452 talált cikk a kinevezés kifejezésre

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő (egy háromfős csapat csoportvezetője is egyben) rövidebb-hosszabb időre (kb. egy–hat hónapra) fizetés nélküli szabadságra kíván menni, hogy egy másik, nem közszférába tartozó munkáltató számára külföldön végezzen munkát. A Kttv. alapján a jegyző engedélyezheti-e a köztisztviselő kérését? Erre az időre járhat-e helyettesítési díj a munkakörét helyettesítő köztisztviselőnek, illetve a csoportvezetői megbízását kell-e módosítani és a helyettesítő részére átadni?

Kérdés: Bölcsődei dajkánk 2020. november 1-jén kezdett dolgozni „C” besorolással. Szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik ruhakészítő szakmában, illetve egy 33149901 gyermek- és ifjúsági felügyelő OKJ-s szakképesítéssel. Értelmezésünk szerint, mivel nem rendelkezik érettségivel, „C” helyett csak „B” besorolású lehetne. Helyes-e az értelmezésünk, továbbá vissza lehet-e sorolni „C” helyett „B”-be? Ha igen, mikortól? Ha nem lehet, akkor gyakorlatilag ez a dajka 5 éve a magasabb pótlékot kap, mint a társai, akik rajta kívül helyesen mindannyian „B”-be vannak sorolva. Ez így nem igazságos a többiekre nézve. Mi lenne a helyes eljárás ebben az esetben? Az 5 évi pótlékkülönbözet hozzávetőlegesen 272.000 Ft.

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési szerve a művelődési ház, ahol a vezető megbízása idén 2025. november 30-én lejárt. A pályázat kiírásra került, és megvan az új intézményvezető 2025. december 1-jével. Az intézménynél nincs üres álláshely, tehát a régi intézményvezetőt nem tudjuk besorolni, illetve a régi intézményvezető elérte a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíját, így ő a megbízatása után nyugdíjba vonul. Neki négy hónap felmentési idő és a szabadság kiadása jár. Hogyan tudjuk őt alkalmazni, ha nincs üres álláshely? Mik a lehetőségek?

Kérdés: Egy önkormányzati intézmény vásárt készül üzemeltetni. A dolgozók közalkalmazottak, nem szeretnénk rendkívüli munkaidőként elszámolni a vasárnapi munkavégzésüket. Mindenki fix 40 órás, hétfőtől péntekig végzendő munkára van foglalkoztatva. Milyen módosításokkal lehet megoldani azt, hogy normál munkaidőként legyen számításba véve a havi egy vasárnapi munkavégzés?

Kérdés: Az önkormányzat minden évben hulladékgyűjtési programot szervez. A program részeként a polgármesteri hivatal dolgozóinak (köztisztviselők, munkavállalók) lehetőségük van munkaidőben, nem munkaköri feladatként részt venni a szemétgyűjtési, takarítási feladatokban. (Az így végzett munkáért az illetményen/munkabéren felül egyéb díjazást nem kapnak.) A dolgozók önként, jogszerűen milyen feltételekkel vehetnek részt a hulladékgyűjtésben? A munkáltató elrendelheti-e, hogy a dolgozó munkaidőben, munkaköri feladatokon kívüli tevékenységet (hulladékgyűjtést) végezzen? Ha igen, mi alapján lehetséges ez?

Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottját esetfelelős munkakörbe neveztük ki, melyhez figyelembe tudtuk venni a főiskolai végzettségét, tehát „F” fizetési osztályba soroltuk be. Ebben a munkakörben nem felelt meg, így a beleegyezésével másik munkakörbe lett helyezve. Az új munkakörhöz elegendő az érettségi, ezt a 257/2000. Korm. rendelet nem is engedi, csak az „E” fizetési osztályig a besorolást. Helyesen járunk-e el, ha a közalkalmazott beleegyezése nélkül egyoldalúan módosítjuk „D” fizetési osztályba a besorolást? Ebben az esetben az illetménye is csökkenni fog. Csökkenhet az illetménye vagy várakoztatni kellene? Szabályos-e, ha a kinevezés módosítása előtt nyilatkoztatjuk a közalkalmazottat, hogy a munkáltatói döntést tudomásul veszi?

