Személyi illetmény – a megállapítás módosított szabályai

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál a Kttv. 235. § (1) bekezdése szerinti személyi illetmény 2026. május 14-ét követő alkalmazásával kapcsolatban kérjük szakmai állásfoglalásukat. A 9/2026. Korm. rendelet alapján a személyi illetmény március 1-jétől eltérő kezdő időponttal is megállapítható vagy emelhető volt, és ebben az esetben a teljesítményértékelés mellőzhető volt. A veszélyhelyzeti szabályozás megszűnését követően a 2026. évi XIV. törvény a Kttv. 235. §-ának (1) bekezdéséből elhagyta a személyi illetménynek a tárgyév március 1-jétől a következő február végéig terjedő időszakra történő megállapítására vonatkozó kötöttségét, ugyanakkor a teljesítményértékelés mellőzésére vonatkozó rendelkezés nem került be a Kttv.-be. Jól értelmezzük, hogy 2026. május 14-étől személyi illetmény ugyan az év bármely időpontjában megállapítható, azonban ahhoz ismét szükséges a minősítés, ennek hiányában a teljesítményértékelés? 2026. szeptember 1-jével új köztisztviselőt kívánunk kinevezni, aki nem rendelkezik a személyi illetmény megállapítását megalapozó minősítéssel vagy teljesítményértékeléssel. Ilyen esetben a kinevezéskor megállapítható-e személyi illetmény? Ha nem, alkalmazható-e helyette alapilletmény-eltérítés, illetve – ha egyik lehetőség sem áll fenn – milyen jogcímen és mikortól állapítható meg számára legkorábban a besorolása szerint számítottnál magasabb összegű illetmény? Ehhez elegendő-e a belépést követően év közben elkészített teljesítményértékelés, vagy csak későbbi értékelési időszak alapján nyílik erre lehetőség? A hivatalban ugyanakkor vannak olyan köztisztviselők, akik részére 2026. május 14. előtt, az akkor hatályos szabályok alapján – egyes esetekben a teljesítményértékelés 9/2026. Korm. rendelet szerinti mellőzésével – személyi illetményt állapítottunk meg. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a korábban jogszerűen megállapított személyi illetményeket továbbra is folyósítjuk az eredetileg irányadó időtartamuk végéig, vagy a jogszabályváltozás miatt szükséges azok felülvizsgálata? Amennyiben továbbra is járnak, jogszerűen fennállhat-e emiatt jelentősebb illetménykülönbség a régi és az újonnan belépő köztisztviselők között? A korábbi személyi illetményt megállapító munkáltatói intézkedéseinkben külön lejárati időpontot nem tüntettünk fel, mert azok meghozatalakor a Kttv. 235. §-ának (1) bekezdése maga tartalmazta a személyi illetmény időbeli keretét, az intézkedéseink pedig erre a jogszabályhelyre hivatkoztak. E korábbi intézkedések időbeli hatályát továbbra is a meghozatalukkor hatályos Kttv. alapján kell megítélni, függetlenül attól, hogy az időbeli korlátozás 2026. május 14-én később kikerült a törvényből? Ha a korábbi intézkedés külön rövidebb időtartamot nem határozott meg, meddig áll fenn az annak alapján megállapított személyi illetmény? A konkrét határidőt nem tartalmazó korábbi intézkedésekkel szükséges-e jelenleg bármit tenni? Ha igen, megfelelő és jogszerű megoldás-e olyan pontosító munkáltatói intézkedés kiadása, amely nem utólag állapít meg új végdátumot, hanem kizárólag rögzíti a korábbi intézkedés meghozatalakor hatályos jogszabályból következő időbeli hatályt, és szükséges-e ehhez ismételten a polgármester jóváhagyása? Összefoglalva: annak tisztázását kérjük, hogy a 2026. május 14-i jogszabályváltozást követően hogyan kell jogszerűen kezelni egyrészt az újonnan belépő, korábbi értékeléssel nem rendelkező köztisztviselő illetményét, másrészt a változást megelőzően már megállapított személyi illetményeket és azok időbeli hatályát.
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2026. január 27. és 2026. május 13. között hatályos 9/2026. Korm. rendelet 2. §-a szerint a Kttv. 235. §-ának (1) bekezdésétől eltérően a személyi illetmény a tárgyév március 1-jétől eltérő kezdő időponttal is megállapítható vagy emelhető volt, ebben az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Közalkalmazotti vagy munkaviszonyban – mozgástér a díjazásban

Kérdés: Művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltató vegyes önkormányzati fenntartású intézmény, ezért az alkalmazottak maradtak közalkalmazottak. Mivel intézményünk vegyes intézmény, lehetséges-e, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt munkaviszonnyá alakítsuk mind a központban, mind a könyvtárban és a konyhán? Amennyiben igen, akkor annak mi a menete? Ha a munkáltató munkáltatói döntésen alapuló illetményt szeretne adni a foglalkoztatottaknak, annak mi a menete? Van-e meghatározott maximumösszeg, ami adható – akár a jogviszony kezdetekor azonnal?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jutalomban is részesítheti. Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában a közalkalmazott kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének harminc százalékát [Kjt. 77. §].Az illetmény felső korlátját illetően a Kjt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Hamis nyelvvizsga és a jogviszony megszüntethetősége

