Levonás a munkabérből – miért felel a munkáltató?

Kérdés: 2009 végén felmondtunk munkavállalónknak. Munkabérét végrehajtói letiltás terhelte, ami alapján munkáltatóként minden hónapban rendszeresen levontuk és a megadott számlaszámra utaltuk az összeget. Ezt a bérelszámoláson feltüntettük. Most, 2010 áprilisában jelentkezett volt munkavállalónk, hogy a végrehajtótól azt a felvilágosítást kapta, az említett és általunk igazolt levonások nem érkeztek meg sem a végrehajtóhoz, sem a végrehajtást kérőhöz. Terhel-e minket emiatt felelősség?
Részlet a válaszából: […] ...összeg feladóját nem értesítette. Ezértezt az összeget a helytelen számla tulajdonosa köteles megtéríteni avégrehajtást kérőnek, kamatostul. Más a helyzet, ha a munkáltató jogellenesenjárt el, tehát valamely, fenti kötelezettségét megszegte (pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Követeléskielégítés vagy sikkasztás?

Kérdés: Kft.-nk végelszámolás alatt áll. Egyik munkatársunkat (az építésvezetőt) az ügyvezető megbízta, hogy szedje be a kft. kintlevőségeit, és a befolyt pénzösszegből a kft. tartozásait fizesse ki. Az építésvezető ennek részben eleget is tett, a beszedett pénz egy részét viszont magánál tartotta, amit azzal indokolt, hogy ez a neki jogosan járó, ki nem fizetett munkabér, végkielégítés és egyéb járandóságai kiegyenlítésére szolgál, ami a kft. vele szemben fennálló tartozása. Hogyan ítéli meg ezt a helyzetet a jog, tehet-e valamit a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló számára a munkaviszonya alapján azőt jogosan megillető járandóságokat határidőre, illetve a határidő leteltétkövetően kamattal növelt összegben kifizesse. Ha erre a bevételek hiánya miattnem képes, akkor ez a végelszámolás fizetésképtelenség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Rendkívüli felmondás – jogellenesség munkáltatói közrehatás miatt

Kérdés: Banki ügyintézőként dolgoztam, egy átutalást kellett elintéznem "sűrű" időszakban, nagy volt a munkateher. A munkáltatóm utasított, hogy egy külföldi betét kamatait a külföldi tulajdonosnak utaljam át, és a betét tőkeösszegét további egy hónapra kössem le. Közel tíz éve ezzel a számlával minden esetben havonta hasonlóképpen kellett tennem, de most véletlenül nem csupán a kamatokat, hanem a betét tőkeösszegét is elutaltam. Ez akkor derült ki, amikor az átutalt tőkeösszeg visszahívására már nem volt mód. A főnököm rendkívüli felmondással elküldött, az indokolás szerint súlyosan gondatlanul jártam el. Hiába védekeztem, hogy nagyon túlterhelt voltam, ez okozta a tévedést, és hogy nem szándékosan tettem, túl kevesen vagyunk a feladatok ellátására, és ő is hibázott, amikor kihagyta az ún. "négyszem-elvet". Jogszerűen szüntette-e meg a munkaviszonyomat a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] Az ítélkezési gyakorlat alapján a rendkívüli felmondásindokául megjelölt kötelezettségszegést, jelen esetben a téves utalást amunkavállaló elkövetéskori munkaköre, beosztása és szakismerete alapján kellmegítélni. Figyelembe kell venni a munkaszervezetben betöltött helyét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Rosszul kiszámolt fizetés?

Kérdés: Többször észrevettem, hogy a fizetésemnél több száz forint eltérés van. Most már 3000 Ft is volt, és mikor szóltam, azt a választ kaptam, hogy a program és a kézi számolás között lehetnek eltérések, de azóta sem korrigálták a különbözetet. Erről szeretnék felvilágosítást kapni.
Részlet a válaszából: […] ...nem háríthatóát a munkavállalóra. Ha a korrekció nem történik meg a bérfizetés napjáig,akkor Önnek a késedelem napjaira kamatra is igénye keletkezik. A kamat mértékeminden késedelmes napra a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Elmaradt munkabér – a követelés érvényesítése

