlójától, hogy nem jár.

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk helyettesítése céljából határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesítünk. A határozott idő tartama két és fél hónap. A Kjt. 21/A. §-a alapján kötelező a három hónap próbaidő kikötése. Ha a közalkalmazotti jogviszony tartama nem éri el a három hónapot, mennyi próbaidőt köthetünk ki jogszerűen? Lehet-e a közalkalmazott a jogviszonyának egésze alatt próbaidőn, vagy a próbaidő csak a jogviszonynál rövidebb ideig tarthat?

Kérdés: Utolsó éves óvodapedagógust lehet-e óvodapedagógus munkakörben alkalmazni? Ha igen, akkor hogyan kell őt besorolni?

Kérdés: Közalkalmazottunk és köztünk vita van abban a tekintetben, hogy beszámítandó-e a jubileumi jutalomra jogosító időtartamba a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezeténél 2010. június 1.-2015. július 12. között szerzett ideje? Az intézménynél korábban dolgozó humánpolitikai munkatárs ugyanis beszámolta ezt az időtartamot a kinevezés elkészítésekor. Keletkeztet-e ez jogot a közalkalmazott oldalán? Arra is hivatkozik dolgozónk, hogy bérezését a Vöröskereszt a Kjt. szerint állapította meg. Van-e lehetősége a munkáltatónak a jubileumi jutalomra jogosító idő beszámításánál eltérni a dolgozó javára, vagy ezek kógens rendelkezések?

Kérdés: Új közalkalmazottat vennénk át egy másik intézményből, áthelyezéssel. Ekkor van-e lehetőség próbaidő kikötésére? Minimálisan mennyi időt vehet igénybe az áthelyezés? Meddig van lehetősége az előző intézménynek, hogy visszatartsa a dolgozót?

Kérdés: Besorolható-e Pedagógus I. fokozatba az a határozatlan idejű kinevezéssel, felsőfokú végzettségűként óvodapedagógus munkakörben foglalkoztatott kolléganő, akinek az oklevele a nyelvvizsga hiánya miatt hiányzik?

Kérdés: Egészségügyi intézményünk közalkalmazottakat foglalkoztat. A részmunkaidőben dolgozónk szabadságát az Mt. 124. §-a és a Kjt. idevonatkozó rendelkezései szerint munkanapban állapítjuk meg. Jól járunk-e el, ha heti 24 órás részmunkaidő esetében napban vagy akár órában kiadva és elszámolva biztosítjuk a szabadságot?

Kérdés: Egy közalkalmazott fizetési fokozatba való besorolása az általa bemutatott – mint utóbb kiderült, hiányos – dokumentumok alapján történt meg. Kinevezését aláírta, nem vitatta. Jogviszonya próbaidő alatti azonnali hatályú felmentéssel szűnt meg. Ezt követően a dolgozó pár hónap elteltével levélben kereste meg volt munkáltatóját. Előadta, hogy utóbb előkerült, korábbi munkaviszonyait igazoló dokumentumok alapján besorolása pontatlan volt. Munkáltatójától kérte a besorolás utólagos módosítását és a helyes (magasabb) fizetési fokozat alapján járó és a helyette megállapított fizetései közötti bérkülönbözet utólagos kifizetését. Mi a követendő eljárás? Igénye három évig nem évül ugyan el, de kérdéses, hogy jogszerű-e, tekintve, hogy előnyök (bérkülönbözet-igény) szerzése végett saját felróható magatartására (a munkaügyi iratainak hiányos benyújtására) hivatkozik.