Kérdés: Amennyiben egy kormánytisztviselővel kapcsolatosan a munkáltatónak az jut a tudomására jogerős bírósági ítélet alapján, hogy hamis nyelvvizsga alapján szerzett diplomát még a munkáltatóhoz történő kinevezése előtt, mi a helyes eljárás a munkáltató részéről? A Kit. 84. §-ának (5) bekezdése alapján hatósági bizonyítványt kér tőle, és amennyiben az nem „tiszta”, úgy azonnali hatállyal – felmentéssel – megszünteti a jogviszonyát a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének c) pontja és (6) bekezdése alapján? (A diploma és a nyelvvizsga nem foglalkoztatási feltétel, elegendő az érettségi, viszont a tiszta erkölcsi bizonyítvány foglalkoztatási feltétel.) Ha az erkölcsi bizonyítványába nem került be a fenti jogsértés, akkor milyen jogcímen szüntethető meg a jogviszonya? A munkáltató nem kívánja tovább alkalmazni, tekintettel arra, hogy ez rontaná a szervezet megítélését. Felmerülhet-e a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti érdemtelenséggel indokolt felmentés? A jogsértő magatartást az érintett a munkáltatóhoz történő kinevezése előtt követte el. Amennyiben a jogsértő cselekmény elkövetésére a foglalkoztatása alatt került volna sor, úgy álláspontunk szerint érdemtelenség jogcímen felmentéssel meg kellene szüntetni a jogviszonyt. Azonban kérdés, hogy a fenti esetben is megáll-e ez a jogalap? Mivel a megszüntetési jogcímek közül a legsúlyosabb következményekkel az érdemtelenség jár, és a munkáltató nem kívánja hátrányosabb helyzetbe hozni a kormánytisztviselőt, mint szükséges, azonban a kormányzati szolgálati jogviszonyt fenntartani sem kívánja, kérjük szíves állásfoglalásukat a kérdésben.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kit. 82. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a kinevezés általános feltétele, hogy kormányzati szolgálati jogviszony – egyebek mellett – csak büntetlen előéletű személlyel létesíthető és tartható fenn. Ha a kormánytisztviselő kérdésben jelzett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Áthelyezés – határozatlanból határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatási jogviszonyban álló óvodapedagógus áthelyezéssel kerülne egyik óvodából egy másik település óvodájába. Jelenleg határozatlan idejű a kinevezése, azonban az áthelyezés során határozott időre vennénk fel, helyettesítés céljából. Ebbe az óvodapedagógus beleegyezett. Ez lehetséges? Vagy csak határozatlan idejű foglalkoztatásra van lehetőség áthelyezésnél?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Púétv. 48. §-a az áthelyezés kapcsán azt rögzíti, hogy ez egy háromoldalú megállapodással történő jogviszony-megszüntetési és egyben újjogviszony-létesítési mód, amikor is a korábbi köznevelési foglalkoztatotti jogviszony idejét az újabb jogviszony idejével egybe...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Idei köztisztviselői illetményemelés elszámolása

Kérdés: A 2026. évi köztisztviselői illetményemelés elszámolásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A 2025. évben is állományban lévő kollégák esetében, úgy gondolom, egyszerű a felhasznált támogatás mértékének kiszámítása, a régi és a 2026. januári emelt bérük különbségéből kijön az egy hónapra felhasznált bértámogatás összege (+ szocho). 2026-ban viszont több új jogviszony jött létre a hivatalunknál, van, amelyik megszűnt köztisztviselő álláshelyét tölti be, vannak viszont olyanok is, akik régóta (évek óta) betöltetlen álláshelyre lettek felvéve. Az ő esetükben elszámolható-e a bérük egy része, vagy esetleg a teljes illetmény a bértámogatás részévé válhat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...támogatás felhasználása esetében is alkalmazhatóak.A Kttv. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontja előírja, hogy a köztisztviselő kinevezési okmányának tartalmaznia kell a köztisztviselő illetményét, annak a besorolása szerinti alapilletményéhez...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Családsegítő – besorolása és az új végzettség

Kérdés: Szociális intézménynél 2026 áprilisában családsegítő munkakörbe kinevezésre került egy közalkalmazott dolgozó, aki jelenleg érettségi végzettséggel rendelkezik. A munkaköre betöltéséhez szükséges végzettség megszerzésére mentesítést kapott, szociális munka alapképzési szakon tanulmányait 2025. évben már megkezdte. A fentiek alapján C kategóriába került besorolásra. A közalkalmazott az egyetem mellett, várhatóan szeptemberben Pedagógiai munkatárs – gyógypedagógiai asszisztens szakképesítést szerez. A gyógypedagógiai képesítés megszerzését követően, változatlan munkakörben maradva magasabb fizetési osztályba kell-e sorolni? Illetményét befolyásolja-e a megszerzett végzettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 257/2000. Korm. rendelet sorolja fel, hogy a hatálya alá tartozó gyermekjóléti és gyermekvédelmi, illetőleg a szociális feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél milyen munkakörök tölthetők be [ld. rendelet 9. § (1) bek, 2. melléklet]....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Humánpolitikus besorolása – szervező vagy ügyintéző