Kérdés: Településünkön a kistérségi társulás alá rendelték (társulási döntéssel) a járóbeteg-szakellátást, ami addig kft.-ként működött, de megszűnt. A társulás népjóléti, szociális és gyermekvédelmi feladatokat lát el a környék több településén költségvetési intézmény formájában, melynek a székhelye a mi településünk. Az addigi intézményvezető közalkalmazotti jogviszonyban magasabb vezetőként látta el a feladatát, majd a NEAK értesítése alapján egészségügyi szolgálati jogviszonyra kellett módosítani a kinevezését a finanszírozás miatt, ami meg is történt. Figyelembe véve az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdésében, a Vhr. 5. §-ában, valamint a 256/2013. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakat, az intézményvezetőt az Eszjtv. 1. melléklete szerinti – intézményvezetőt megillető – legmagasabb fizetési fokozatba soroltuk. A NEAK szerint nem jó a besorolás, mert az intézményvezetőt az 1/A. melléklet szerint kellett volna besorolni, ami az egészségügyi szakdolgozók bértáblája. (Az intézményvezetőnek mentálhigiénés főiskolai és egyéb egyetemi végzettsége van.) Melyik besorolás tekinthető jogszerűnek, figyelembe véve azt, hogy a szociális és egyéb feladatok ellátását az intézményvezető-helyettes végzi, az intézményvezető pedig a járóbeteg-szakellátással járó összes intézményi feladatot?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezérigazgatóját a város közgyűlése választotta meg határozott időre. Személye 2008 óta változatlan. A közgyűlési határozatok alapján a vezérigazgató a gazdasági társasággal határozott időre szóló munkaviszonyt létesített a következők szerint: 2008. október 1. – 2011. május 31., 2010. január 1. – 2013. május 31., 2013. június 1. – 2018. május 31., 2018. június 1. – 2022. június 30., 2022. július 1. – 2027. június 30. 2008. október 1. óta folyamatosan munkaviszonyban áll a gazdasági társasággal. A munkaviszonyok megszűnésekor elszámolás nem történt, az ekkor kiadandó dokumentumokat sem adta át a munkáltató. A közgyűlés időközben a gazdasági társaságot 2025. október 15-ével megszüntette, annak feladatait a továbbiakban egyik költségvetési szerve fogja ellátni. A feladatátvételre az Áht. 9/A. alcíme alapján kerül sor. Az átvevő költségvetési szerv a Kjt. hatálya alá tartozik. Az Áht. 11/F. §-a alapján a gazdasági társaság munkavállalói átkerülnek az átvevő költségvetési szervhez, ahol közalkalmazottként továbbfoglalkoztatásuk biztosított, vagy nyilatkozhatnak arról, hogy a jogállásváltozáshoz nem járulnak hozzá. Ebben az esetben munkaviszonyuk a változást követő harmincadik napon, azaz 2025. november 14-én automatikusan megszűnik. Az Áht. 11/F. §-ának (11) bekezdése szerint az átvevő költségvetési szerv az Áht. 11/F. § (3)–(4), (6) és (10) bekezdései esetén köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára az Mt. 77. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. §-ának (2) bekezdése szerinti távolléti díjat megfizetni. A vezérigazgató az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése értelmében vezető állású munkavállalónak minősül, és a közgyűlés által jóváhagyott Javadalmazási Szabályzatban meghatározott juttatások illetik meg. Jogviszonya megszűnésével kapcsolatban a munkaszerződés mindössze az alábbiakat tartalmazza: „A munkaviszony megszűnésére az Mt. 63. §-ában, a munkaviszony megszüntethetőségére az Mt. 64. §-ában és 210. §-ában foglaltak az irányadók. A munkaviszony az Mt. 64. §-a alapján megszüntethető: közös megegyezéssel, azonnali hatályú felmondással.” A Javadalmazási Szabályzat szerint: „A munkaszerződés alapján a vezérigazgató részére a munkaviszony megszüntetése, illetve megszűnése esetén járó juttatások” „határozott időtartamú munkaviszony esetén a vezérigazgatót az Mt., valamint a 2009. évi CXXII. törvény szabályai szerinti mértékben illethetik meg a járandóságok, ettől a rendelkezéstől a felek megállapodása sem térhet el a munkavállaló javára. Határozott időtartamú munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a vezérigazgató részére egyszeri juttatás adható, mértéke nem haladhatja meg 4 havi átlagbér összegét. A juttatás nyújtásáról és mértékéről a közgyűlés dönt a munkaviszony megszűnését megelőzően.” Milyen juttatások illetik meg a vezérigazgatót, amennyiben úgy dönt, hogy nem járul hozzá a jogállásváltozáshoz? A vezérigazgató juttatásainak megállapításakor a 2008. október 1-jét vagy a 2022. július 1-jét kell irányadónak tekinteni?

Kérdés: Idősek otthonában (Kjt. szerinti kinevezés alapján) a nyolcórás pénztárost hosszú időn keresztül helyettesíteni kell. A helyettesítést a gazdasági, pénzügyi ügyintéző látja el. Mekkora helyettesítési összeget kell részére megfizetni? A helyettesített munkakör alapbére vagy illetményével együtt számított bére az irányadó? Az első hónapban ez három nap, de a második hónapban ez a helyettesítés már a teljes hónapot érinti. A munkaköri leírását ki kell egészíteni, vagy elég külön dokumentumban megfogalmazni az elvárásokat?

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolánkba zenét oktatni járnak zenetanárok. A zenetanárok nem a mi intézményünk alkalmazottai, hanem egy másik zeneiskoláé. Azok a tanulóink, akik zenét tanulnak, tandíjat fizetnek a zeneoktatásért. Fizethet-e a mi iskolánk a hozzánk járó zenetanároknak útiköltséget, ha igen, milyen módon?