Kérdés: Azon munkaadók ellen, akik nem tesznek eleget a bérfizetési kötelezettségüknek, a munkavállalók csak peres úton szerezhetnek érvényt jogos követelésüknek? (Mivel ígérgetésen kívül mást nem kap az alkalmazott.) Tulajdonképpen tizenkét munkanapról szól a történet, ez lenne a jogos igényem. A bér kifizetésével a munkaadó részéről 29 naptári nap a késés a mai napig. Arra gondoltam, hogy az értéknek megfelelően nem foglalhatok-e le valamilyen tárgyat, amíg nem teljesítik a bér kifizetését? Mivel a kifizetendő bér nagysága nem túl nagy, így peres úton érvényt szerezni nem érdemes. Sajnos nem tartozom a gazdagok közé, így minden kis összegre szükségem van.
Részlet a válaszából: […] ...legkésőbba megelőző munkanapon kell kifizetni [Mt. 155. § (3) bekezdés]. Késedelemidejére a polgári jogi szabályokban meghatározott kamat jár (Mt. 159. §).A munkavállaló a munkaviszonyból származó igényénekérvényesítése érdekében az Mt. rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Munkáltatói kölcsön lakás- korszerűsítéshez

Kérdés: Munkahelyemen lehetőség van kamatmentes lakáscélú hitel felvételére. Ha férjemnek már van egy lakása, a közös lakásunk (Budapesten, 2,5 szoba, 26,5 M Ft, tulajdonjoga fele-fele arányban oszlik meg közöttünk, és nekem ez az első lakásom) korszerűsítéséhez igénybe vehetem-e a kamatmentes lakáscélú munkahelyi hitelt? A "méltányolható lakásméretet" akkor is figyelembe veszik, ha csak korszerűsítünk? Ha nem vehetem fel kamatmentesen a hitelt – egymillió forint kellene –, igénybe vehető-e úgy, hogy kamatot fizetek utána? Esetleg igénybe vehetem-e ezt a kamatmentes lakáscélú munkáltatói hitelt a férjem lakásának korszerűsítésére is? Jelenleg ott élünk. Ha kamatmentesen kapnám, akkor bizonylatokkal kell alátámasztanom a felhasználást. Ha nem kamatmentes, akkor is kellenek-e a számlák? Jól értelmezem-e, hogy nincs meghatározva, mennyi idő alatt kell törlesztenem, hanem a munkáltatómmal kell megegyezni?
Részlet a válaszából: […] ...kamatmentes munkáltatói kölcsön felvétele szempontjábóllakáscélú felhasználásnak minősül:– a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és alakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhesszerződés keretében történő megszerzése,– ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Próbamunka – egy hét fizetség nélkül?

Kérdés: Egy üzletben vállaltam munkát. A megbeszélteknek megfelelően megjelentem az állásinterjún, ahol az üzletvezető elmondta, hogy már másnap kezdhetek is. Megállapodtunk, hogy árufeltöltőként foglalkoztatnak napi nyolc órában. A személyi alapbérben is megegyeztünk, de az első hétre még nem kapok fizetést, mert először szeretné megnézni, hogyan dolgozom, és ha minden rendben lesz, akkor véglegesít. Sajnos a munkaszerződést nem foglaltuk írásba. Az első hét végén az üzletvezető közölte, hogy a továbbiakban nem tart igényt a munkámra. Kérdeztem, hogy mikor fizeti ki a munkámat, amire ő azt válaszolta, hogy nem hajlandó fizetni semmit, hiszen ebben egyeztünk meg. Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] Annak ellenére, hogy a munkaszerződést nem foglalták írásba,az érvényesen létrejött, hiszen az Mt. 76. § (5) bekezdése által meghatározottkötelező tartalmi elemek mindegyikében megállapodtak. A hivatkozott rendelkezésszerint a munkaviszony létrejöttéhez a feleknek meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

13. havi illetmény – jogszerző-e a szülési szabadság és GYED ideje?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban állok, és jelenleg gyermekemmel GYED-en vagyok. A tavalyi évben két hónapot dolgoztam, aztán szülési szabadságon voltam, majd ezt követően kerültem GYED-re. A munkáltatóm csak a két hónapra eső 13. havi illetményemet fizette ki arra hivatkozással, hogy a jogviszonyom hat hónapot meghaladóan szünetelt. Kérdésem: tényleg nem jár-e abban az évben a 13. havi teljes illetmény, amelyben dolgoztam is, és csak az év egy részében voltam szülési szabadságon és GYED-en?
Részlet a válaszából: […] ...alapján. Így a különbözet megfizetésétkövetelheti munkáltatójától – a késedelem idejére a polgári jogi szabályokbanmeghatározott kamattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.
1
6
7