Kérdés: Intézményünk szociális ágazatban (idősek és fogyatékkal élők tartós bentlakásos ellátása) működik, humánpolitikai/munkaügyi ügyintézője humánszervező egyetemi végzettséggel és személyügyi szervező főiskolai végzettséggel H fizetési osztályba került besorolásra. Olyan ellenérv került elő a besorolás tekintetében, miszerint a 257/2000. Korm. rendelet szerint nem ágazatspecifikus munkakör, egyetemi-főiskolai végzettséget nem igényel, ezért nem sorolható H fizetési osztályba. Azonban, szerintünk, ezzel ellentmond a Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése, miszerint az ellátandó munkakörhöz szükséges legmagasabb iskolai végzettséggel kell a dolgozót besorolni. Mi a helyes besorolás a fenti esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nyújtott HR-tanácsadás stb.). A humánerő-gazdálkodási ügyintézői munkakör pedig inkább végrehajtó-adminisztratív jellegű (pl. kinevezések előkészítése; személyi anyagok kezelése; szabadságok nyilvántartása; adatfelvitel HR-rendszerbe; be- és kilépő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Óvodapedagógus besorolása – Pedagógus I. vagy Gyakornok

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodába 2026. augusztus 1. napjától óvodapedagógus-munkakörbe került felvételre a dolgozó. 2026. június 1. napján keltezett Pedagógus I. fokozatra szóló tanúsítványt csatolt belépési anyagához. A kolléga a kinevezésekor, azaz 2026. augusztus 1. napjától már besorolható-e Pedagógus I. fokozatba, vagy csak Gyakornoknak, és a nevelési év kezdetével, azaz 2026. szeptember 1. napi hatállyal lehet őt Pedagógus I. fokozatba átsorolni a többi minősítésen átesett dolgozóval együtt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a pedagógust a munkáltatónak be kell sorolnia, a 401/2023. Korm. rendelet 39. §-a (3) bekezdésének ac) pontja alapján ugyanis a kinevezési okmány kötelező tartalmi eleme a besorolás. A Púétv. 97. §-ának (8) bekezdése a következőket tartalmazza: a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Teljesből részmunkaidőbe – hatása az Otthontámogatás összegére

Kérdés:

Egy köztisztviselő 2024. szeptember 1-jétől kinevezésre került határozott időre, napi nyolcórás munkaidőben, helyettesítés céljából, egy határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő keresőképtelenség miatti távollétének idejére, 2027. szeptember 31-ig. A távol lévő kolléga nemrég jelezte, hogy 2026. szeptember 1-jétől napi négy órában visszajön dolgozni. A munkáltató ezért szóban felajánlotta a helyettesítőnek, hogy napi négy órában tudja továbbfoglalkoztatni az eredeti határozott időszakban. A munkáltató írásban kérte a helyettesítő kolléga nyilatkozatát, hogy elfogadja, vagy lemondással megszünteti a jogviszonyát. A helyettesítő elfogadta, hogy 2027. szeptember 31. napjáig módosul a kinevezése napi négyórás részmunkaidőre. A helyettesítő kolléga az év elején a kinevezés e módosítása előtt a 361/2025. Korm. rendelet alapján az Otthontámogatás teljes összegét felvette. Ha jogszerűen járt el a munkáltató a kinevezés módosításával, nem a helyettesítő hibájából történt a kinevezés módosítása, vissza kell-e fizetnie az Otthontámogatást? Ha igen, milyen összegben, esetleg kamatokkal terhelve?

Részlet az állásfoglalásából: […] ...egyoldalú jognyilatkozata. Azt, hogy ezt megteszi-e vagy sem, egyedül a köztisztviselő mérlegelésétől függ. A kérdés szerint a felek a kinevezést 2026. szeptember 30. napjával közös megegyezéssel teljes munkaidősből napi négyórás részmunkaidős...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Intézményvezető-helyettes – diplomát igénylő magasabb vezetői megbízás

Kérdés: Az önkormányzathoz tartozó, de önálló költségvetési szerveink közül a Városgazdálkodási és a Gyermekjóléti Intézménynek az intézményvezető-helyettese lehet-e középfokú végzettségű személy? Mindkét intézményben közalkalmazottak a dolgozók. A Kjt. 23 §-a szerint a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – e vezetői beosztásból eredő feladatait ellássa. Magasabb vezető – a 90. §-ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. E szerint úgy értelmezzük, hogy az intézményvezetőknek felsőfokú végzettségűeknek kell lenni, ami stimmel is, de az intézményvezető-helyettes, aki „csak” vezető, és ehhez kapcsolódó vezetői pótlékot kap, lehet akár egy középfokú végzettségű személy is. Jól értelmezzük?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. 23. § (1) bekezdése a magasabb vezetőkre vonatkozóan írja elő a felsőfokú iskolai végzettséget. A magasabb vezető fogalmát a Kjt. 23. §-ának (2) bekezdése határozza meg: a munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.
1
2
3
…
54