74 talált cikk a kamat kifejezésre

Kérdés: A munkáltatómnál napi négy órában bejelentve dolgozom, egyenlőtlen, havi 76 órás beosztásban, óránként 400 Ft-ért. Azt tervezem, hogy egyéni vállalkozóként próbálok meg boldogulni. Milyen teendőim vannak a munkáltatóm felé, illetve egyéni vállalkozóként milyen költségeim lehetnek?

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkáltató megszünteti a tevékenységét, hogy ne kelljen kártérítést fizetnie, és egy másik névvel tovább folytatja munkáltatói szerepét, de nem jogutódként? Ez ügyben milyen jogi lehetőségek adottak? Ha a munkáltató tudott a munkavállaló egészségi állapotának romlásáról, és mégsem szólította fel a károk előterjesztéseire, akkor a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözet igényét jogszerűen mely időponttól lehet igényelni? Egyetlen kártérítési perben van-e arra mód, hogy a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözetét 2002. évtől kamataival igényeljem a munkáltatótól, amiért értesült a rokkantnyugdíjazásomról, mégsem szólított fel káraim előterjesztésére; egyben járadék megállapítását is igényelhetem három évre visszamenőlegesen?

Kérdés: 2011. október 31-én közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom. A céget, ahol dolgoztam, felszámolták, béremet a Bérgarancia Alapból igényelte meg a felszámoló. A kilépőpapírjaimat 2011. október 24-én postázták, viszont a béremet a mai napig nem kaptam meg! Lehet-e késedelmi kamatot kérni, vagy ebben az esetben nem veszik figyelembe a munkában töltött utolsó napi kifizetést?

Kérdés: Egy régóta húzódó végrehajtási ügyünk lezárásához kérem segítségüket. Egyik munkavállalónk tanulmányi szerződés megszegése miatt kb. másfél millió forint visszafizetésével tartozik. A tartozás kiegyenlítésére két alkalommal írásbeli felszólítást küldtünk, mellyel szemben a munkavállaló jogorvoslattal nem élt, így az közvetlenül végrehajthatóvá vált. Ennek megfelelően kérésünkre a városi bíróság a felszólítást végrehajtási záradékkal látta el, amely alapján az önálló bírósági végrehajtó azonnali fizetésre szólította fel az adóst, majd annak eredménytelensége okán idén szeptemberben végrehajtási jogot jegyeztetett be az adós tulajdonában lévő két ingatlanra. Az ingatlanok árverezésére még nem került sor. Milyen teendőink vannak, hogy hozzájussunk a követelésünkhöz? Hozzáteszem, nem célunk, hogy az adósunk elveszítse ingatlanait, de szeretnénk már rendezni ezt az ügyet.

Kérdés: Divízióvezető munkavállalónk rendes felmondással megszüntette munkaviszonyát, most felmondási idejét tölti. Az elszámolás körében merült fel egy problémánk. A kolléga céges autó használatára is jogosult volt. A járművet leadta, majd a műszaki átvétel során az amortizáció felett 60 000 Ft-ban határozták meg a szükséges javítási költségeket (kárpittisztítás és a karosszéria megkarcolása miatt). A vonatkozó szabályzatunk szerint ezt az összeget a munkavállalónak kell megtérítenie. A kollégának kiküldtük erről a csekket, de határidőre nem fizette be, nem is kívánt egyeztetni a kérdésről. Mit kell tennünk ahhoz, hogy ezt a tartozást levonhassuk a munkabéréből?

Kérdés: Az elmúlt hónapban kétnapos késéssel tudtuk kifizetni a munkavállalóinknak a munkabéreket. Tudtuk, hogy mikor tudunk fizetni, így ennek megfelelően késedelmi kamatot is utaltunk. Egy munkavállalónk viszont jelentkezett, hogy tartozását nem tudta emiatt időben befizetni, és 30 000 Ft kötbért kellett fizetnie. Ezt a kárt nekünk mint munkáltatónak meg kell térítenünk?

Kérdés: 2009 végén felmondtunk munkavállalónknak. Munkabérét végrehajtói letiltás terhelte, ami alapján munkáltatóként minden hónapban rendszeresen levontuk és a megadott számlaszámra utaltuk az összeget. Ezt a bérelszámoláson feltüntettük. Most, 2010 áprilisában jelentkezett volt munkavállalónk, hogy a végrehajtótól azt a felvilágosítást kapta, az említett és általunk igazolt levonások nem érkeztek meg sem a végrehajtóhoz, sem a végrehajtást kérőhöz. Terhel-e minket emiatt felelősség?

Kérdés: Kft.-nk végelszámolás alatt áll. Egyik munkatársunkat (az építésvezetőt) az ügyvezető megbízta, hogy szedje be a kft. kintlevőségeit, és a befolyt pénzösszegből a kft. tartozásait fizesse ki. Az építésvezető ennek részben eleget is tett, a beszedett pénz egy részét viszont magánál tartotta, amit azzal indokolt, hogy ez a neki jogosan járó, ki nem fizetett munkabér, végkielégítés és egyéb járandóságai kiegyenlítésére szolgál, ami a kft. vele szemben fennálló tartozása. Hogyan ítéli meg ezt a helyzetet a jog, tehet-e valamit a munkáltató?

Kérdés: Banki ügyintézőként dolgoztam, egy átutalást kellett elintéznem "sűrű" időszakban, nagy volt a munkateher. A munkáltatóm utasított, hogy egy külföldi betét kamatait a külföldi tulajdonosnak utaljam át, és a betét tőkeösszegét további egy hónapra kössem le. Közel tíz éve ezzel a számlával minden esetben havonta hasonlóképpen kellett tennem, de most véletlenül nem csupán a kamatokat, hanem a betét tőkeösszegét is elutaltam. Ez akkor derült ki, amikor az átutalt tőkeösszeg visszahívására már nem volt mód. A főnököm rendkívüli felmondással elküldött, az indokolás szerint súlyosan gondatlanul jártam el. Hiába védekeztem, hogy nagyon túlterhelt voltam, ez okozta a tévedést, és hogy nem szándékosan tettem, túl kevesen vagyunk a feladatok ellátására, és ő is hibázott, amikor kihagyta az ún. "négyszem-elvet". Jogszerűen szüntette-e meg a munkaviszonyomat a munkáltatóm?

Kérdés: Többször észrevettem, hogy a fizetésemnél több száz forint eltérés van. Most már 3000 Ft is volt, és mikor szóltam, azt a választ kaptam, hogy a program és a kézi számolás között lehetnek eltérések, de azóta sem korrigálták a különbözetet. Erről szeretnék felvilágosítást kapni.